Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-04 / 102. szám

taeOEb. BserkeazlO*«o: Somogyi UCCA |f.Lem. Teleion: 2V33.^Kladöhlvalal, kOlMOalinRyrl&r «• Isgylroda • Aradi ucoa S. Telefon > I*»-0®. - Nyomda t Ulw tlpúl ucca itt. Telefont 20.34. TAvtrnli é» leveleim - D«lmaayaronzáq Szeged Szerda, 1932 május 4 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 1 OZ. • ElóriZETÉli Havonta helyben 3.20 •Ideken «• Budnpe«ten 3-00. icUlfnidMza 0-40 pengd. ^ Egye* a*dm Ara h«h(Jznap 10, Tn»Ar- «* Ünnepnap «•* Hll. Hlrdetétek felvétele tarifa •*ertnf. Meglelenlk hélfA klvfttelével rmtmnln reogel »Kényes« kérdések Egy-két úgynevezett »kényes« kérdést beszélünk meg ma ezen a helyen, bár ugy gondoljuk, hogy az őszinteség és a nyíltság hiánya teszi a »kényest kérdések legtöbbjét kényessé. Ha azonban őszintén és nyiltan beszélünk, akkor minden közérdekű kérdés a nyilvánosság elé tartozik. Nem a plébánosválasztásokról akarunk szólni, hanem azokról a tünetekről, meljrck a választás kommentálását kisérik s azokról az értelmezésekről, melyekkel a választások kimenetelét magyarázni kivánják. Felesleges tehát hangsúlyoznunk, hogy személyi kérdésekkel foglalkozni nem akarunk s a választások tényével kapcsolatban azt az egyedül alkotmányos és jogszerű állásponthoz csatlakozunk, amelyiknek a megyéspüspök ur kifejezést adott A szegedi polgári ellenzéknek vannak keresztény és vannak zsid>allásu tagjai. A polgári ellenzék zsidóvallásu tag/ai élénk részt vesznek egyházközségük életében, ott vezetőszerepet visznek s maguk értékes közéleti hi*-atottságukat felekezetük életében felekezetük s a felekezetükhöz tartozók érdekében hasznosan gyümölcsöztetik. Ez igy természetesen rendjén van a ezt mindenki természetesnek is találja. A "«£»di polgári ellenzék keresztény tagjai azonban mintha ki lennének rekesztve egyházközségük életéből. Aki nem jobboldali, aki nem kormánytámogató, az a Szegeden uralkodó közfelfogás szerint magát az egyházközség életében való működésre alkalmatlanná teszi. Sőt: a közfelfogás s a cselekedetekben és elhatározásokban megnyilatkozó hivatalos vélemény Szerint: minél jobboldalibb valaki, annál több jogcímet szerez magának az cgv. házkózsége életében való tevékenységre. Ak< baloldali, az összeférhetetlenséget teremt az egyháza közigazgatási életében való szereplés számára. Mintha a szabadságjogokért é& a demokráciáért vivott harc diszkvalifikálná a közélet harcosát arra, hogy a legdemokratikusabb Intézményben, a katolikus egyházban, a laikusok számára fentartott tevékenységben résztvegyen és — necsak íz egyházi adó fizetésével vegyen részt egyháza világi közigazgatásában. Igy történt azután, hogy a kegyúri bizottság tagjainak megválasztásánál is teljesen figyelmen kívül hagyták azt a. körülményt hogy a szegedi közgyűlésnek nemcsak jobboldala, hanem baloldala is van s hogy a baloldali törvényhatósági bizottsági tagok is a katolikus egyház híveinek igen jelentékeny csoportját képviselik. A kegyúri bizottság a város közigazgatásának egyik szerve s nem lehet megindokolni, hogy ennek a bizottságnak összeállításánál miért csak a jobboldali politika hivei kerültek szóba? Ha a közgyűlés többsége ugy tartja helyesnek, hogy a kegyúri bizottságnak csak katolikus vallású tagjai legyenek, ezt az álláspontot lehet helyesnek tartani, de nem lehet helyesnek tekinteni azt a hivatalos álláspontot, amelyik a jobboldali politika szolgálatát tekinti jog-címül a kegyúri bizottsági tagságra, illetőleg a baloldali politika támogatását kizáró oknak tekinti. Ennek a felfogásnak érvényesülése állította öss.re a kegyúri bizottságot s ha a mai kegyúri bizottság rövldmultu működésére viszszatekintünk, akkor az értelmezéseknek és magyarázatoknak egész légiójával találkozunk, amelyek a megyéspüspökak egész légiójával amelyek a megyéspüspök ur helyeslése s a kegyúri bizottság határozata között távolságokat igyekeznek megállapítani. Hogy a tekintély elvének pártpolitikai képviselői és haszonélvezői hogy tudják ezeket a magyarázatokat az általuk képviselt elvvel összeegyeztetni, arra hiába kérünk és hiába várunk feleletet Kinek telik abban kedve, hogy a püspök ur tekintélyét ismert agilitások tekintélyével és sikerével mérjék össze? És még valamit Nem gondolják-e az úgynevezett délvidéki liga tagjai, hogy ugy számukhoz, mint jelentőségükhöz képest tul nagy szerepet játszanak ennek a városrak közéletében? Nem gondolják-e azt, hogy talán illenék a szegedi közélet területéből valamit kihasítani, mondjuk, a szegediek számára is. Mi soha olyan megkülönböztetést hogy sz©. gedi, vagy nem szegedi, nem tettünk, sőt: mindig harcoltunk az olyan megkülö nbözte. tések ellen, melyek nem egyéni értéket, hanem a származás esetlegességeit tekintetlók alapnak. Mégis csak sok okot szolgáltathattak már a tiszteletreméltó liga tagjai, ha ml is elragadtatjuk magunkat erre a megkülönböztetésre. Azonban éppen azért, mert emberi értékeket tekintünk csak jogcímül, rá kell arra mutatnunk, hogy a fürgeség, a szervezőképesség, a hajlékonyság s a német szívósság nem helyettesithetik sem az egyéni értéknek, sem a tömeg akaratának jogcímeit Ne tekintse senki a szegedi közéltet a maga kedvtelése vadászterületének s ne Tiényszeritsék a szegedieket arra, hogy — szegedi lig<it alakitsanak a maguk fenyegetett önrendelkezési jogának védelmére. „A mostani választójog alapián többé nem lehet választani A gazdasági élei talpraállliása, a közigazgatás átszervezése és a szabadságjogok helyreállítása a képviselőház Költségvetési vitájában Budapest május 3. A képviselőház mai fitésén a költségvetési vitában Magyar Pál volt az első felszólaló. Az állami gazdálkodás ei/raffrzését • népparlament gyakoroltatja • legjobban. A többség érzi azt, hogy a kormány akaratától függ. Berki Gyula: Ugyan, dehogyI Brddv Ernő: A múmiák menjenek a kriptába! (Zaj.) * ftp»gyar Pál. A múltban nem törődtek a polgárság teljesitőképességéveL Sub titulo kultúrfölény, sok mindent megalkottak. A gyerekről és az aggról meg volt a gondoskodási készség, csak a kettő közötti korosztályról, a férfiról n?m gondoskodtok. Nagyon kétséges, bogy az előirányzott bevételek befolynak-e. A legfontosabb probléma « közigazgatás á'szervezéoe, amely nem most lett aktuális, iiaucni évekkel ezelőtt is az volt A tisztviselők átlagjövedelme nem magas, • írtszem azonban olyan mgy, hogy a termelő Met „zt nem Mrja el. Nem r U a klsegzHztenriakhoz nyúlni, ezenkívül is van mód az átszervezésre. A főispáni állások feleslegesek. Olyan politikát kell sürgésen kezdeményezni, amely a razdaságl erőket t lpnállllja. Wolff Kíroly ugy látja, hogy a kereskedelem és az Ipar mindig jobban tudja értékesíteni befolyását az egyes kormányokra, mint a mezőgazdaság az agrár Magyarországon. Ez azért van, mert a ncmzelközi tőke mindig a maga megszervezettségével vonul be az országba. A tőke sem teheti t.il magát az etikai par; n-sokon. leghelyesebbnek tar taná, ha minden tárgyalást mellőzve, egyszerű; n megogadnak a komálok fizetésé;. A köztisztviselők fizetésesökktn'ését mindenki megérzi. Felkiállások a baloldalon.- >iln:k szavazrak meg? Egyre fokozódó nagy Zaj. Amikor a lárma elül. Wolfl Károly azzal folytalja beszédét, hogy k n ced.il ja, hogy nagyok a személyi költségek. He<k Lajos: Gyökeres megoldást csak egy uj európai gazdasági poli!ika hozhat. N: künk alibin a tervben kii a megoldást látnunk, amely ktvhaIfmk .Vgjobb elhelyezett biztosítja. Berki Gyula tartott ezután védőbeszédet a Bethlen kormány mellet^ 'Majd azt mondotta, hogy a nagy vagyonokho-- «s jövedelmekhez hozzá kell nyuhit Az adókat progresszív alapon erős létminimum felállításával keU kivetni. A Mrtckelosrlás mai ailapo'ában nem maradhat meg Magyarországon. — Az egységes párt nem mammutpárt, hamm pártszövetség. Véleménye szerint lehet szociális problémákat • RsoeláMenrokrata párttnf együtt m«gv«itó.Hiiaiii é* Khetaégea, bogy Wzonyos c*si£l kérdésekben Gaaf GaszJonékk I együtt ttolaa íz egységes párt. Beszéde végén hangoztatta hogy m mostani választójog ahpján többé ai egysíges píi n m fog vátssrfanf éa olyan váVf ' 'ójoggal afcar a vátesz*ók mnnl, amilyet a baloldal l» kivan. Kertész Miklós felszólalásában a szabadságjogokat sürgette és azt hangoztatta, hogy a kapitalista termelési rendszer a mai viszonyok között nem tartható fenn. Sürgette « létminimum mettfllapltá<=á', bejegyeztető Mzoltságk fetátlüását es a 40 óras munfcihotel. Kifogásolta a honvédelmi tárca költségvetését, amelynek kiadásait tulnagvnnk tartja, sokalta továbbá a közoktatásügyi tárcában a vallási célokra felvett összeget. A költségvetést nem fogadta el. Kelrnrn Kornél felszólalásában Rassay Kánlvlyial polemizált. A nemzeti összefogás gondolatát ő is helyesnk tartjaNagy Emil felszólalásáén azt mondta, hogy a dunai elvet őrömmel kell fogadni, mert a mai viszonyok eiőUb-n'óbb valamennyi áljain :1sS7eom!űsáho7. vez.Hnrk. A revizió szükségességét liangoztatta. Az ülés este iiat órakor ért véget