Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-01 / 123. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 02 EGED. SacrkMSUMg t Somooyl wco tf. L «a Telefon: 2M3. - KladAhlratel, tMWnhBnyrlfcr é* lefiytrodo » Aradi ncca a. Telefont 13-OA.^Nyomda1MMw UpOtucco IV. Telefont 2ft-M. TAHraN «a leveleim - nélmaoyaroniAa Heged Szerda, 1932 Junius 1 Ara ÍO (Illér Vffl. évfolyam, 123. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 rlMkea «• Budapeclan XK>. kUimidtSn «MO pengd. - Bgyec Mám Ara hélklla. nap M, ratAr- «• ünnepnap aa BIL Hlr­deteaelr felvétele tarifa a*erlnf. Megte­lentH hátid (elvételével wep«w»t«« re igei Játék a szinház kfiriil Megint a szinház, njra a szinház s attól tartunk, megint olyan idők következnek, ami. kor a színházi tárgyalások zajosabbakká Tál­nak, mint maga a szinház. A legutolsó kőz­gyűlés napirendjén szerepelt a szinház szub* vendójának kérdése, ezt a tárgyat azonban akkor a közgyűlés megkérdezése nélkül a napirendről levették. Azt a törvénymagyará­zatot propagálták, hogy ha a színigazgató ötvenezer pengőnél kevesebb szubvenciót kér, akkor nem a közgyűlés, hanem a kisgyu jogosított a kérelem felett határozd. A k gyűlésről tehát lekerült ez a tárgy a a kis gyűlés napirendjére tűzték ki A >sós kútba vetlek, onnan is kiveszlek'-sors teljesedik be ) s kérelem felett Mert a színházi szubvenció ügyét a polgármester a kisgyűlés napirend­jéről is le akarta venni, a kisgyűlés azonban N. nem hagyta magát Ez a mai helyzet Dehát minek ez a nyár­végi játék a szubvenció körűi? Vagy komoly megfontolás alapján veszik le a kérdést a közgyűlés napirendjéről s akkor a kisgyűlés hatáskörét kell elismerni e kérdés feletti dön­tés számára, vagy nem volt átgondolt ez az Intézkedés s akkor valakinek mégis csak kell a felelősséget vállalni azért, hogy a szinház kérdése még mindig az elintézetlen problémák kőzé tartozik. Mert a kisgyűlés határozatával legalább is a közigazgatási jog szerint ez a kérdés még nyugvópontra nem jutott Kerüljük ez alkalommal az állásfoglalást nemcsak a személyi kérdésekben, hanem ab. ban is, hogy a város milyen összegű szub­vencióval járuljon hozzá a jövő évi szini­szezon biztosításához. Most csak azt tesszük szóvá, hogy a városi közigazgatás milyen ké­sedelmesen látott hozzá ennek a kérdésnek ^elhatározásához s mennyi felelősséget vállalt ' ok nélkül magára ennek a kérdésnek közgyű­lésről kisgyülésre, kis gyűlésről közgyűlésre való tologatásával. Joggal kifogásolj.ik azt, hogy csak most határoztak ebben a kérdés­ben s a szinház sorsát eddig még biztosítani sem igyekeztek. A kisgyűlés határozatát meg lehet majd fellebbezni s ha majd e hó végén a fellebbezési fel is terjesztik, a belügyminisz­tériumba, mikorra szabad remélni a fellebbe­zésnek elintézését? Közben meg kell kezdeni a sziniszezont s lehet, hogy közben Le is kell majd fejezni s a belügyminisztérium még mindig nem intézi el a fellebbezést Mennyi khaosz, mennyi bizonytalanság, mennyi jog­vita származik majd ebből a rendezetlenség­ből! A színigazgató nem tudja majd, hogy hogyan kalkuláljon, mire számiihat s miről kell lemondania. Olyan szituációban, amikor tiz pengőn felborulhat a helyzet, szabad-e ilyen bizonytalanságnak kitenni nem a szín­igazgatót, hanem a színházat? S ha majd « belügyminisztérium, — tegyük fel a leg­jj jobbat — januárban vagy februárban érvényt szerez a törvény rendelkezésének és — kény­telen lesz vele — megsemmisíti a kisgyűlés határozatát. A kisgyülésnek majd a belügy­minisztérium feloldó határozata után, jó eset­ben : a jövő év tavaszán kell majd afelett döntenie, hogy az előző év szeptember ha­btól kezdve mennyi szubvenciót adjon a vá­tfc a színigazgatónak. Nem gondolják, hogy * kisgyűlés hatásköri túllépésével sokkal több kárt okozott a színháznak, mint amennyit használni szeretett volna? Amikor taktikai okok győzedelmeskednek a törvény felett, akkor még mfndlg bizony­talanságot és zűrzavart teremtett a törvény rendelkezéseinek negligálása A közigazgatás újra játékos kezébe vette a színházat s talán nem is gondol arra, hogy exlsztegciák sorsán kivül a város színházának élete is függ ennek a játéknak sikerétől. Ez a játékos hazardéria még soha jóra nem vezetett Egyesek tevé­kenységi szenvedélyét ez a játék kielégítette, de a kielégülés mellett a város komoly s nem az egyéni kedvtelések szolgálatára rendelt ér­deke* kielégítetlenek maradtak. Ha a köz­igazgatás kenyeret és munkát nem tud adni, legalább játékot igér. De ebből a játékból még • játékosoknak sem lesz se kenyerük, se nyugalmuk. Cemondoil <r Jorga-Kormány • ixgalmaa mínisxícríanöcs a romdn Iclrútynál mtt tudósítónk flefonpienuse.) Bakarest. uói je al'k: A Jorga.kormány kedden dflntán Oi-AKNk t. Előzőleg Károly királynál miniszter­tanács ült össze, amelyen megvitatták az ország pénzügyi helyzetét A k|rá<yl a?m elégítették ka a mtatsztorek információi éa elhagyta az üléstermet. Már a miniszterek is távozóban voltak, amikor a király a lépcsőről hivta vis?r> Jorgát éa azt kér­dezte tőle, hogy tud-e nyolc nap alatt olyan laka. rékossigl programot kidolgozni, amelyek keretében biztosítani lehetne, hogy • Mztisafvtseldk meg. kapják hátralékos fizetésüket A király olyan erélyes hrn^on beszélt Jorgával, hogy a minrz'erelnök a király részéről bizalmat­lanságot látott és nyomban beadta as flssskonaány lemondáséi, amit fl kfá'y elfogadott. Valószínűleg Hhdesea kap megbízást koncentrációs kabinet ala­ki fására. A régi rezslm» a közgazdaság, a numerus dausus, kenyér és kultura a kultusztárca vitájában Peyer Károlyt egy napra kizárták a parlament üléséről , Bmtopeat, május 31. A képviselőház mai ütésén folytatták a kultusztárca költségvetésének vitáját Cher Antal; A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik igénybe a közterhek. A je­lenlegi kultuszminiszter kétségkívül eredményt produkált a költségvetés csökkentésénél,- de meg keU állapítania, hogy aa ehna/t rezsim nem kadott különbséget (enni •álkOlözhelö éa fclIéUenA/ szűk­séges alkotások között Elismeri Klebelsberg érde­meit, de ha a . zükséglet sorrendjét figyelembe veszi, felmerül az a kérdés, vájjon közgazdaság! kunom nem létesik? Azoknak, akik a dolgokat intézik, a közgazdasági kulturáról nem vott fogal­muk. mert enaek legfőbb szabálya az, hogy as •Iko'ásokat az «rs«ág teherblréképesságtvel arány­be keli hozni. — Nagy meglepetés, hogy nafivéizeU tjnfoiéze. tétre 600.000 penaő van felvéve a költségvetés­ben és 57 mrzOgazd ,ságl népiskolára szintén 600.000 pengő. Ilát a mezőgazdasági szakoktatás nem kul­túra? Vagy helyes e az, hogy a kereskedelmi Ipari szakoktatásra annyit kőit as aitam, mint amennyit egyedül az Operaházra? Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hoza­kodott elő, amelyeket éveken át egész.n elhanva­goltak. Miből akarunk megélni? Zonébő!, sportból, gyűjtemény-egyetemből, vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából? — Magyarországnak hat egyeteme van, ezek kö­zött egy közgazdasági. És ez van a legszegényeb­ben dotálva. Ugy látszik, közgazdasági tudományra nincs tzükség! Olyan nagy elmék példája mu­tatja, mint a volt kultuszminiszter, hogy köz­gazdasági tudás nélkül nem lehet az állami élet egyetlen fontos terén sem komoly eredményeket el­<5Tn|. Szükségesnek tartja, hogy • közgazdasági tanítást a középiskolákba bevezessék. Radikális intézkedésekel kiv;in a kultuszkőltséjjvetés leépí­tése terén. Andreettl Károly szerint a művészi célok szá­mára a kormány keveset irányzott elö a költség­vetésben. Szóhoz keli enjedm a legmodernebb iranyza!ok t Is. Béek Lajos a színházi válságnál beszélt Az Operaháznál alapvető hibát követett el a kormány, mert két év bőkezű beruházása során nem tudta as Opera technikai berendezését feluiitanl és a nyugdíj kérdést rendezni. Kócsán Károly a tanítók s^xnoru helyzetéről beszélt Eckharff Tibor as állásnélküli diplomás ifjúság elhelyezkedési lehetőségeiről és problémáiról be­szélt. Majd az álláshalmosások rendszerének meg. szüntetését követeli. A fővárosnál felületes vizs­gálódás után 700 áüáshafajozót találtak, de leg­alább 1500 álUshalmozót lehetne talá'ni a város­nál. Az ifjúságnak pedig erTő! a helyről azt mondja, hogy vis.<xi a faluba. Meg kell szün­tetni azt, hogy mimen magyar ifjú a fővárosba törekedek. Előbb kenyér kett, esak csután letna magamM? knlfaráUs törekvésekre gondolni. £ szomszéd népek nyJvét kell tanítani az iskolák, ban! Meg kei! ismerkedni a szomszéd népek kul­túrájával. Az elmúlt tiz-tizenőt év alatt módfelett! megnövekedett a diplomás nlk elhelyezkedési le­hetősége. Ahogyan a magyar fiatalságnak azt kiáltja, hogy vissza a faluba, a magyar nőknt-tó azt mondja: Vissza a családhoz! Ezzef nsm azt akarja mondani, l«ogy a nők ne tanuljanak, do rámutat arra, hogy minden nő. aki kéz;>ályáit van, egy férfin ik veszi el a kenyeret. ' N'err< mondja, hogy má.-ól-ho'n.ipra lehet és kell < zt megvalósítani, de a mellékkeresett'ni űzött nof műnk* helyett a magyar fiatalságot kell munká­hoz juttatni] A kultusztárca költségvetését uemt fogadja el. '' Söpkés Sándor után Sándor Pál a színházakról beszélt Az Operát elsőrendűen vezetik, minden dicséretet megérdemel. Ezután a közgazdasági egyetemről beszél és kéri, hogy ne szüntessék meg. Hivatkozik a kormányzó kőszegi beszédére: az ifjúság menjen termeiőpályákra. A költségvetést nem fogadja el. FItz Artúr szerint a rostavizsga n-im megfelelő, mert a pubertás korában még nem dönthető el a telietség kérdése. Szünet igán Kéthiy Anna megállapította, hogy még mindig el­lenforradalmi ren-1 serben vagyunk, amely csak hódolatot vár, bírálatot nem túr et Ha a volt kultuszminiszter biz< n os sokat támadott pénzeket nem kultur célokra költött vo'n.*, akkor <zck az ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents