Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-01 / 100. szám

A szabadiéri Jólék _ gőzzé*: óid* Pásztor József előadásékor. — A Dngonir3.Társaság vasárnapi ülésén Páa'tor József, a Délmagyaronzdy főszerkesztője tartott igen érdeke' előadást a szabadtéri Jitékokról s minthogy ezzel a műfajjal niigam is foglalkozom, engedtessék meg nekem, hogy ne értsek telje seu egyet az e'őadóval. Először is kénvHen vagyok leszögezni, hogy a szabadteri fát ék nem rend. szeresithető mitfnj, ami annyit Jelent, hogy bizonyos darabok, előadás, bármilyen szabad is legyen a térség, még nem szabadtéri Játék s hogy a középkorból átmentett misztériumok és passiók anakronisztikus bemutatása pedig már nem nem szabadtéri jíték. Tehát sem az Ember tragédiája, >em az Aida nem tehetnek soha szabadtéri Játékok, minthogy a Jedermann sem az, bár. mennyire is lelkesüljenek is érte a művészet Ínyencei. A szabadtéri Játék fogalmának félreértbe tehát azt hinni, hogy tágabb teret követelő drámák szabadtérhez való idomítása már megoldása is szoknak a problémáknak, mMyek e reneszánsza előtt álló műfaj nyomában támadhatnak. Furcsán hangzik, hogy a szabadtéri játéknak nem a sza. had térség a legfontosabb tényezője, hanem a 10. meg s hogy csak annyiban fontos a szabadtérség, amennyiben a tömeg résztvétele számára nyújt tágabb lehetőséget A szabadtéri játék tehát n-m • térség függvénye mint ahogy általában gondolják, hanem a tömegé s csak a* °z előadás nev-zhető szabadtéri fáléknak, mely a jelenlévő és korátkiieJezb tömeg igényeit Kielégíti Nyilvánvaló tehát, hogy minden kísérletezés h'-ibavaló (a Jedermann is csak mint formai kuriózum hat), amig a szar badtél Játékok propagálói és megvalósítói nem számolnak azzal, hogy miután más volt a közép, kort tömeg igénye és világszemlélete, a mai tömeg f esek azt érezheti közös aggének, mely az 0 hitet és dtldsfog'aitsát reprezentálja. Az igazi szabadtéri játék tehát mindig tömegünnep, homogén lelkitartalma résztvevők közös szertartása, mely Üressé és céltalanul esztétikaivá válik, ha rendezői éppen a fönti s mondhatnók íegíőbb törvényét hagyják figyelmenkivál. Kereken kijelenthetjük tehát, bogy szabadtéri fáltk ma egyáltalán nincs s ijogy minden pro és oontra szóló érv alapjában elhibázott. Ami meg van, ha a szabadtéri Játék külső formáivá) kacérkodik is, egyszerű bravúr, érdekesség, anélkül azonban, hogy a kollektív üi.nep magaslatait valaha is elérhetni. Ennek a n:üfajnak éppen eleven ercfe adja me£ értelmét s igy csakis a mindenkori mából fakadhat. A tömeg képtelen csupán esztétikai szemléletre s minéí inkább tömeg a tömeg (a szabadtéri játék éppen ezen épül), annál kevésbé tud igazi néző lenni. A tömeg együtt akar Lelkesülni és bűnhődni a darab hőseivel s ilyen értelemben a szabadtéri Játék kő. zönsége is szereplő. F->rditott snobizmus a rende. zők részéről, hogy k tömegek ürügye alatt csak előkelő látogatók számára tudnak >szabadtéri játékokat* rendezni, mert a mai tömegtől mindenfajta próbálkozásuk idegen. Tudnunk kell, bogy minden kornak megvoltak • maguk szinte szimbólikus hátterei és eleven mítoszai is. A görög csarnok, a római fórum és a középkori templomtér valóban kifejezték a min. dennapi életet* élő tömegek lelki és testi igényeit. Ezek az ő kulisszái voltak. Kérdés, hogy a modern embert milyen háttér és milyen mítosz fejezi lei. Nyilván sem a római, sem a középkori, hanem valami más. Itt nincs mód arra. hogy a mai tömeg milyenségét boncolgassam, de annak a ténynek a leszógezése, hogy a mai közösség nagy százalékát munkások, parasztok, munkanélküliek és intellektuális proletárok tfszik, egyúttal utalás is arra, hogy az uj szabadtéri játék csak az 6 Jegyükbe > lehet igazi szabadtéri játék, mert az előkeiő látogatók elfogynak, a tömeg azonban nem. A mi életünk gyárak, kórházak és népjóléti minisztériumok kulisszái előtt játszódik fe, mítoszunk pedig nem más, aiint a kapitalizmus és kotlektjvízmus »hőO küzdelme. Merem vallani, hogy az uj szabadtéri játék ezekből a keietrkb.il tog kibontakozni s hiszem, hogy nem tévedek, ha ennek megvalósításában magam is e fönti utón haladok. Berezeg Anzelm Karoly. Áron éa Molnár M i szabadalmi iroda uj helyiségei: vm., Rokk Sziiárd-u. 2. (KftrrOtl*n * Corvin-Aniház ranll.tt) FitcherflKéZlmunka6láz"Kölcsey u.10 Alapítva 1007. - Telelőn 23-50. nyári reklámhete csak máfus i-161 7-Io tart, mely idő alatt vevőimet abban a meglepetésben részesítem, bogy raktáram tulzsúfoltsága miatt teljesen ingyen edok sKasartsr*-"* 1 pengőn felüli vásárlásnál l orsó francia g*peelymet, 5 pengőn feWH vásárlásnál előrajsolt táleakendőt rsgy festett (jeb^nké-et, 10 pengőn felüli vásárlásnál előrsjselt milljőt vagy párnát vsgy festett gobeHnképet, 15 pengőn felüli vásárlásnál fokozatosan nagyobb méretű előfestett gobelinképet. M'nfcMMrt füM'sk árait Máira ItSZáHItoKM. Szőnysgkéaritőknek kfllőn árksdresmény l lenvászon millió választott RMM előraizolva 2.— pengő. Détmagyarerazág takarékossági akcióiéban résztveszek. A. B. C. érwmveaek. Csók a bíró előtt M Délmagyarország munkatársától.) Dr. Tara/assg Béla törvényszéki biró előtt szombaton rend. kivüi érdekes tárgyalás zajlott le. Sz. István idősebb njszegedi kertész évekkel ezelőtt másodszor is megnősült és feleségül vette K. Erzsébetet, aki egyizben már férjnél volt és cbbői a házasságból két gyermeket hozott Sz. István házába. A kertésznek is volt két felnőtt gyermeke, az egyik dr. Sz. József rákospalotai ügyvéd felesége. A kertész gyermekei nem Jó szemmel nézték a házasságot és ráakarták beszélni apjukat, bogy "hagyja el feleségét Az öreg sokáig buzta.halasztotta a dolgot, míg végre gyermeke úgyszólván megszöktette édesapját a feCesé. gétöl és felvitte Budapestre. Sz. Istvánné, amikor hazatért, hült helyéi találta férjének. Semmiféle irást, magyarázatot nem hagytak hátra és igy a legnagyobb bizonytalanságban veit afelől, hogy hová lett a férje. A kétségbeesett asszony hóna. pókon keresztül magándetektívekkel kutatott férje után, végre nyolc hónap elteltével ráakadt a vejé. nél. i ( De Sz. István eftűnése után még Izgalmasabb dolgok is történtek, Sz. István Budapestről Intézkedve kiadta a lakását egy férfinek, aki erre való hivatkozással rendőri karhatatommai tétette ki Sz. istvánnét a villából. Az esszory a biróság. nál keresett védelmet és a biróság vissza is helyezte ót a villába, mejt kiderült, hogy a férfi Slrobmann volt,' aki napi 4 pengőért vállalta a lakó szerepét. > Sz. Istvánne •rmészetesen, smikor férjét megtalálta, kérte, hogv Jöjjön vissza. A kertész azonban nem teljesítette a kérést. Az asszony a legnagyobb bizonytalanságban, sőt nélkülözések kőzött éh, mert ferje pénzt nem hagyott neki. Ekkcr támadt az az ötlete, hogy feltöreti férje íróasztalát és az ott lévő takarékkönyvet felhasználj!. Lakatost hivatott, akinek segítségével meg. kaparintotta a 2000 pengőről" szóló betétkönyvet, majd az egész összeget lassankint felélte. Amikor ez a dolog a férj tudomására jutott bűnvádi fctlcientest tett feleség* ellen lopás és csalás bántette miatt. A csalás szerinte az lett volna, bogy a felesége olyan fondorlattal csalta ki a betétet, mintha a nénz felvételére megbízást kapott volna. igy került Ss. istvánné szombton a Ml Óság elé. Megjelent a féri is aki eltűrése óta a tárgyalóteremben mutatkozott először felesége előtt. Sz. istvánné igy védekezett: i — Mindennek férjem gyermekei az okm, rk idegenítették el tőlem apjukat. Férjem bucsu r>i. kül elhagyott, vrfóiert nem inditott, semmiríl sem értesített, ugy, hogy nem tudtam, hogy mitévő legyek. A pénzt, amelyet «*lhasználtar\ közös szerzeménynek '."kintettem é* igy jogosan használta.n fel. A takarékot nem ejtettem fondorla'ba, mert a pénz felvitelénél nem kellett azt monda, nom, hogy férjem mrgbizásábT járok el... Sz. István is azz? kezdte vallomasát, hogy min. dennek a gyerek i az okai. — Akarja, hogy lépégét megbüntessék? __ Akarom _ válaszolta a kertész. — Hogyant Ma na 87t akarja, hogy hites felesege a börtönbe kerüljön* — A vőm kérem ügyvéd, ő veic beszeltem meg' a d >lgot... | — Szóval azt akarja, hogy a feleségét beesik, ják? Hát nem ápolta magát hűségesen? — Ápolt kérem, az igaz... —— Azt hiszi, hosrv a nalfci wafftl ápolni fogják mindigT Már nem is ápolnat — legytnteW szomorúan a kertész és könny csillogott a szemébm, majd odament a feleségéhez, kezei nyújtott neki és a bíró előtt megcsókolta. A biróság erek után megszüntette az efjárást 24 fillér •8 fillér 98 fillér P 1.28 P 1.9* 14 fillér «8 fillér 98 fillér 9* fillér m fillér 98 fillér 38 .fillér SS fillér 98 fillér 98 fillér 98 fillér 98 fillér p 2m Nőt divat z 1 pár fehér lzlap 1 pár uől tennisz zokni Himzett fehér női Int 1 pár női divat kertyí NŐI fehér romba puliower Férfi Otvatz Mii selyem AnkAtő nvakkendő OrVrw színes ftnkAtő esőkor Sima teteje férfi sapka Sétabot, divatos gArbenyelű Atléta tn*. S-as vagy 4-*" Férfi szalmakalap, divatos Gyermek divat Gyermek askai l-es Leányk* vsgy fin szalmakalap Gyermek snszterkőtény Diák sapka lakkernyővei Csecsemő garnitúra: kabát és Clpődrnk 1 pár bőrtalpa papocs 1 pár gyermek szandál 30—2S-lg Yásaonc-jpA vdrfts gnmmitalppa), szftrke fekete 99—37 SS—84 35—41 p Ha ¥W 1 pár Mr gyermek bocskor '.S—Vi számig Hdxtartdsl cikkek FüggAny karnis MbAl 150 cm. hossza 2 drb f*H virág kosár Festett karkosár 2 drb tojástartA állvány MosdA lavór cinnezett bádogbAI 8 drb kérmoső szappan Négysze."letes k&imunVa ráma Kombinált tAk, ogorka. burgonya stb. «T«hi Poljtnro* fatálra Sporf cikkek : Tennlsi rakett hozat l-es marbsbőr fntban kfttső és bebő Nyagágy elsőrendű B^zAIt bftkkfábAl, láb. tartAvat kitűnő hnrattal Fillérekért nagyszerűen Tásárolhat. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGEC. Csekonics és Kiss u. sarak. VH fillér 24 niiér 24 fillér 98 fillér 9N fillér 98 nilér 98 fillér 9N fillér 98 fillér 98 fillér 98 fillér P 2.98 P K.S8 — Szede kíovl Ania: FelszataKtaHak. Détraa üyeonrszag k ilrsAoköayvtár. Szfinyi fürdő és csónakkikötő leifizetés.E^í^S^iii;JIISS^^^ Büffé hideg-meleg ételekkel és frissitB italokkal. mognvilt uj állomásán, a Tlmxa rafom Uörút ele/én, a pénxUgyl palota előtt. Kedvesméoyea és minden kinél olcsAb kombinált fürdő |fAnirnlsaaa 1 és es^nakkikötA bérletrendszer. HCIIf CllllCS 16SZ" lh>