Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-22 / 116. szám

V. zz. £ />e/i slágerünk Női fehér vászon divatcipők Nöi divatcipök Férfi barna vagy fekete félcipő KértUk kirakatainkat megtekinteni l Ha-HcI cipőáru fiús Szeged, Kelemen ucca 12. szám. X városi tartozások telekkönyvi biztosítása Irta: rfr. Detlre János. irfi : 'i A pénzügyminiszter leiratot intézett azokhoz • városokhoz, melyek a Speyer-féle dollár­kölcsönben részesültek s meghagyta, hogy ősz. saes ingatlanaikon e kölcsön erejéig a minden, kori kőtvénybirtokosok javára a telekkönyvi rangsort biztosítsák. A pénzügyminiszter ti­zennégy napot tűzött ki ennek a rendeletének végrehajtására. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a ma­gyar városoknak telekkönyvileg biztosítani kell a Speyer-kölcsönt s e kölcsönösszeg erejéig telekkönyvi feljegyzéssel kell biztosiianiok az első helyen való betáblázás rangsorát. A ma­gyar városok hitelügye ezzel a rendelkezéssel uf fejezet elé falóit. Jogi szempontból a rang­sor feljegyzés a bekebelezéssel természetesen nem esik egy tekintet alá, de az kétségtelen, hogy a magyar városok pénzügyi stabilitását s a többi hitelezőikkel szemben elfoglalt po­zícióját tökéletesen egyformán érinti a beke­belezés s a rangsorfeljegyzés. Annakidején a pénzügyi kormányzat sürgette, siettette, pro­pagálta, hogy a magyar városok vegyék fel a Speyer-hankház által nyújtott kölcsönt s most a pénzügyi kormányzat rendeli el ennek a kölcsönnek telekkönyvi biztosítását s ezzel, -- attól kell tartani, — a fii elező pénzintézetek előtt a riadói fni a mr " mriyur városok pénzügyi stabilitásának rom fii ellen. A Speyer-kőlcsön kötvényeinek a pénzügy­minisztérium által megáilapilott szövege szerint az adós városok ml id"n in Államikat lekötötték a kölcsön biztosítékául, lekötötték üzemeiket, pótadójukat, kereseti adóikat, fo­gyasztási adójukat, mi idcn értéküket és min­den bevételüket s ezenfelül kötelezettséget vál­laltak arra is, hogy kölcsönfelvétel esetén minden későbbi hitelezőikkel szemben ki fog­ják kötni a Speyer-bankháznak, illetőleg a Speyer-bankház által kibocsátandó kötvények birtokosainak a telekkönyvi elsőbbségül. A vá­rosok ennek a kötelezettségüknek meg is felel­tek S igy semmi veszély nem fenyget'e a Spet/er-bankot, illetöle'i a kö'vénybirtokosot atekintetben, hogy más hitelező kedvezőbb telekkönyvi rangsorban fogja követelését I i:­tositani. Nem lehet tehát lelátni annak in­dokát, ami a pénzügyminisztert ennek az in­tézkedésnek megtételére késztette. A virosok minden vagyonukkal és r xinden brvételükk-l felelnek a kölcsönügyletből eredő kötelezettsé­geik teljesítéséért, hí az a veszély nem fény­geti a hitelezői, hogy más hitelező követelésé­vel elébekerül, miért kell akkor a magyar városok elle.\ az egyik hitrlrzöw I: nyijtolt biztosítékkal mozgósítani a többi ki'.-lrzőt? A mindennapi élet tapasztalataiból tudjuk, hogy » hitelezők nyucalma, — litszalnyugalma, — •bhan a níManath** vő «»tór. nmHvikfrrn az egyik hitelezőtársuk a várakozók körül »ki­ugorvat esetleg hitelezőtársainak rovására bi­tositani igyekszik magát. A hitelezők mindig akkor rohanják meg az adósukat, ha egy hitelező elöljárva a pacemaker szerepét vál. lalja. S most — folytatva a hasonlatot, — a pénzügyminiszter, mint starter a szalag mö­gött várakozó hitelezők közül az egyiket — eleresztette. Az adós tisztesség követeli meg, hogy egy­forma módon és egyforma mértékben igye­kezzék hitelezőit biztosítani. A városok, ezek az erkölcsi testületek, nem engedhetik azt meg, hogy hitelezőik versenyfutást rendezze­nek egymás kőzött a telekkönyvi rangsor első­ségéért. Ahogy a városoknak kölcsönt nyújtó pénzintézetek megtudják, hogy a pénzügymi­nisztérium az egyik kölcsön telekkönyvi biz­tosítását elrendelte, a városok kénytelenek lesznek egyenlő rangsorban biztosítani többi hitelezőjüket. A törvényhatósági városok 1930 április első napján mintegy százlizmiUl'i pen­gővel tartoztak pénzintezeteknek, a megyei városok banktartozása abban az időben mint­egy kilencven milliót tett ki s a községek pénzintézeti tartozása két évvel ezelőtt negy­vennégy millió körül volt. Ezek az összegek azóta igen szerényen számítva tiz százalékkal emelkedtek. A magyar városok és községek pénzintézeti tartozásának telekkönyvi bizto­sitása mintegy hárommillió pengő illetékkölt­séggel jár. Amikor a városok és a községek' nem tudják tisztviselőiket fizetni, akkor ki­fizethetnek birói illetékben hárommillió pen. gót? A városoknak hiteltnyujtó pénzintézetektől természetesen nem lehet rossz néven venni, ha követeléseik biztosításán fáradoznak s ha tétlenséggel nem járulnak ahhoz hozzá, hogv hitelczötársuk az ő rovására jusson több hiz­xositékhoz. 11a ezek a pénzintézetek vgy lát­ják, hogy követelésük befagyott, akkor is tő­rődniök kell azzal, hogy az olvadási ponthoz minél közelebb történjék meg ez a befagyás. Mint bizonyossággal kell tehát azzal számolni, hogy ha a városok ingatlanaikon biztosítják a Spever-kőlcsönt, akkor a többi pénzintézeti hitelező is biztosi'ást fog kövelelni. S kinek lesz ebitől haszna? Senkinek. Csa',< a városok kára lesz mérhetetlen. A városok egész va­gyonukkal kötelesek helytállni a Speyer-köt­csőnért. Mivel jutnak a hitelezők jobb hely­zetbe, ha a városok egyes objektumaira, a város egyes részeire még telekkönyvi biztosi, tást is kieszközölnek. Amit az egész város nem biztosit, azt biztosithatja, a harmad vagy a ncgyedvárosl A pénzügyminiszter meghagyta a törvény­hatósági városok polgármestereinek, hogy a rangsorfcljegyzésre alkalmas engedélyt írják alá. Ugy gondoljuk: e miniszteri meghagyás teljesítésének törvényes akadálya van. A pol­gármestereknek nincs arra joguk, hogy a vá­ros ingatlanainak megterhelésére alkalmas be­kebelezési engedélyt Írjanak alá, mégha csak rangsorfel jegyzés kieszkőzlésére kívánják is felhasználni az okiratot. Csak kormányhatósá­gilag jóváhagyott közgyűlési határozat adhat felhatalmazást á polgármesternek arra, hogy a városuk ingatlanainak megterhelésére al­kalmas okiratot aláírjanak. Közgyűlési hatá­rozat nélkül a polgármesterek nem hajthatják végre a pénzügyminiszter rendelkezését. S amúgy is vitatható, hogy a városok és a pénz­intézetek közötti magánjogi viszonyban joga van-e a pénzügyminiszternek a oiiroeok ter­hére ilyen kötelezettségeket megállapítani s vitatható az is, hogy a telekkönyvi hatóságok kedvezően intézik-e majd el azokat a kér­vényeket, melyeket a rangsorbiztodtás végett nyújtanak be polgármesteri aláírással, de kőe. gyűlési határozat nélkül? ! • i A magyar városoknak éppen pITenfcezőleg: arra lett volna szükségük, hogy kormányren­delet biztosi'sa ingatlanaik tehermentességét a türelmetlen hitelezőkkel szemben, arra lett volna szükség, hogy — ha már van S3-as bizottság és megvan a kormánynak a rende­letekkel való kormányzás joga, a városok és közületek ingatlanaira a telekkönyvi jogszerzés lehetőségét átmenetileg felfüggesszék. Az egyik vidéki város az elmúlt napokban kény­telen volt a koncessziója meghosszabbítása kérdésében vele alkudozásban lévő gázgyártól negyedmillió pengőt kölcsönképea felvenni, hogy egyik bekebelezéssel fenyegető hitelező­jét kielégítse. Olyan helyzetet kellene terem­teni a magyar városok részére, hogy ne rí fenyegetés intenzitása döntse el a hitelezőikkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítésének sorrendjét. Egyik németországi szükségpende­let felfüggesztette a városok hitelezőinek azt a jogát, hogy követeléseik bírói biztosítását, vagy kielégítését követelhessék s a városokkal szem* ben a magánjogi követelések érvényeütését is közigazgatási útra terelte. A magyar városok­létérdeke követeli meg, hogy mntatis mutand s kövessük a német példát. A pénzügyminisz­térium ne azon fáradozzon, ho^y a Speyer­kölcsőn számára telekkönyvi biztosítást sze. rezzen a városok ingatlanaira s az illeték mentesség biztosításával siettesse a telekkönyvi biztosítást követelő leiratának végrehajtását, hanem annak módját keresse és találja meg, amelyik a városok kétségbeejtő, vigasztalan és siralmas anyagi helyzetében legalább az összeomlással szembeni védekezés eszközeit ol­talmazza meg a hitelezők türelmetlenségétől. UJ rendszerit TÖLTŐTOLLAK PARKER, OSM1A slb. érkeztek Traub B. és Társa imi«iollkere*kedMébe Klauzál-tér (Kiss Dávid palota). Mielőtt ingatlant ven­ni vagy eladni akarna forc'iilinn „lAlih Scultéty Rezső ny. ig. F.M. eng. in­gatlanközvetítő iro­ri«<A*r>T Sr*«H«. « t

Next

/
Thumbnails
Contents