Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-15 / 135. szám

DEL M AGYA KOKSZ AG MEOEO. InrHeMlótéo. Somogyi ucoa US. Lm Telelőn : 1M3.-KUdöhlVaM, KUotOnkOiir^éT «• leortroda Aradi UCM S. Telelőn t H3-00. Nyomda : LBw Linói ucca IV. Telefont 2«>34. TAvlratt levélcím MlmagyaroniAa Szeged Rothermere lord irása Rothermere cikkéért most nemcsak azért vagyunk hálásak, mert a világnyilvánosság előtt újra feltárta a magyarság igazságát, hanem azért is, mert a lord uj taktikája meggyőzőbbé vált. Az igazság követelményei, a meghántott jogrend helyreálli ására való törekvés, az erkölcsi világrend normái nagyon kevésszer szabták még meg a nemzetközi cselekvések irányát. A nemzetek életében illemszabályok vannak, de erkölcsi törvények nincsenek. Az államok megtehetik azt, amit vidéki kaszinók tagjai nem mernek megtenni a faln, vagy kisváros társadalmának megítélésétől félve. Nem az emberi társadalom erkölcsi szabályai veze'ik az államokat Amig Rothrtrtnere lord hirdette a magyarság igazságait s a világ tribünje előtt feltárta azokat a sérelmeket, amelyeket a világ urai nemcsak a jogon és erkölcsön, de az ország történelmi jogain a életérdekein okoztak, addig csak azt érhette ei, hogy a világ nyilvánosságának érdeklődését felkeltse Magyarország iránt s a magyar kérdést a közérdeklődés kohójába bevigye. S talán elért még mást is: barátokat szerzett az érdeklődők között s a barátságosság és ecgesztelődés atmoszférájával vette kírül magános newaetünket. Rethearoere lord tegnapi dkke azonban már nemcsak arra alkalmas, hogy a civilizált világ érdeklődését fentartsa s részvétét fokozza a magyar nép iránt, hanem arra is, hogy meggyőzre Európa urait: — a beavatkozás és segítség az 6 érdekükben vált halaszthatátlan, ná. Amig azt hirdette, hogy ez az ország nem tud talpra állni, amig nem seRilenek rajta, addig csak a meleg rokonszenv kincseit tudta megszerezni számunkra. Most azonban már mást mond s olyant, ami jobban érdekli a — hitelezőket, mint az erkölcsi szabály, a jóvá- leendő sérelem, vagy a történelmi jog tisztelete. Most már azt bizonyitja a hitelezőink előtt, hogy nem remélhetnek addig fizetést, amig nem segítenek ezen a kis országon. Nincs addig béke Európában, amig Magyarország a szegénység és összeomlás baktériumait terjesztheti a világon s Magyarország mindaddig terjeszteni is fogja ezeket a baktériumokat, amig életfeltételt nem adják vissza s a magyarság által lakott területeket vissza nem szerzik Magyarországnak. Az a revízió, amit Rothermere követel, aem száz százalékos elégtétel és nem is teljes értékű jóvátétel. De nincs már körö lünk senki, aki hihetne abban, hogy egyetlen intézkedéssel, egyetlen sorsfordulatlal helyreáll a régi ország. Jól tudjuk, mennyi érdek, mennyi türelmetlen tekintet s hány lázas félelem áll őrt az uj határok mellett. Csak elmozdítani nehéz ezeket a határokat, de ha egyszer elmozdulnak, százszor könnyebbé válik az ut a régi mesgyék felé. A köldökbebámuló kishitűség találhat kifogásolhatni valót, aki azonban a nemzet igaz érdekeit meg tudja látni, az csak a hála meleg érzésével és meleg szavaival köszönheti meg Magyarország nagy barátjának ezt a helytállását. A Po hermere-kultusznak voltak nálunk hullámvölgyei és voltak emelkedései. A lord félreérthetetlen tanácsokat adott a magyar népnek, amikor a demokratikusabb kormányzásra való áttérésben a revízió elengedhetetlen feltételei jelölte meg. Demokratikus átalakulás nélkül Magyarország nem számíthat arra, — mondotta Rothermere, — hogy " a civilizált Európa segítségével visszakapja Szerda 1932 junius 15 Ara le fillér Vm. évfolyam, 135. CLOF|zCTe«i Havonta helyben 3.20 vtdAken «• Budapesten 3-SO, tcUimidOn ®MO pengA. - rgret iiAm Ara hMkOxnap IA. Tatár- e* Ünnepnap 2 4 HU. Hir. detétek felvétele tarifa a«ertnt. Megleleni'- héHA vireieiévol »»»••»-» reooel a magyarok lakta területeit. Akik egyformán csüngtek a régi kormányon és a revízió gondolatán s akik nem tudtak magukban a revízió gondolatának elsőséget adni a kormánynyal szemben érzett hűségük és engedelmességük felett, azok pillanatnyilag nem a magyar revíziót, hanem a lorddal szemben érzett megbecsülésünk revízióját sürgették. S azután következtek pénzügyi tárgyalások, melyeknek sikerét a kormányzat megítélése szerint a revíziós agitáció veszélyezlelhette volna Ezek a pénzügyi tárgyalások azt eredményezték, hogy Magyarország mint pénzügyi ellenőrzés alól felszabadult egyenrangu tárgyaló fél — nem kapott kölcsönt, de ezért az eredményért le kellett fékezni a revíziós propagandát itthon és a külföldön egyaránt. Milyen meleg, milyen felejthetetlen és milyen — fenyegető fellángolása volt a revíziós mozga'omnak az a fogadtatás, amelyben Rothermere fiát részesítette a magyar nép s a politikai megfontoltság s a gyáva körültekintés mégis útját állta annak, hogy a fm után az apa is ellátogasson arra a földre, amelyiknek — él6 szabadsághős Rármilyen imponderábilis is az az eltérés, amit a demokrácia felé haladtunk azóta, ha más nem, talán az idők múlása s a személyi kapcsolatok fakulása helyre fogja állítani a régi viszonyt az ország és a nagy barátja kőzött. Talán most, a világégés katlanában, kevesebb türelmetlenséggel fogadják majd a demokráciát sürgető tanácsát s talán megfogyatkoznak azok az okok, amelyek sokáig passzivitásra kényszeritetták a legnagyobb segítséget és legnagyobb aktivitást Hitleréi* Bécsben és Berlinben Bécsben tüntettek a rádlö c •er megtartotta A. Papen-komtény (Budapesti tudósítón* telefon jelentése.) Bécaből jelentik: Kedden d黫tán a Mcs| .namteü szorialisták tüntetést rendeztek sz osztrák rádió ellen, amely nem engedte közvetíteni Gregerstrazser német nemzeti szocialista képviselő előadását. Este 6 éa 7 óra kőzött tóbbszáz főnyi tömeg gyülekezett a Ravag Johaness-strassei palotája előtt, a rendőrség erős kordonnal zárta er a tüntetők elől "az occát A tömeg közben tóbbezer főre szaporodott és néhányszor megkísérelte a kordon áttörését. Amikor látták, hogy tervük nem sikerül, a Kőrtnerstrassora és a Ringre vonultak és ott tüntettek Hitler mellett A rendőrség kisebb-nagyobb csetepaték után megtisztította a Ringet a tüntetőktör. Berlinből jelentik: Gregerstrasaer nemzeti szocialista képviselő kedden tartotta meg előadását a rádióban. Azt hangoztatta bogy a nemzeti, szocializmus nem más, mint *egy nagy korezat erkölcsi oátságáUen, Berlinben Gregerstr rádlöelffadásét •idkaégrendelele ma* politikai kifejezése*. A nemzeti szocialistáit nem akarnak felborulást, hanftn te/ rendet akarnak megszervezni, nem akarnak bomlást, vagy anarchiát, polgárháborút, vagy osztáíygyülöletet, hanem azt akarják, hogy >valóra váljon a nép belső békéjét. Nem üldözik a adókat sem, de megkövetelik, hogy az államot német és nem idegen i Zeitemben vezessék. Berlinből jelentik: Kedden este megjelent a birodalmi kormány pézflgyl szOkségrendelefe, amely lényegesen csökkenti « munkanélküliek át. U-wi támogatását és « hadlro*1eantak életjáradékát. A nemzeti szocialisták rohamosztagainak betiltását hatályon kivül helyező rendelet valószínűleg csütörtökön Jelenik meg. Papén kancellár hoeszasan tárgyalt Hitlerrel es Grömngerret, a rohamosztagok parancsnokával. „A revízióhoz csak gazdasági H kapcsolatokon keresztül vezet az ut Kereskedelmi szerződéseket kövelelt áz ellenzék a képviselőház keddi ülésén — »K8rveflen01 ez aralás eMtt még nincs fermésrendelef« Budapest, Junius 14. A képviselőház thai ülésén napirend előtt Sárkány Ernő a lisztforgalmiadóváltság tárgyában kibocsátott kormányrendelet viszszavonását kérte. Utána ugyancsak napirend előtt szólalt fel pak*:* József: A lau&annei konferenciára megérkezett a világ lelkiismeretének, lord Rothermercnek a szelleme, akinek legújabb szózata a Daily Mailben jelent meg. Amikor t magyar nemzeti közvélemény mély háiajét fejezi ki a nemes lordnak, nem mulaszthatja el felolvasni a lord cikkének egyes részleteit, hogy a Ház naplójában is megerősíttessenek ezek a kijelentések. Idézett ezután^ Rothermere cikkéből. A cikk egyes kijelentéseit a Ház állandó helyesléssel és tapssal fogadta. — Jobban és plasztikusabban — folytatta Pakots — a magyar r robiémát és a világgazdasági válságot nem lehetett voi'na kifejezni, mint Rothermere loii tette. A lausannei konferencián mící tolhatatlan vradég ott fog ütoi a fera a maga irfeimévrl, amelyben lemérte Európa válságának igazi okát és föltárta a magyar szerencsétfenséget ls Amikor egy ezeréves nemzet megcsonkítva, véghetetlen türelemmel és önfeláldozással küzd jövőjéért, akkc " a nemzet lelkének sikoltása el kell hogy jusson Lausanneba Meg kell érteni a külföldi államférfiaknak, hogy Európa atrját ássák meg, ba utolsó pillanatban nem aegftomk Magyaro«"S7á ;on. Pakots felszólalása után Benez A kos előterjesztette az 1932—33. éti statisztikai monkatervről szóló miniszterelnöki .jelentést. Kertész Miklós szólt a jelentéshez. — "A statisztika szerepe olyan, mint az orvostudományban a diagnózisé, Magyarországon azonban ezt a diagnózist nem követi nyomon a gyógyítás. Kifogásolja, hogy a szociális statisztikai adatgyűjtés rendldvül hiányos. A jelentést nens tagadja el. Kórsán Károly és Darányi Kálmán felszólalása után a jelentést a képviselőház elfogadja. Srheurr Róbert előadó ismerteti a kereskedelmi szerződések megkötéseinek a módosításáról sióló törvényjavaslatotÉber Antal: Ez a törvényjavaslat a kormánynak olyan felhatalmazást ad, hogy felvetődik a kérdés: btralnmmar lebetünk-e a kormány Iránt?