Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-01 / 100. szám

Breisach Béla rókusi plébános nyugdijazlafását kérte a polgármestertől (A Délmartifarország munkatársától.) A legyűri bizottság csütörtökön választotta meg a belvárosi az ujszejjMli plébánost és a titkos szavazás oredmcnyokópcn mindkét álJást a második helyen iolölt pályázó nyertr el. a belvárosit Raskó Sándor f(Vsperes, az szemit Ugi Géza kübekházai plébános. A választás eredmény különösen azért keltett feltűnést, mert az érdekelt egvházkőzs^ gek az első helyen jelölt pályázók megválasztása mellett foglaltak állást, a belváros Rnei$arh Béla rókusi kanonok-plébánost, az ujBzegcdiok pedig Karácsonyi Guidót, az uj plébánia eddigi Pdminisr^rálorát kívánták. Breisach Bélát, aki csak felsőbb egyházi •hatóságának határozott kivánságára nyújtotta be pályázatát, rendkivül elkedvetlenítette a választás eredménye. Kétségtelen, hogy elkedvetlenedne következtében jelent meg szombaton délben dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, mint a kegyúr város vezetőjén^ és átnyuitotta neki nxmadikiztdIAsa Iránti kirtt, . UgvancsaK Szombaton délben Jelent meg az ujszegedi katolikusok küldöttsége dr. Ghttfrlder Gyula megyéspüspöknél. A megyéafőpásztor a küldöttség nagvsága miatt csak a különböző egyesületek és Küldöttségek egy-egy képviselőjét fogadta, de ennek a kisebb küldöttségnek is husz tagja volt A küldöttség élén dr. Kelemen László, mint az ujszegedi egyházközség elnöke tolmácsolta az újszege, diek kérelmét A kérelem lényege az volt, hogy függetlenül a kegyúri bizottság döntésétől, Karácsonyi Guidó továbbra is lelkipásztora maradhasson az újszegedfcknek. A püspök válaszában ki/elentette, hogy a püspöki hatóság mást nem tehet, mint art, hogy betartja a törvényt. Tisztán érzelmi alapon a püspöki hatóság sem járhat el, amikor a kegyúri jog világosan meghatározza a különböző hatóságok jogkörét _ fll^í^T olcsóbban ZSURKO -nál WT W • vásárolhat, Elegáns III olcsóbban » A T O 1 mert a nagybani gyártás lehetővé tessi a príma minőségnek olceó ároa Való Irányárak 9 lMMBin-5M0 NO! ctpA . ... 9 S-SO-Ma IS-W-lg V Férfi barna cfnA Férfi /eke/e elpö . . P U-SO-tOl IS SO-lg R| Gyermekcipőknagy' vdle Üzem és ojonoan ital akit ott üzlet: Kossuth Ln)o« tuqérul ft. Telefont 17-72. A MUNKA JELENTŐSÉGE Irta dr. Balthazár Dezső. A termefési tényezők között: nevezetesen a föld és a tőke társaságában azért helyezzük második helyre a munkát, mert a munka teljesítője az ember kétségtelenül utána következik létrejövetel tekintetében a földnek. A föld elébb lett és atána és belőle az ember. Lelki érték tekintetében mmílen bizonnyal az emberé ez efsö hely, akit lelkisége, szellemisége és egy tökéletesebb világba elhivatottsága csakugyan a teremtés koroníjának méltóságára ^emel. A teremtés semi.ii más élő vagy élettelen része nem tud öntudatos közösséget fentartani az Istennel, csak az ember. Ezen az igazságon semmitsem változtat az, ha az emberek vagy nemzetek átmenetileg azzal akarják nagyobbra tartani magukat hogy az "Isten és vari ás tagadása által el igyekeznek mosni maguk és az állatok között a különbség választóvonalát A munka te fiát, mint a lelkiséggel kapcsolatos, öntudatos emberi tevékenység a termelési tényezők között lelki méltóság ekintetében efső helyet követel magának. Joggal követel. Van olyan selejtes felfogás, amelyik tehernek, sót csapásnak tart. ja a munkát Annak tartja egyrészről azért, mert állati érzés.vifágba helyezkedik által, látva, hogy az állatok legnagyobb része ugyancsak vonogatja a munkától magát, részint azért, mert valami sajátságos megtévelyedés folytán az ment bele az*emherek köztudatába, hogy a biblia szerint Isten át. ka a mim ka. Mintha a boldogság paradicsomi állapotában nem lett volna az ember tevékenysége körébe más beosztva, mint a kész javak evése, ivámunka nélkül. Azt eí kell hinnünk, hogy boldogságra teremtette a Teremtő az embert s az életét ajy osztotta be, hogy minden életnvilvánulasa ezt a boldogságot szolgálja. Meg van irva z Szentirás&an, hogy a paradicsom boldog helvét azzal a feladattal adta az. isten az ember, nek, bogy ••művelje es őrizze* azt A müvelés munkával Jár. Tehát a munka a boldogság része. Fzt érezzük mindnyájan, akik a munkát a munkáért szereijüK. Ha a tökéletesen boldog Isten +?>rökké mnnktu*, akkor az 6 tképére és hason, foíosságára* teremtett embernek is munkásnak kell lennie. A munkát és a »munkáse méltóságos elnevezd sét nem s. abad és nem lehet egy társadalmi osz. tálynak sein a maga számára lefoglalni és kisaj ititani. Én a munkában nem rideg kötelességet látok, hanem jogot és gyönyörűséget. Ha tehát jog a munka, akkor a munkához, a munkára mindenkin, le Joga van. Joga van a munka után krn'jtr. re is; mert a kenyér élet. A munka ennélfogva é'ctj >g. n«wv a mimk-ához való ji>gát érvényesíthesse az ember, munkaalkalmak •KfH ffJíJf J W szűk. se9. Valamire való ember — ha eaak nem munkaképtelen — el se fogadja munka nélkül a kenyeret. A munkaképes emberre megalázó és szégyen számba megy, ha munkanélküli kenyeret kell elfogadnia az éhség kínzása miatt A tud©mányok és találmányok szédületes fejlődése min. den elismerésre méltósága mellett is azzal a hát ránnyal rendezte be s alakította át a termelést hogy az emberi munka egy jelentékeny részét nélkülőzbetővé és feleslegessé tette. A társadalom gazdaságnak ezt a veszedelmét a gépipar, a nagy gyári üzemek hozták a világra. A veszedelem ma már olyan méreteket öltött, bogy el. hárítására az államoknak nagyon gyors és nagyon gyökeres Intézkedéseket kelt temriök. Az emberi monkát feleslegessé tevő gyáripar maga magára is veszedelmet jelent mert a mim, kanélküliek ellátása terhét feltétlenül neki keU viselnie, az államnak pedig «zt a kockázatot, amit a munkanélküliek tömeje az erkölcs és rend oldalain Jelent Akárhogyan gondolkozik is a nagytöke érdekeltsége, serr.mi más ut nem kínálkozik a veszedelem elháitására, mint az, hogy az emberi kéz munkáját kelt a kd mázni minden otyan teTmeCési ágban, aboí emberi ész és kez munkája legalább olyan jó eredményt és minőséget tud létrehozni, mint a gép. A mezőgazdaságnak gépüzemre berendezkedését kell Elsősorban leállítani, ahol nemcsak az emberi munka, de az áílati munka jelentékeny része is tétlenségbe lett visszavetve. A mezögaztdaság terén áli igazán — igen kevés kivételtől eltekintve —, hjgy az emberi kéz munkája minőség tekjntetcDen nemcsak kiállja a verseny 1 Korzó Mozi vasárnap Nem repríz 1 Nem repríz ! TOM MIX legújabb bravurfümje A repülő banditák Azonkívül ZORO-HURU a sportkirályok Tigjátát 10 ft»lvrn)i«h»n Előadások 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Korsó Moxl Hétfő, kodd JOHN BARKYMORE r&MrepWsével: s vengáll btpnoll'ör tftrténet 10 felvonásban. Aionkbü! A rémület cirkusszá k.ilandortórténel 10 felvonásban. Főszereplő Jaqutlin t o^an. Ezt megelőzi /IGOTO burleszk. Előadások 5, 7. 9 órakor. Ha, vasárnap Nevetni akarunk!! Tehát megnézzük a legnagyszerűbb magyar vígjátékot a Piri miniieiit tud... címfl hímet a Belvárosiban Hétfón, kedden Is Előadások 5, 7, 9, va irnap 3, 5, 7, 9 órakor. | • ! 1 a gépekkel, hanem felül » múlja azokat Az kétségtelen, hogy a munka végzésének gyorsasága a gépek előnyére irható. De ez az előny alacsonnyá törpül ahoe a hátrányhoz képest, amit a mezőgazdasági üzemekből kiszorult munkátlanok és kenyértelenek éhező, elégedetlen, forrongó tömege jelent amelyet nemcsak társadalmi, emberbaráti, hanem állami érdet és kötelesség a gondoskodás támogató k alfára vonni. A mezőgazdasági gépek mellett a gyorsaságon kivft< fel szokták hozni a végzett munka olcsóságának előnyét |s. Ma már a magas ipari árak mellett erősen kétséges ennek az állitásnak az igazsága. Sőt merem á Ili tani, hogy « tőkeszegény gazdákat épen m gazdasági gépásem bene. zetése futtatta tőnkre. Az ilyen részletkérdésekben nagy igazságok tükröződnek. Fájdalom, hogy gonosz szellem hatása alatt ngy alakult ki az a helyzet bogy a munkások és munkaadók két ellenséges táborként állíttattak egymással szembe, ahelyett, bogy a termelés eredményében igazságos osztályt csinálva, egy közős érdekű és közős sorsa nagy családnak éreznék ma. gukat a hazának, mint édesanyának fősége alatt. Ennek nem szabad igy menni további A esönös megértésnek munkások és munkaadók kő. zött tétre kelt fónm, mert különben a két ellenséges tábor felemészti egymást Ha a mindkét fél részére előnyős és igazságos megegyezés nem megy a Józan belátás utján, az államnak hatalmi eszközökkel is be kell rendezni a jobb jövendőre képző iskolát Ugy hiszem, hogy az állam aokkai szükségtelenebb helyekre h bevezette már hatalmi intézkedéseit; legalább ez esetben szükséges területen érvényesítendő. Hiszen azt is, hogy az ellenségeskedés idején szenvedtek már a munkaadók és munkások is annyit hogy a méltányos és igzságoe megegyezésre kész bennük a lélektani állapot Fájdalom, hogy ha a földbirtok üzem hasznán kellene osztozkodniuk, akkor ma mindegyik rész üres kézzel menne el az osztozkodásról; mert mtnese* haszon. A megegyezés alapja egyelőre az üzemi költségekben elhelyezkedő létfentartási legkisebb szükséglet lebet mindenik oldalon. A munkaalkalom biánya aránylag még sokkal veszedelmesebb méreteket öltött az ipar terén. A nagy gyáripar robaroo» fejlődése az ntolsó két évtized a taft a kisipari munkaadók és munkások legnagyobb részét a saő szoros értelmében vett nyomorúságba döntötte. Csak a vak nem látta, hogy a gyáripar a fejlődés mohó menetének erőltetésével a saját ma« vesztét is előidézi A ff'Járipar tömegtermelésének fogyás*. tásképen, vagy jobban mondva vásárlóké. , pes társadr.lom kett. A társadalom legszéle'*ebb rétegébm a vásárlóképességet épen a gyáripar által előidézett mun. kanélküliség ásta a'á. Mit ér az emberi találmányok büszkeségének a gépipar területén való tobzódása, mit ér az olcsó, mit ér a tömérdek termelés, ha a termelés raktárai körűi duvaddá kényszerjtett tömegek lázongása Jeisi a végveszély tizenkettedik órájának közeledtét. Ha lassúbb lesz is, ha drágább tesz fe as ipari termelés, mindazokban az ipari ágakban, ahol a kézműipar legalább olyan minőséget tti<f előállítani, mint a gépipar, a kisiparnak viss:<• keli adni az életet. Kétségbeesve látja az ember, hogy az ipari szakmák tisztes művelőinek, munkaadóinak és munkásainnk egész tömege miként van tünkremenve és kidobva a tanácstalanság és pusztulás országútjára, ahol a gépipar óriá i szekere legázolta minden reményüket. A városok érzik legjobban, hogy anyagi, szellem^ miivelődési és vall scrkőlcsi mérlegen mérve micsoda irtóztató kárt jelent a kisipar, elpusztulása. A legrendesebb, legpontosabb, legfizetöképesebb, legáldozatkészebb, legcsaládjasabb, legvallásosabb része ment tönkre a kisipar csődében a városi