Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-25 / 118. szám

A ma Ip ír diadala GFB harisnyák SiSStó * Pollák Testvéreknél Asz olvasó rovata A miskolci „weekend" Milyen tisztelt Szerkesztőségi Mintán miskolci ttüJetésü vagyok, dupla örömmel és izgalommal vártam már a napot, amelyen a Filléres gyors hazavisz s-'úíőv.irosomba. Most aztán az örömem tefjes«n elmúlt és csak bosszús elkeseredettséget érzek azon érthetetlen és teljesen céljatévesztett intézkedés miatt, amely azerint a vonat msdrnap hajnalban indni éa még aznap este viaszatér. Hát kérem szépen, hajnalban kelni, 7 érát utazni nyári melegben, fáradtan, álmosan megérkezni anélkül, hogy az ut porát lemoshatná magáról a «ercr.-é:len szegedi weekéndező, akinek nincsen se rokona, se ismerőse Miskolcon, pár órát a kimerültségtől szédelegve ott tölteni éa azután 7 órát uég aznap njra vonaton ülni, — ezeket elgopdofva éa megfontolva, azt hiszem *thető fasz, ha a közönség nagyobbik hányada — köztük szerény személyem is — fájó sziwei bár, de mégis kénytelen tesz lemondani arról, hogy •zt a mozgalmas életű és gyönyörű környékit felvidéki várost láthassa. Mert ugyebár, aki Miskolcra készül, az feltétlenül szeretné megnézni Lillafüredet, Hámort, Tapolcát, az avast hegyeket Miskolctól az ot Lillafüredig 1 és fél óra, ugyanannyi vissza. Ez tehát újra 3 óra. Már most hogy lehst azt feltételezni valakiről, hogy ennyi utazgatás után — amikor szemei előtt kisért agy közel 7 órás ut hazafelé — élvezni és értékelni tudja a természeti szépségekkel pazarul* megáldott felvidéket agy. amint az megérdemelné. Ebből az intézkedésből csak az tűnik kf, hogyan tehet egy hetyteren rendelkezéssel lerontani mindazt, aminek érdekében a cél megszületett. Kérem a tek. Szerkesztőséget hogy b. fapja htján ls hasson oda, hogy szombaton délután tn. dúlhassunk, egy éjszakát ott töltve, vasárnap reggel kipihenten rándulhassunk ki Lillafüredre és igy élvezve a vidék szépségeit egy kellemesen eltöltött nap emlékeivel térhessünk vissza este Szegedre. Azt hiszem, ez mindenkinek megérne a 3—3 pengős külön szállodai költséget de a kitűzött eéí intenciójának ls ez felelne meg legjobban. Soraim közlését előre ia köszönve vagyok, tisztelő hi vük: (aláírás.') figyelmeztető táblát! Tekintetes Szerkesztőségi A polgármester úrhoz intdzem aoralmat és megkérve, hogy segítsen rajtunk, szegény kerékpárosokén. A Kárász-uccába áldatlan állapotok uralkodnak. Ha varaki tilalmi időben be merészel menni oda biciklivel — még ha nem ls tudja, hogy nem szabad ott kerékpározni — menthetetlenül felírja a rendőr és szigoruan megbüntetik. Arra kérem a polgármester urat társaim nevében Is, hogy haladéktalanul Intézkedjék aziránt hogy a Kárász-ucea és a körző bejáratánál tábla figyelmeztesse « trranutlan btcikíistát a Walomra. Tisztelettel: K*ré*páros. Egy hamis OTI-bejelentisért hat hónapi bürtiin t'A Délmagyarország munkatársától.) Szili Mihály Somogyitelepi Iakós ellen nemrégiben bűnvádi eljárás indult naeg okirathamisilás cimén, Tombáez István SomOgyite'epj szatócs panaszára. Szili a szatóccsal társasviszonyba lépett vályogkitermelésre éa a munka ideje alatt bejelentette magát az OTI.né: holott ehhez, mint munkavállalónak, nem volt joga. A nyomozás során kiderítették, hogy Szili a bejelentést a legmagasabb napibérosztályba tette azért, hogy esetleges betegsége esetén magas táppénzt kapjon. A szatócs nem tudott tírsának manipulációjáról, mert Szili egy Szabó nevü emberrel, mint a szatócs állítólagos megbízottjával Íratta alá a bejeldptő lapot A szatócsot az OTI, mint vályogvetőt, akinek alkalmazottja van, felszólította a járulék befizetésére és bár a szatócs tiltakozott, a járulékot mégis behajtották rajta. Szilt Mihály ügyét kédden tárgyalta a szegedi törvénysrék Gőmóry.tnnács'i. A biróság okirathamisitás bűntettében mondotta ki bűnösnek és hat hónapi börtönre ítélte. Modern erdőigazgatás: Szeged-Gödöllő 522 kilóméter A szegedi erdőlgasgalőság megszüntetése visszaveti as Alföld erdősítésének programlát (A DUmaggar^r-zág munkatársától.) A szegedi erdóigazgatóság elhamarkodott megszüntetésének hatása és súlyos következményei egyre erősebben megmutatkoznak az Alföldön, amelynek életproblémája az erdősítés, különösen a mai mezőgazdasági dekonjunktúra idején, amikor egy bold erdő átlagjövedelme meghaladja a legprímább termőföld átlagjövedelmét is. AS erdőlgazia'ótóg észsserütlen centralizálása beláthatatlan időkre visszaveti «: Alföld erdősítésének programfát és megnehezíti az adminisztrációt amely egyetlen fillérrel sem lesz olcsóbb, mint volt azelőtt, aőt az illetékesek azámitása azerint tekúitétor* összegekkel meg is árágulhat. A szegedi erdőigazgatóaág Kecskemétről került Szegettre ezelőtt őt éweí és őt év alatt azép munkát végzett Szegedet és a város hatalmas kórnyékét egész Csongrádmegy ivei, Csanád—Torontáí és Arad egyesitett megyékkel együtt a gödöllői erdőigaigatóság kerülőéhez aPtöltik. Szegeden esak egy erdőfe'űgyelő maradt, aki a saját hatáskörében komolyabb ügyet nem intézhet el és igy minden hivatalos ügy Gödöllőre kerül, sőt 1 Gödöllőről végzik at ellenőrzés munkáját is. Ha a gödöllői erdőigazgatóság egyik tisztviselőjét hivatalos megbízatással Szegedre küldik, nem kévesebb, mint 522 kilométert kelt utazni oda és vissza. At erdőigazgatás természete megkívánja a gyakori ellenőrzést, a sürü kiszállásokat, amit tehát a személyzeten a létszámcsökkentés utján megtakarított volna az állam ha csökkenthétté volna a létszámot, azt tetézve elveszíti a kiküldetési dija. kon, a kilométerpénzen és a napidijakon. De súlyos kárt jelent a szegedi erdőigazgatóeág megszüntetése ugy a városié, mint azokra a magánosokra js, akiknek erdöbirtokuk van Szeged határában. A legtöbb erdőügyet amint azt illetékes helyen kijelentették a Délmaayarország munkatársa előtt csak közvetlen et személyes tárgyalások alapján lehet elintézni. Ha tehát valakinek valami elintézni valóba van az erdőigazgatóságon, az kénytelen Gödöllőre utazni, ami az időveszteségen kívül sulyoe anyagi ter. hetet i* jelent, ezért valószínű, hogy az érdekelték inkább elhanyagolják az erdőjüket a fásítások ügyét mert nem látják kifizetődőnek »» kilométeres ut költségeinek feláldozását A napokban rendkívül érdekes és meggyőző adatokat tartalmazó tanulmány jelent meg Kaán Károly tollából a szegedi erdőigazgatóság megszüntetésének várható következményeiről. *Észszerű takarékosság és nemzetépítő munkát cimcn. Kain Károly teljes tájékozottsággal ir tanulmányában a szegedi viszonyokról Megírja, hogy az 1879. évi árviz után kezdte meg Szeged az erdőtelepítést a sivár, más mCwelésre egyáltalán nem, vagy csak alig alkalmas, kiélt és még az adójuk mértékéig sem hasznos területeken és ma közel 1000 katasztrális hold értékes erdefe van a városnak. A város üzemtervbe foglalt erdőterületeinek átlagos év; haszna 83.000 pengő: 16.65 pengő holdanklnti tiszta haszonátlagnak felel meg. A szegedi erdőkkel szomszédos mezőgazdasági földek bérhozama ezzel szemben nem több 15 pengő átlagnál. Ugyanilyen átlaggal számolhatnak a szegedkórnyéki erdőbirtokosok is. Foglalkozik a tanulmány azzal a felbecsülhetetlen értékű hatássaf, amelyei az erdők jelentenek az Alföld szeles, száraz klímájára, majd kimutatja, hogy a magyar mezőgazdaság legfőbb terményéből, a buziból megközelítőleg sincs annyi értékű kivitele, mint amilyen ertékben fát kelt importálnia az országnak. Elismeréssel emlékszik meg nagyatádi Szabó István törvényjavaslatáról, amely megteremtette a decentralizált er^ Igazgatást és megindította az Alföld ter\ szerű erdősítését A nagy örömmel tagadott törvény értelmében az ország négy erdőkor*.' letre oszlott, a legnagyobb, közel hárommlttiő katasztrális holdnyi területtel a izegedl erdőigaz. gatóság volt, a gödöllői erdőigazga<óságnak ezzel szemben eaafei 1,679.941 hold volt a területe. Mégis a szedjed! igazgatóságot szűntették mea és azt olvasztották bele a gödóilőibe. »Az 1932—33. év] költségvetés földművelésügyi részének egybeállításánál — irja tovább a tanát mány — egészen meglepetésszerűen az a kívánság merült feí hogy az államerdészet szervezetében ax országot behálózó hat erdőigazgatóságot ötre apaas. szák, az alájuk rendelt erdőhivatalok, mint alsó. fokú szervezetek közül pedig 21 eT szűntessenek meg. Ezzel tehát az alig nyolc éve decentralizáltan kialalritott és jól bevált, egységes Igazgatási szervezetet csonkítsák meg. E kívánságokkal szembea azután hiábavaló vplt a pontos számadatokkal igazolt olyan érvelés, amely beigazolta, hogy a beszüntetés egyáltalán nem jer megtaka. ritáxsal, közgazdasági kara nedlo felbecsülhetetlen. Kimondották és még január végén távirati rendel, kéréssel intézkedtek a beszüntetésre kiszemelt sza. gedi erdőigazgatőság szervezetének Tebontása Iránt Ekként tehát az Alföld legnagyobb részét, « 2,989.255 kat. holdat magában foglaló az az erdőigazgatóság szünjk meg. amelynek kerületében S más művelésre alkalmatlan területekbői eddig 4 legtöbbet 12.184 kat holdat telepitettek be erdő. vet amelvnek kerületében az ilven területekből még mindig a legtöbb: 72.975 kát. "hold vár ba erdősítésre és amelynek területén már is 107.454 kat. hold ofyan erdő álf, amely törvényes felügyele. tet és részben közvetlen ellátást igényel... Meg. szűnik a szegedi erdőigazgatóság éppen akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia art g munkát tűnteti ki legnagvobb' Jutalmával, amely aa Alföld jövőbeli gazdasági fejlődését elősegíteni ht vatotí feltétetek kőzött jelentós szerepet szánt hl erdőtelepítésnek és a fásításnak. Megszűnik akkor, amikor as Alföld gazdái között már olyan *agff a megértés az erdőtelepítés és a fásítások iránt, hogy a muft évben csak az egvetlen szegedi erdőigazgatóság 4.2 millió csemetét szolgáltatott U ily célra a birtokosoknak.* E'monJ'n ezután, hogy a megsrűntetett szegedi erdőigazgatóság terűletét a debreceni, a gödöllői, a miskolci és a kaposv-tri erdőigazgatósághoz csatolták. Még a laikus előtt sem szorul bizonyításra, hogy mindez nem más, mint eag decentralizáltan és föl megszervezett igazgatás káros megbontása ,amélg nem számol a Kárpátok elvesztésével és az AWdre klvánitos erdők belgazoltan rang közgazdasági jelentőségével sem, ihanem pa'ópili könnyedséggel azt vallja, hogy ha ezer évig meglehetett az Alföld fa és erdő nélkül, meglehet ezeatul ls...i Végűi megállapítja, hogy az erdőtelepítések te fásítások köz. és magángazdasági fontosságának érvényesítésére irányuló közgazdasági akció lesorvasztisa és egy bevált decentralizált szervezet megbénítása sem észszerű takarékosságnak, sem nem. zetépitfi munkának nem ncvr' ^M. Dr. Reiter Oszkárné kozmetikai intézete Szaiai, Diflftitlcs tér 11. I. aa. Telefanszia: M-K Arcápolás. Szépséghibák kezelése. Szírszálak, szemölcsök, végleges eltávolításaFénykezelés Olcsó bérleti rendszer. Tanítványok kiképzése. Arcvizek. Arckrémek. Pou derek. ^ Résztvesz a Délmagvarország takarékossági akcióiéban