Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-16 / 136. szám

UEOEU. SzerHetzIOtAg: Somogyi neon t2.l.em. Telelőn: Z.V33. ^KladOhlvalal, kaictUnkilnyviar «• legytroda t Aradi ucea S. Telefon > <3«4M. * Nyomda : LOw llpAi ucea tv. Telefon > zo-34. TAvriratt leveleim Délmaqyaror»téq Szened Csütörtök 1932 Junius 16 Ara ÍO fillér VIII. évfolyam, 136. ELOriZETfifi Havonla helyben 3.2(1 vtd«lcen «• Budapetlen 3-ÖO, kUllOldltn 0-40 pengd. - F pye« szAm Ara héíkllznap IA, va*Ar- e* ünnepnap 14 níL. HirdelAlek felvétele tarifa a*erlnf. Meg|elenlk héllA klvéleldrel nanonla re igei Kjrkép a kirakatban A Kárász-ucca egyik üzletének kirakatába arcképcsoportot állitotlak ki. Az iskola távozó nöwu '.ékeineU és a tanári kan;ak fényképeit foglalták össze egy csoportképbe, mint ahogy azt már az iskolából az >élctbec kilépő, búcsúzó diákok szoklík. Ez a kép mégis mást mond, mint azok a fényképek, amelyek évtizedek óta minden évben s minden iskolában az összetartozás megható szimbólumaiként kerültek a szekrények mélyére, vagy a falakra aszerint, hogy milyen emlékeket idéztek fel tulajdonosál>an. Ezen a képen ugyanis — több a tanár, mint a tanuló. Hat tanár és öt tanítvány arcképét őrzi ez a csoportkép a talán még mást is: Agy darabját a mai magyar közállapotoknak. Hat tanár és öt tanítvány, — ez az aránytalanság nemcsak a csoportképé, hanem az egész magyar életé. Tisza Kálmánról mondották azt, hogy a megyei szervezetet azért alkotta ujjá, hogy elhelyezze a hivatalokban a birtokaikat elvesztett dzsentrit A háború utáni magyar élet mintha folytatta volna a Uszakálmáni gondoskodásnak ezt a módját, csak mérhetetlenül feltulózva az arányokat. El keltett > helyezni* az embereket, — jellemző, bogy eme az »elhelyezkedés»-re csak a magyar Nyelvben van kifejezés, — el kel• ittfe'in kenyér nélkül maradtak, de el fellett helyezni azokat is, akik a határokon tul, — most ne keressük az okokat, hogy miért, — nem találták meg helyüket és kötelességüket Botor hebehurgyaság ugy rkart küzdeni az uj államok óletképessgée elten, hogy a magyar szellemi erők haza vezénylésével a az elszakított területek szellemi evakuálásával az uj állam berendezkedését nehezíti meg. (Éppen megfordítva történt, mint ahogy kellett volna: az anyagi javakat otthagyták a a szellemi erőket ha^aparancsolták, támasz és vezető nélkül maradt sokáig az elszakított magyarság) S a kenyértelenek és állástalanok után el kellett helyezni a híveket és korteseket, el kellett helyezni mindenkit, aki szolgálatot tett a rendszernek s a rendszer reprezentánsainak. S mi az, amit jól-rosszul, de mindenki el tud látni? A hivatal. Nem gazdasági pályákat nyitottak meg, nem a termelés átszervezésével teremtettek munkaalkalmakat, nem az ország szükségleteinek kielégítésére szabott gazdálkodással igyekeztek munkához és elfoglaltsághoz juttatni azokat, akiket el kellett helyezni, — ehhez hozzáértésre, nagyvonalúságra s az Idők jelentőségéhez szabott koncepcipzitásra lett volna szükség. Mindennél sokkal egyszerűbb és sokkal kézenfekvőbb volt a hivatal. Nem kellett jnás hozzá, csak a kinevezési okmány aláírása S olykor, neír is ritka esetben, még más is, —• nyugdíjba kellett küldeni azokat, akik útban voltak. Magyarország államháztartásának mérhetetlen nyugdijterhe.it nem kis részben okozta az, hogy helyet kellett csinálni — nem a fiataloknak s nem a több jegeimmel rendelkezőknek, hanem azoknak, akiket politikai, társadalmi és uralmi szempontból kellett hivatalhoz juttatni Nem ritkán a politikai üldözésnek is csak az volt a célja, hogy valaki számára megüresedjen a hivatal. Minél szűkebbre vonlák meg az ország halarait s minél több ember keresett menedéket a hivatalokban, annál elkeseredettebbé vált a bcllum omniurr conlra omnes. S a tizéves uralom nemcsak hogy eltenállást nem fejtett ki ezekkel a törekvésekkel szemben, hanem még szította, erősítette és táplálta. Mintha abban az időben nemcsak a pénznek, hanem a hivataloknak inflációján is keresztül kellett volna mennünk. Uj intézmények, uj hivatalok, uj hatóságok népesítették be az országot s minden uj intézménynek, uj hivatalnak, uj hatóságnak egész uj személyi garnitúráját állították össze. Ekkor szaporodtak el, — szaporábban, mint a házinyulak, — a forgalmiadóellenőrök is s ezenfelül az oktatók, intézők, ellenőrzők népes hadseregeit is megszervezték. Sokkal több volt a hivatal, mint az ügy, több a tanár, mint a növendél, több az adóellenőr, mint az adózó, több a pénztári tisztviselő, mint a járulékokat fizetni tudó munkaadó, több a hivatalnok, mint az akta és mint az ügyfél. Ámbár az akták hiánya miatt nem kell panaszkodni, mert minden egyes hivatal aktatöbbtermelő intézetté vált, az akták hegyeivel barrikirozták el magukat azoktól az' ügyektől, amelyeket mégis el keltett, vagy cl lehetett volna intézniök. Ez a Kárász-uccai fénykép sokkal hűbb korkép, mint amilyen arcmás. Inkább korkép, mint fénykép. Fényképe a kornak, mely túlméretezett mindent s végül túlméretezte a terheinket is. Az öt deákot tanító hat tanár arcképe — arcképe a mai életnek is s világosan ábrázolja ennek az agyonadminiszírált és agyondimenzionált világnak tragikus elrajzolását wmmvmitmmmmim wamtmmememesímtmaemmaememmtmímMmmmim Nem lesz moratórium, mondotta a pénzügyminiszter a szerdai agrárhltelügyl ankéton (Budapesti tudósítónk télefonfelentése.) A pénzügyminisztériumban szerdán délután ült össze a száz tagu agrárhitelügyi ankét Az ankétot Korányi pénzügyminiszter nyitotta meg, hangoztatva, hogy- konkrét javaslatokat kér. Pesthg Pál és Krüger Aladár ismertették az agrártársadalom kívánságait, hangoztatták, hogy általában a tartozások tekintetében a hitelezők érdekeit is figyelembe véve, szükségesnek tartják bizonyos kiméleti idO megszabását és a kamatláb mérséklést Több felszólalás után Gaál Gaszton a moratórium életbeléptetését sürgette. _ j Korányi pénzügyminiiszter azzal zárta be az ankétot, hogy a kormány mindent megtesz a mezőgazdaság megsegítésére, de moratóriumot nem adhat. Tiz tagu bizottságot küldtek ki az ügyek további vitelére. A német válasszlásoh: elöit (Budapesti tudósítónk telefon felentéoe.) Berlinből jelentik: A birodalmi elnök szerdán irta alá a nemzeti szocialista rohamosztagok egyenruhaviseléséről sióló tilalom felfüggesztését A rendelet p én leken lép életbe. Nem lelietetlen, hogy a délnémet államok külön tilalmat léptetnek életbe. A közeledő német választásokban nagy szerepe lesz a rádiónak. Papén kancellár rendeletet adott ki, hogy mindazoknak a pártoknak a képviselői, amelyek az ulolsó hiro-: dalmi gyűlésen képviselve voltak, a válasz-; tási kampány utolsó hetében 25—25 iwrcig' beszélhetnek a rádióban, de a beszéd szövegét 10 nappal előbb be kell mutatni a cen-i zurabizoltságnak. fti A „Giustlzia per l'Ungheria szerdán délután Budapestre érkezett Ünnepélyes fogadtatás a mátyásföld! repülőtéren (Budapesti tudósítónk telefonjclentésej) Szinte pontosan abban az időben, amikor a Rómában szerencsétlenül járt JuStice for Hungary Budapestre érkezett roncsait a délivasut pályaudvarán külön vágányra tolatták, érkezett meg Budapest fölé a Mussolini állal ajándékozott uj »Igazságot Magyarországnak* repülőgép. ' A repülőgép délután félnégykor indult Szombathelyről, kilenc szombathelyi repülőgép kíséretével. A mátyásföldi repülőtérről egy Fokker-gép szállt fel az érkező flottila elé, közben a repülőtéren diszes közönség gyűlt össze az olasz gép fogadtatására. A kormány képviseletében Kenéz és Gömbös miniszterek jelentek meg ^fogadtatáson, ott vollak József és József Ferenc főherceoek. valamint Arlotla olasz követ. öt óra felé tűntek fel a gépek a horizonton,' amelyek több kórt irtak le Budapest felett^ azután az olasz Himnusz hangjai mellett bravúrosan landoltak. Az olasz pilótákat elsőnek Arlotta követ üdvözölte, aki beszédébenl Endresz és Bittay emlékét idézte. A magyar kormány nevében Kenéz Béla kőszöntőlte a pilótákat Cs azt hangoztatta, hogy a géppel a magyar igazság előhírnöke érkezett meg| Budapestre. Ezután az olasz pilólák a közönség lelkes éljenzése melleit autóba szálltak és előbb a hősök emlékénél letlck le koszorúig majd a Gellért-szállóba hajtottak.