Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-28 / 120. szám

DELMAGYARORSZAG I2EOCO. lierkcutMégi U. L ean. Teleion t SVU. - Kladóhlralal, lyrtAf «* lapytroda • Aradi ». Telefon • IVM. - Nyomda i Ittw ncca itt. Teledon t 2ft>M. Tévtrall M tordlchn D«lmaayamr»cAa Steged Szombat, 1932 május 28 Ara lfl fUl«r VIII. évfolyam, 120. Nemcsak Török szerencséle örök Most azután félre kislelküek. Többet kétságbe nt merje senki vonni, hogy ennek • •árosnak szerencséje van. Nagy szerencséje. Páratlan szerencséje. Nen. azért, mert Kle* beiaberg Kuno az egyik hépviselöje. Azért sem, mert eddigi szegedi képviselőségének majd egén ideje alatt a kulturára nagyjelentőségű alkotó munkát végző minisztere volt Kiebefsberg Talán azért sem, mert Klebelsberg azóta is állandóan tényező a magyar kaMuréletben, amióta nem miniszter. Különb tényesfi, mint némely akthr miniszter. Bár hát tagadhatatlan, hogy azzal, hogy gróf Klebeisberg Kuno ma is valaki a mi kulturéletönkben, már van kapcsolata annak, amit agy hívunk, hogy a város szerencséje. Ha nem is közvetlenül. Csak közvetve. De van. A dolog ugyants igy történt Méltóztatik tudni, hogy gazdasági krízis van. Hogy a krízis nemcsak abban nyilvánul, hogy a kétkéri munkásoknak nincs keresetűk, hanem • gbban is, hogy a szellemi munkásoknak sincs. A Demke Szegeden most buzgólkodott azon, hogy kevés szerencséhez — a Demke szerencséje sem örök — Juttasson két szegedi festőt, A buzgói kodás kenés eredménnyel Járt Annál nagyobb agilitással tapintottak a pestiek a dolgok velejére Kitűnő pa trónust találtak Klebelsberg Kuno személyében, aki a nagytehetségű pesti gárda erdekében ügyesen szélesítette ki országossá a helyisek tervezett mozgalmat. Nem szeretnők, ha félreértenének bennünket. Akár barát, akár ellenség. Nagyon értékeljük a volt kultuszminiszternek szerte az országban végzett alkotö munkáját. Mint sze,gediek hálára vagyunk iránta lekötelezve. Semmi olyat nem adott ugyan, amit ne indokolt volna országos érdek. De sajnos, évtizedek tapasztalatai tanítottak meg rá, hogy olyan Kormányférfiakkal szemben is lekötelezettekének érezzük magunkat akik abban részegítettek, ami országos érdekből is bennünket illet meg. Nincs éle tehát a volt kultuszminiszter személyével szemben, amikor megállapítjuk, hogy a budapesti képzőművészek tárgysorsjátékának sorsjegyeiből nem vett volna a szegedi polgármester, ha ezeket a sorsjegyeket Csók István vagy Ivánvi-Grünwald ajánlotta volna, pedig mindketten európai nevü kiválóságai a magyar képzŐMüveszetnek. Még kevésbé vett volna eziekbőla sorsjegyekből a szegedi polgármester, ha Nyilassy Sándor ajánlotta volna, aki szintén valaki a magyar festészetben, de elkövette azt a hibát, hogy Szegeden maradt lakni s egészen bizonyos, hogy nem lett volna hatása Heltai Jenő kérő szavának sem, pedig őt az élő s az örökkévaló irodalomban elfoglalt pozíciójánál sokkal hatékonyabban ajánlja hatóságoknak a — francia becsületrend. Királvoárti hatóságoknak is. Közvetlenül itt kapcsolódik bele Szeged szerencséje abbh, 'íogy Klelielsberg Kuno azóta i* állandóan kiemelkedő kulturtényezö, amióta "em miniszter. A budapesti képzőművészek tárgy sorsjátékának sorsjegyeiből másnak az ajánlatárj nem vett volna a város. Viszont a herendi cscsze, amelyet nyert, iigy halljuk, egészen uj iránvl fo^ inaugurálni a vámosnak nemcsak a kultúrpolitikájában, haegész közigazgatásában is. .Most már egéZLőriZETtlS' Havonta helyben vlddken «• BudapoéMn 3-00. KUimidOn A-40 poigd. - BoyM a*Anr» <lra hétkOa. nap tn. vatAr- *>• Ünnepnap aa UH. Mtrdeiétek lelvefela íarlta taertnl. MaotalanlH h«(«1 klriMaléval »»--» ret»qel ssen bizonyos, hogy meleg felkarolásban fog részesülni a muzeum kétségbeejtően elhanyagolt ügye. A mostani épület kizárólag könyvén képtár lesz. A gazdag muzeális anyag részére nj épületet emelnek, amelyben elhelyezik a hatalmas néprajzi és ásatási anyagot, egyúttal berendeznek poroellán osztályt amelynek első történelmi becsű darabja megvan. A csésze. Az, bogy a város vegyen a képzőművészeti sorsjegyekből, azt mondják, nem a polgármester gondolata volt De az ő helyeslésével Is találkozott. A hatalmas kultureredmény meg is győzte arról, amiről eddig senki éa semmi meg nem tudta győzni és készül a nagy reformokra. Nemcsak hogv tiltani nem fogja, hanem WFvetelni fogja ezentúl az alkotó munkát Meg fog szűnni a tanácsnoki munkakör hosszú ideje tartó kdegradálása Szabad lesz ezentúl a tanácsnokoknak ls produktív munkát végezni. A fejlődés véredenyét annyi ember robusztus alkotó cneje fogja táplálni, ahány tanácsnoka van a városnak. Igy .'esz a végzet beláthatatlan akarata és egy sorsjegy folytán nemcsak Tőrök, hanem a város szerencséje Ls őrök. Kormányválság fenyeget , Romániában Jt román bank francia tanácsadója szerint a Kormány elhibázott pénzügyi poütilcát folytat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Romániában ismét kormányválság ftn.?get. As ellenzéki lapok jelentése szerint a fr *n i» kormány bukaresti követe megjelent Argsteüeau pénzügyminiszternél és átadta neki a ronv.'n Nemzett Bank francia tanácsadójának, Ristnek a jelentését aaaeiy azerint • lelenit>0 kormány «.'htbáa»tt oéasfigvf «• Oazdatágt politikát folyta/. Abból a tényből, hogy Rist jelentését a Irweia követ adta át a pénzügyminiszternek, azt következtetik, hogy • f™1* • je?« mtémel. As ellenzéki lapok szerint a a késelt aipakbaa aaegti m PénzQgyl Angliában YlsszaélllffAk az aranysfandardel 7 (Bzdapesti tadósltónk telefoajelenése.) I^ndonból jelentik; Beavatott politikai kö rök szerint az angol kincstár helyzete egyre naszazuhhodlk. Most már a kormány részéről sem titkosa'- bogy *z áUam várható bevéti messze ataita maradtak a kAUsagvelésben etőlránysott őszés csért dsssfli t hiányok fodtséséft pér költségvetést keH benyajtani. A City azt ls nagy Idegességgel a&i, bogf a kan. mény nagyszabásn aranyvánáriásokj| hajfott végre és ast hkizik, hogy es az fásával áll - - — Honvédelmi és külügyi vita a képviselőház pénteki ülésén KQlönös focMens Endresz György temetésén, a honvédség, a scaigélafl Mé, a Tardlen-terv és a szomszédos államok Badapsst, május 27. A képviselőház mai ülésén fo'.vtaNák a honvédelmi tárca költségvetésének vitáját F.-áler Jenő az általános védkötelezettséget tetie szóvá. Farka* István szerint « honvédelmi tárca költségvetését nagyobb mértékben kellett volna redukálni. Mutaslls Oéz.i azt fejtegette, hogy a testőrség állománya 127 sz-mélv, a konon;i5rségé pedig 26. Erre a két inteznxnyre nincs szükség. F*todrlch István ezu'án szóviiette a kél pilóta temetésén előfordult incidenseké* A katonaság és a civilkőzönség közötti ellentétek látszólagos kiélezését jelenti nocsak ÍZ incidens, hanem a hivati'o3 nyilatkozat is. A hivatalos nyilatkozat magvai ázni kívánja a miniszterelnökség egyik tisztviselőjének fellé,lését, amellyel Budapest törv n Igatóságának Küldöttségét és két-három tisztviselőt khitoTott a mene/Ntf. A fővár©* küMőttségeVa o.lalépett egy minisztere'nökségí miniszteri tanácsos ** felszólította őket, hogv: a efvlf umk tA voianak. A mai hivatalos nyilatkozat szerint oz cllavr-lilásra ízért volt szükség, mert különben ..a m^nct renrlje felbomlott VOIIJI« és ami a legsulyovabl', -megzavarta volna a hvnet pompáját-. Az ilyen lén ek a katonai ható*áqr.k "s a civil kozv^i'Tn/ny közölt e|| ntéteke/ szitgmk. károlyi miniszterelnök: A Délivasat állomásáról a menet bizonyos inegha áro'ott ki/oaal rendbe volt beosztva. A rendaaéamf aaagMaalt egy* Minissteri tanácsos M kérte a dv<( urakat, hogy tartsák meg régi helyeiket. Hogy ez- az alagutbnn kiáltva ketlett mondani, ez magától erfetődlk. (Nagv zaj.) Hogy a rendőrre való hivatkozás miképpen történt, nem tudom. PetTOvécz f.vnla: Azt mondotti, hogy takarodjanak, mert különben rendőrt hlv. tok. Károlyi: Csakis sajnálatos félreértésről lehet -zó. Kertész Miklós: A leszerelés kérdésében erélyes lépésckut kell tenni. A háború most már nem a hadsereg, hanem a civilek problémája lett. A leayverkrzés bormlmnc összeesküvés a nr pek elli a. Kérdezi « homédelm' minisztert, mi a véleménye ua>król a tábornokokról, akik a közgazdasági életben magas pozíciót töltenek be cs tizeI a munkanélküli diplomásoktól vtszn k el sok kereseti tehetőségeket? A költségvetést nem focija el. Meská Zoltán tiUa'-ozik az ellen, hogy Magyarország csak zsoldos hadsereget tartha sm fenn. A költségvetést elfogadja. Gál Jenő kérdi, miért nem volt vitéz Endresz György? A katonai t]ráskodásra térve át, saóváte-zi, hogy a katonai becsületbeli ojráskodás zárt intézménv, melvl)en védő kizárólag csak aktív ha tona lehel. Ez tiltakozik ee esefekel "aerf tel, hogy a vedelem fogyatékos***! lo'yta* 8—ertg elhúzódnak egyes becsületbeli ügyek. Müller Antal aa ORI szerepét tette lefeS.