Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-13 / 109. szám

LMAQYAKORSZAG jíEtítl). SreriietzMMég: Somogy' uecn 11. i.em. Telrlon: 23-33. ^ KlndóhlTolol. KOlctOnkOnvvilAr «t fegylroda » Aradi UCCA N. Telefon : 13-00. - Nyomda < Löw Llpóí UCCA !<•. Telefon T 26-34. Távirati levíldtr D^ímnavoronzAq S*e«je«l Péntek, 1932 május 13 Ara ÍO fillér Vili, évfolyam, 109. A muzeum A saepe;!: ruuzeum a milléniumnak abban * ragyogó hangulatában épült, amelynek tudatalattiságában ott lappangott az az érzt-s, hogy ilyen is tegyen és hogy megmutassuk, hogy nekünk erre is trltk. A mostan élőkről, a mai ve/etőkről, a városatyákról, a toronyalattiakról és Szedeti közéletének egyéb reprezentánsairól vissza következtetve az elköltözőitekre, minden kegyelet mellett sem hihetjük azt, hogy a muzeum olyan szívügyük lett volna, mint teszem azt, a borfogyasztási adó. Megépítésével egy erkölcsi kötelezettséget róttak le önmagukkal és az országgal szemben, de tovább a muzeum az eltelt évtizedek alatt nem nagyon foglalkoztatta őket. A lefolyt közel négy évtized alatt a szegedi közgyűlésen a színház legalább huszonötször annyi energiát emésztett meg, mint amenynyit a múzeumra elpazaroltak. A kritika szava azonban ne illesse az elköltözőiteket. Abban az időben Magyarországon még az cg'sz muzeumi ügy gyermekcipőben járt és í'.zeged dicséretes módon egyike volt a 'e.jciső városoknak, amely állandó otthont tnemlelt könyvtárának és múzeumának.. Kicsit szűket, kicsit alkalmatlant, a fejIWés lehetőségével nem számolót, de mindenesetre áldozott valamit. Szolgáljon azoknak mentségére, akik ezt az áldozatot meghozták, hogy ilt a régészeti és kulturális emlékeklen nagyon szegény Alföldön, ahol a múltban még a házakat is csak egy emberöltőre épilelték, nem számíthattak arra, hogy bizonyos vonatkozásukban nemcsak Magyarországnak, de egész Európának leggazdagabb régészeti anyaga fog Szegeden összegyűlni. Nem íejthetlék, hogy a tiszai partok és az alföldi homok takarója alól a jazigoktól a honfoglalás ide jéig a népvándorláskori leleteknek olyan tömege fog előkerülni, hogy alkalmas lesz egész korokra vonatkozó kulturális ismereteink megváltoztatására. De mikor ez lassankint beleérik a tudományos világ köztudatába és egyre nagyobb érdeklődés fordul a szegedi muzeum megbeoülhctetlch értékű kincsoi felé, ugyanakkor sajnálattal kell megállapítani, hogy a mu|*um elérkezett minden vonatkozásban teljesítőkéi ességének határához. Az ásatások eredményeitől felajzolt érdeklődés nem nyerhet kielégülést, mert ami kikerül a föld alól, «t hely hiányában rögtön ládákba kell tehetni. Pérz pedig nincsen se az ásatások 'olytatására, se pedig a többi gyűjtemények & a könyvtár fejlesztésére. Mai állapotában * szegedi muzeum lassú, da feltartózhatatlan 'orvadásra van i tél ve. Tudjuk nagyon jól, hogy szegényk vagyunk 8 eszünk ágában sincs, hogy fellengzős tereket dobjunk cél és értelem nélkül a kőz. Reménybe. Arról, hogy a jelen pillanatban ^grehajtsuk a muzeum kibővítésének öt-hat ** előtt elkészített terveit, vagy hogy olyan otthont teremtsünk Szeged belső értékre leg?aaiagabb közintézményének, aminőt nyújtott ***nencsés öröklés folytán Debrecen a Déri^wumhan a maga gyűjteményeinek, ma szó 7® lehet De éppen most, mikor tömegek Jóinak meg Szegeden, amelyek mind látni /^ják a szegcdi muzeumot, mikor látjuk, ^ Tasárnaponkint a lemplom után az alsóéi & tanyai magyaroknak milyen /nrán* ^ísa indul meg a »kulfurpuluta« le 0, egy kis szeretettel és megértéssel gondoskodni lehetne róla, ho0y a kulturának aranytollú főjegyzőnk szerint az ezüstösen kanyargó Tisza mellett épült végvára legalább a szűkös keretekben is teljesíteni tudja nép- és nemzetnevelő hivatását. Hiszen foglalkozott ezzel a kérdéssel egykét esztendő előtt a város közgyűlése és határozatilag kimondotta, hogy a várnak azt a maradékát, amelyben most ágyuk helyett a hosszulépések ütegei vonulnak fel, átadja muzeumnak. Még ötezer pengőt is megszavazott a közgyűlés arra a célra, hogy a romot ideig!e nesen muzeális célokra adoptálni lehessen. így maga a főépület is tehermentesült volna, mert a kőemlékek egy részét, melyek a szuterén folyosóit foglalják el, külföldi muzeumok mintájára, a két épülel közötti pázsiton 'elietett volna elhelyezni. De hát lelkes bizottsági tagok terveznek és spricocrező tisztviselők végeznek. A határozatot megfellebbezték, a végrehajtást kitolták s a miniszter döntése olyan időpontban érkezett meg, mikor már takarékossági járvány szele elfújta azt a szolgát, akire szűkség lett volna, hogy őre és gondozója legyen a muzeumhoz tartozó, de ELŐFIZETÉS! Havonia helyben 3..ZO vidéken DudapeMen 3-00. KUI«»M».o •MW penqö. - Eoye* nap Itt, ra»*r- Ünnepnap « *"1deMtek felvétele tarifa njeertnf. Meoielenlk htttfd felvételével imnontii re«tqe» tőle különálló épületnek. A várrom tehát a muzeumot illeti meg, de a muzeum nem tudja birtokba venni, mert nincsen embere. A kincsek i e lig továbbra is ládákba vándorolnak. Nem hisszük, hogy azok a í.izottsági tagok, akik annak idején a muzeumot ehhez a bővítési lehetőséghez hozzá akarták juttatni, ne találnának módot és megoldást ennek a nehézségnek elhárítására és azt sem hisszük, hogy a polgármester, ha tudomást szerez a muzeumnak erről a bajáról, a város nagyszámú Jánosai közül egyet ne tudna átengedni a kultúrpalotának. Csak ugy rövid uton, psetleg kólesönképpen, uj állás szervezése nél. kül, ami elől most a belügyminiszter elzárkózik. Tudjuk, a szegénység nagy akadály. Tudjuk azt is, hogy aki rossz viszonyok kőző kerül, e,•először kulturális igényeit szorítja meg. így van ez magánosoknál, közületeknél és városoknál is. De azért a kulturát szeretni még a szegénységben is lehet És mikor nem arról van szó, hogy olyan milliókat áldozzunk a kulturára, amelyek nincsenek, hanem csak hozzáférhetővé akarjuk tenni azt, ami már megvan, akkor méltán elvárhatjuk, hogy Szeged városa teljesibs a kötelességét Eles ellenzéki kritikák a tízéves kormányzati rendszer gazdálkodásairól A parlament 12 órás ülésen folytatta a költségvetési rltát Budapest, május 12. A kéj-viselőháx mai ülésének elején Petracsek I-üjo"na'- a tizrn'<ét órás ülések tartására vonatkozó indítványa fektt «avaziak. A többséí xi indítványt elfogadta. * költségvetést tehát (Jélclőtt 10 órától «»« «* Talg tárgyalták. Az első felszólpló Fark A Tibor. A pénzügymirikz'.cr programja nem lehet alkalmas arra, hogy azon az alapon együtt dolgozhassanak. A pén.ügynrni-zler frázisokat hangoztatott. Tegyék \izsgálat tárgyává az üzemek költségvetését. Küldjenek ki egy tíz n^gyfaifu bizottságot, tz vizsgálja meg az fizemk-l és a törvényhozás csak ezután döntsön az üzemek költségvetéséről. Helyteleníti, hogy a törvényhozás nem tud)n art, milyen kapcsoltban 0,1 8 kormány a hantikkal. — Bethlen István Treuga Deit kíván. Met kell állapítani, hogy rz ellenzék eddig tó nagyi n türelmes voll a kormánnyal sz?mbNt és biz n os részvétlel nézte a kormányt A kormány e Hifi ténvkedése nem nytrjl alapot '.rra, hogy iZ clltntjken bárkinek Is kedve legyen együtmüködésre • mostani vezetés mellott. \tncs -emery • kibontakozásra. — Annak, hogy az országban más közálla]>otok álljanak elő, két előfeltétele van. Az egyik, hogy olyan vezetők álljanak az ország élén, akik "ránt b?zj!ommal viseltethet az ország népe, a másik pedig az, hogy lefele minden kízéieti lényéről eg\ lisz ult. uj szellem hasson a(. Tólh Pál egészségügyi kérdésekkel foglalkozott A Társadalomhiztosiló erkölcsi és anyagi tekintetben csődftt mondó t Nagyobb fontosságú azonban a Társadalombiztosító erkölcsi csődje, miután £> szeretet teljesen kihullott belőle. M-» pókot let; ebhftl az tnfézményből, amelyből me n \ országot kívántunk a szegény ember részére teremteni- Az elkeseredés; egyik főoka, hogy a túlméretezett bürokratizmus kijárásokat és kellemetlenségckct okoz az odairányi'ottaknak. Hivatalnoki 'z.'Hem vonult az orvosi kirba. Határozati javaslatot nyújtó t l>c, hogy » kirmány p. M.I skodjék •> -z Md orvosválasztás beve»> ésér» . szükséges kitértedlsekrSI. I Gróf Slgray Antal: Az ország nem optimista, vagy pesszimista nyilatkozatokat, hanem esetek®detrket vár. A kormányban, amelyben megvolt a heroinÜS, hogy a Bethlen kormány által elrontott gazdasági helyzetben az ország kormányzását átvegye, legyen meg a bátorság megtenni azokat az intézkedéseket kifelé is, berelé is, amelyek az ország gazdasági és politikai terén való fellendülését egyedül és kizárólag segíthetik elő. Ilomonnay Tivadar; A mult hajra gazdálkodásával szemben ma takarékossági düh tombol. Helyes a takarékosság, csak annak sorrendjét nem Helyesli az ő pártja. Györki Imre: Heflektál Homonnay Tivadar beszédére, aki teljesen elitélte a tízesztendős kormányzatot, mégis elfogadta a költségvetést Amig a kormány a Üí*'viselői fizetésekhez három-négyszer is hozzányúlt, az áliáshalmozásek leven n^tn történt wmmL A költségvetés nem reális. Elk<s rülheleDrn a poÜtikH rendszervalóra*, aminek előfcl. <!cle a ti k >s választójog és az uj választás. Bethlen István legutolsó demagógiája az volt. amikor az ideiglenes államfő kezébe 1031 julius 21-én a par^ment megnyitásakor nagv alkotásokat igérő beszédet adtak ugyanakkor, amikor az állam kaszsza már üres volt. A költségvetést nem fogadja cl. A következő felszólaló Hrrnry Béla. Szteet utan H«rcz«g Béla a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott A föld terheit — mondotta — aránvositani kell a jövedelmezőséggel Azt fejtegette azután, hogy a belföldi tőke érdeke, hogy ré ztvegyen a nemzeti vagyon veszteségeiben bún volna, ha a töke elutasftaná a tőte megkívánt áldozatkészséget. Báró Kray Zoltán a kormány politikáját bírálta- Negatívumnak mondotta a thitviselöi fizetéscsökkentéseket. \ heKzetet kétségesnek monflotla és ugy véli. Ii i^v a vrnz i jyi egyensúlyi nem »."ke. Qi niaj.l biz o^i ni. \ kormány kíméli a nagy-