Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-12 / 108. szám
fiatot az ügyben. Vizsgálatot kérnek azért is, Mert a fellebbezés szerint — a plébánosválasztás előtt egy »szőke nő«, akinek a nevét egye őre titokban tartják, igen sok aláírást gyűjtött az ujsaegedi hivek között Karácsonyi Guidó megválasztása érdekében, Karácsonyi egyenes felszólítására azonban az ali'iirások gyűjtését abbahagyta. Az aláírásokkal telegyüjtött ivek valamilyen módon az llgi-párt kezébe kerültek és az »Ugi-párt emberéi a kegyúri bizottság ülésén ebekkel az ivekkel .korteskedtek jelöltjük érdekében«, azt állítván. hogy az aláirók Ugi megválasztását kívánják. A fellebbezők kérik a kegyúri bizottság tagjainak meghallgatását. Azzal folytatják a fellebbezők, hogy a kegy. «ri bizottság nemcsak a püspök je'.ölését mellőzte, hanem figyelmen kivül hagyta az ujszegedi egyházközség egyhargulag hozott határo. satában felsorolt méltányossági szempontokat is. A választásban a fellebbezők alaki hibát is látnak, még pedig azt, hogy a kegyúri bizottság nem volt teljes, amikor megejtette a választást, a Bezdán József prelátus halálával megüresedett tagsági helyet ugyanis még nem töltötte te a közgyűlés. A fellebbezést, mint emiitettük, 2300 ujsze eJi lakos irta alá. Minden egyes aláírási ivén, az aláírások felett, ez a nyilatkozat áll: »Alulírottak a kegyúri bizottság 1932. évi április hó 28-án kelt plébánosválasztó határozatát ntaQunkr i nézve kötelezőnek nem is. merhetjük el, azt megfellebbezzük, mert szivvel-lé'ekkel Karácsonyi Guidót kívánjuk plébánosnak.« A közigazgatási reform óla ez az első eset, hogy fellebbezéssel éltek a kegyúri bizollság választása ellen. A jogorvoslat formaságai tekintetében még nincs kialakult gyakorlat, az 1929:XXX. t.-c. 48. §-a értelméi en ugyanis az olyan kijelölés ellen, amelyet a hatóság személy!ez kötött jogként gyakorol, fellebbezésnek nincs helye, csupán felülvizsgálatnak. A fellebbezők vitatják, hogy a város kegyúri joga testülethez lévén kötve, a választás fellebbezéssel is megtámadható, de számoltak az ellenkező értelmezés lehetőségével is és erre az esetre jogorvoslatukat felülvizsgálatnak kérik tekinteni. MVATSZALMASAPKA újdonságok naponta érkeznek Legnagyobb választékban 1*48-101 a Fehércégtáblás 390 BOROS MIKSA cé9nélSzéchenyi tér 15. Nélkülözései miatt szerdán délelőtt öngyilkosságot követett el Schmidt Jenő 61 éves kereskedő (A Üé'magyarország munkatársától.) Schmidt Jenó Vilmos 61 éves szegedi kereskedő, akinek öngyilkossági kísérletéről a Délmagyarorszáy nemrégen hírt adott, szerdán délben Szilágyi-uccai lakásán öngyilkosságot követett el. Először méreggel kísérletezett, szerdán axután a fásszinben felakasztotta magát. Schmidt Jenő Vilmos tragédiáját az egyre Súlyosbodó gazdasági viszonyok okozták. Évek előtt jól menő textilüzlete volt a Széchenyitéren, de a válság őt sem kímélte. Súlyos betegség is gyötörte a szerencsétlen sorsú kereskedőt, aki néhány hónappal ezelőtt már nem bírta tovább a küzdelmet éá a R nyal-szál! óban megmérgezte magát. Gondos ápolás után sikerült Schmidtet megmenteni, azóta azonban betegen, búskomoran járt-kelt a városban. Álláshoz nem tudott jutni, helyzete egyre katasztrófáüsabbá vált. A sok nélkülözés teljesen fe'őrölte idegrendszerét, nem panaszkodott senkinek, de szavaiból kiérezhető volt. hogy milyen tervekkel foglalkozik. Szerdán délelőtt még ott üldögélt szótlanul barátai között a kávéházban, délfelé azután hazament Szilágyi-uccai lakására. Kikeresett egy zsineget, észrevétlenül kiment a fásszinbe és ott a gerendára felakasztotta magát. Amikor hozzátartozóinak feltűnt hosszas távolmaradása, keresn/ kezdték és a kamrában találtak rá. Segíteni már nem lehetett rajta, meghalt. A szerencsétlen sorsú kereskedő holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. A Templom-téri szabadtéri Játékok A honvédelmi miniszter rendelete szerint a tér íríáflnfell a katonaság nem építheti fel (A Délmaggarország munkatársától.) Ker. tész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár és Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatójának legutóbbi szegedi látogatásával kapcsolatban ismét előtérbe került a szegedi szabadtéri játékok ügye. Erős tiltakozások hangzottak el az ellen a terv ellen, hogy a szegedi Templom-téien az idén a salzburgi Dóm-tér ünnepi játékainak stájerjét, Hugó von Hofmannsthal Jedermannját adják elő »megmagyarítva és elejtsék az eredeti tervet. Az ember tragédiá-jának előadását. Az illetékesek nem nyilatkoznak ujabb terveikről, elhatározásaikról és igy a közvélemény tájékozatlan, hoffy mi lesz. mi készül ezen a téren. A szabadtéri játékok idei megismétlése most mindenéveíre nehezebb probléma lesz, mint a mult nyáron volt. Tavaly, mint emlékezetes, a Templom-tér tribünjei! a katonaság műszak! csapatai épüctlék fel. Most azonban a honvédelmi miniszter rendelkezése szerint a katonaság erre a munkára (tem vállalkozhat, mert Gömbös Gyula honvédelmi miniszter megállapítása szerint a szabadtéri játékok rendezése polgári ügy és a katonaság nem foszthatja meg a nehéz *orban vergődő polgári iparosokat a felkínálkozó munkalehetőségektől. Abban az esetben tehát, ha sor kerül a szabadtéri játékok megrendezésére, a tribünöket nem a katonaság fogja felépíteni. Vaslapáttal pofozta fel haragosát (A Délmagrar.irszdg munkatársától.) Sövényháza községijen február 8-án vad wer^dés játszódott le Csatlós István napszámos és K. Kovács Gáspár földmives között. A* verekedés során Csatlós egy va--lapáltaf agy ütötte arcúi K. Kovácsot, hogy az hetekig fekvő beteg volt és rágóizmai az ütés következtében megbénultak. A npszámos ellen sulyos testisértés büntette miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyet szerdán tárgyalta Habermann Gusztáv tőrvényszéki birő. A tárgyalás során kiderült, hogy a verekedés során ugv a vádlott, mint a sértett olyan részeg volt, hogy semmire sem emlékezik vissza. A biróság a tanuk vallomásából állapította meg a tényállást és Csatlós Istvánt négy. hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Korzó Mozi CIMMOM* Csak 2 előadás 5 és 8 órai kezdettel Táncol a kongresszus filmoceretl 10 felvonásban főszereplők Lillán Harvey, Willy Fritsch, Lil Dagover és Conrad Veidt Azonkívül Az Ikerférj az utóbbi évek lepka:agfafóbb vlgfátéka Szereplők : Halmay Tibor. Mária Pftu«5" ler és Jnhnnnes Belmnnn. Debreceni hangok a szegedi kirándulásról A vasárnapi debreceni filléres gyors hazamét* és vitte magával az ezernégyszáz kirándulót. A szegediek joggal kíváncsiak lehetnek, hogy mily™ impressziókat gyűjtött Debrecen nemes vetélytáí' sánál, Szegeden. A debreoeni lapok nagy tudósításokban Számolnak be a szegedi kirándulásról. Néhány részletet közlünk a beszámolókból. A »Debreceni Uisátf« többek kőzött ezeket irja: »Az állomáson megindult a barálságos szóhtrft amely a két város szépségei körül estig tirt « debreceniek és szegediek közt. — Végül látni fogtok egy forgalmas várost! " tréfálkoztak a szegediek. — Még itt is mi csináljuk a forgalmat — riposztoznak a debreceniek. A fogadalmi Templom-téren aztán szejjedi kf sérőink kivágják az utolsó adut: — De ilyen aztán nincs Debrecenben! . A debreceniek védenéznek a fekete-vörös K'* ker-téglákon. . — Ehez is Debrecen adott egymillió pengőt, — mondják. — Pontosan ennvl' fizetett rá a K i i n ker-gy ártá sr a. A debreceni önérzet és lokálpatriotizmus atov ban mindinkább csak a látszat és becsület ker , véért tartja magát. Mert minél tovább járju» Szegedet, annál jobban rá kel! j'inni, hogy bjj zony Szeged nagyon szép. Városias»!}" v áros, mint Debrecen.« >A kultúrpalota képtárában, muzeumában hatat1 mas, gyönyörű kincsek vanmk. A múzeumban r* mek gyűjtemények- Az elhelyezése azo» ban mindennek nem valami szerei' esés. A hely ssük, az épület nem el ét jó beosztású. Mőra Ferenc ásatása^ nak legértékesebb dar ibiait ládá* ban őrzik. A Déri-múzeum valóban sokk*1 szebb.« • »A debreceniek konstatálják, hogy a vendégig árak olcsóbbak, min! itthon. A kiszolgálás — viszonyokhoz képest — gyors, udvarias. A vendíf lők kitűnően felkészültek a sok debreceni és W késcsabai vendég kiszolgálására.« • »Délután az ujszegedi kirándulást elveri efi hatalmas "zápor, amely elől, aki teheti, bei»* nekül a színházba, ahol a »Vőlegényem a gf ember« című operettet játszák öl pesti vend« szereplővel. A pesti szereplők kitűnőek. A pro®\ cenium páholybői Kardoss Géza nézi az előadj és — ugy gondoljuk — meg lehet elégedj , a maga színházával. A pestiek ugyanis tünőck. de a szegediek gyengébbek, mint a debr* cenick. A kiállítás szegényesebb itteni átlagnál, a gőrlök összesen hatan va»j nak. A visegrádi vár ¡kulisszája mögött alpe havasok láthatók, amin rögtön nem csodálkozz mikor megtudjuk, hogy az operettet Remete rendezi...» »A visszautazás alatt a debrecenieknek van id' jük, hogy megcsinálják a nap mérlegét, a®^ igy alajkul. Érdemes volt eljönni, mert: Szeg gyönyörű, a szegediek kedvesek, figyelmesek. DejS reoen tanulhat Szegedtől, de viszont Szeged / tőlünk. Szegeden szebb a városkép, az ősszbeojT más és a fogadalmi templom. Debrecenben szeb®. Nagyerdő, modernebbek, nagyobbszerüek a ki" kák, a központi egyetem, szebb a Dóri-mui«|S! mint a kultúrpalota. Szegeden nagyobbak, ^ ¡„ szültebbek a vendéglők, Debrecenben szont jobban értünk a rendezésb^ kalauzoláshoz és tájékozottabbak , itteni rendőrök. A villamos Szegeden is ¡^ egy szakaszjeggyel messzibb lehet utazni, nálunk. Végül blzonvos, hogy olyan halászi6 nem lehet enni Debreoénben. mint Szetteden.«