Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-22 / 116. szám

I szellem szabadsága ügyanakkor, amikor • világ íróinak Budapesten ósszegyüX parlamentje az írói szabadság védelmének módozatairól tanácskozott z amikor elhatározták, hogy »a jóvöben* tiltakozni lógnak mindm olyan kísérlet ellen, amelyik üldözni akarja az irót meggyőződése miatt, a faró?pesti törvényszék bírái elé ál. lott Kassák Lajos, túctt egyik regénye szelep Véének szaval miatt osztályelleni izgatással vádolt az ügyészség. A törvényszék Kassák Lajost felmentette a vád alól s a felmentő jtétotbeu ss ügyész is megnyugodott A biróság tehát s jogerős itéiet megállapítása szerül nem talált büntetendő cselekményt Kassák Lajos regényében, de az ügyész akkor, amikor a felmentő Ítéletben • megnyugodott, azvfl tett tanúságot, hogy az állam bűntető hatalmának képviselete nem talál üldözni vaMt abban a világirodalmi méktékkel mérve Is monumentális, megrázóan ssép és megrásóan igaz könyvben, ami miatt Íróját a vádlottak padjára ültették. A Fen Clubok budapesti kongresszusa meleg ünneplésben részesítette Benedetto CroaeÁ és Louís Aragon-t, akiket faről meggyőződésükért, irodalmi hitvallásukért elitéltek s a szolidaritás őszinte magnyilstkoaásával emlékeztek meg Ossfe/zM-ről, ald azért nem jöhetett el a gondoiatsaabadság s az iről meggyőződés szabadságának védelmére tanácskozni, mert börtönbe küldték azok, akik az irói meggyőződést csak akkor tisztelik, ba az irói meggyőződés pártpolitikai törekvéseik szellemét szolgálja. A szellem szabadságának olasz, francia és német áldozatai felé fordult sz irók budapesti kongresszusának részvéte; ami alatt Kassák Lajos, a magyar irodalomnak ez a különös nagysága irói meggyőződésének szabadságiért a vádlottak padján harcolt Eszünkbe jut a Fehér Kömcsudálatos szépségfl novellája: a görög filozófia nagy szellemei s jövő vallásáról vitatkoznak s az eléjük vetődő rongyos ruháju. mezitelcn lábu apostolt nem ismerik fel. A világ minden tájáról összesereglett írók arról tanácskoztak, hogy sz irodalom jogcímen, sz irói te. hetség tekintélyével s az irodalom élő reprezentánsainak közéleti és társadalmi súlyával mit tehetnek a meggyőződésnek éa emberi szellemnek szabadságáért mialatt as elő magyar irodalom egyik legeurópaibb kéi»viselője a vádlottak padján fele'» árért amit regényében a — szereplők mondanak. Nem magyar jelenség ez és nem s mai kor tünete. Schillert is bezárták a haramiák miatt s megtiltották neki, nem az írónak, hanem s katonaorvosnak, hogy nem idvára'os dolgokról irkáljon. Bars Tármegye törvényhatósága feliratban" tiltakozott Kazinczy Ferenc nyelvújító törekvései eljen s megbélyegezte az egész nyelvújítási mozgalmat. Az sem uj dolog, hogy a fogorvosok perlik a drámairól: Rembrand-ot az Éjjeli Őrség világraszóló remeke miatt is perbe fogták a községi alabárdosok, Goethe válaszra sem méltatta Schubert levelét, amihez n>ó.lékelve a megzenésített Erikönig.ei küldte e' neki. S hogy írnak a kortársak s közöttük a legkiválóbb kritikusok Mozartról és BceUiOvennll Amikor Manet kiállította Párisién az Olgmpiát, katonákat kellett a vászon elé áldani, hogy a felháborodott nézők ne vag. wssák darabokra ezt a korszakot megnyitó *te»*kmúvet. S idézzük a Wagner Richárd Vasárnap, 1932 május 22 Ara24ffllér VIII. évfolyam, 116. ez!s Ibsen Ürül lefolyt évtizedes harcokat? A Daily Telegraf 1916-ban aZt irta Ibsenről, amit Karkrvszky Bertalan és Bosznay István mondottak a mai magyar píkturs legkitűnőbbjeiről Gregass, aki finom és szellemes verset irt az ébresztők sorsáról, a felháborodás és gúny ostoraival sújtott le — Petőfi Sándor költészetére s loldy Ferenc ugy irt Petőfi éa Arany János koráról, mint a hanyaftás korszakáról. S idézzük sz Ady körüli harcokat, amíg 'Mg Ot s emlékeztessünk arra a kisajátítási eljárásra, amivel saellemét most azok akarják birtokba venni, akik as üldöző harcok vezéreinek fegyvertartói voltak? Idézzük Bartók Béla sorsát, aki előtt a- nagy világ hódol, de aki nem juthat szóhoz a magyar Operaházban? ( • ' örök küzdelem folyik a nSj^ és az uj, a fcrwBeió Ss a haladás, a beide gzettség és a fdELdriZETZSi 3.SO szabadulás vágya, az érdek és a szabadság közölt A szellem harcábs nem elegyedhetik be az urslom érdeke. Az emberi szellemnek s a művészetnek szempontjai függetlenek az osztályok harcától s az uralmi törekvésektől. A szellem hőseit ne akarja senki trub&durokká zülleszteni s uralmaknak és politikai törekvséeinek szolgálatára kényszeríteni azokat, akik őrök időkre jótevői lehet, nek szellemük kincseivel az egész emberiségnek. A saefiem szabadságit tisztelje mindenkL mert — mint ahogy ezekben s napokban Magyarország qgyík világhírű vendése mondotta — »ha hiányzik a véleménynyilvánítás szahadságs, akkor megszűnik a tisztességes emberi élet; szabad gondolat szabad betű nélkül nincs kultura és nincs civilizáció*. Ebből szerezzenek okulást az Üldözők s ebből merítsenek vigaszt az üldözöttek. Endresz György halálos tragédiája a római rapülötér fölött fcr N «n atoll Rómába icpOtt, HmtaH • tm kMtdérel egylltl Uikt A HMtof Budapest' május 21. Szombaton reggel negyedUzkor indult el Endresz György és kísérője, Bittag pilóta a Justice fór Hungargn, hogy Rómába repüljön as ooeánrepülök találkozójára. A mátyásffldf repülőtéren igen sokan jelentek meg a Startnál, akik melegen ünnepelték a magyar oeeánrepülőt Endresz 5000 levelezőlapot vitt magával, valamint szmokingot, 12 katonai kitüntetést és amillettjeit- egy amerikai motorgyár aranyérmét egy kis csontnyulat, egy aranygyűrűt agy malacot, egy két és féldollárost. A pilótákat Lázár Andor, ex OTT elnöke búcsúztatta af. (Budapesti iadisifónk telefon jelentése.) Rómából jelentik: Endrén Györgyöt ItalAlos neérte a rémei reEndresz és Magyar diadalmas repülőgépe délután két óra tájban érkezett meg a római légikikötő fólé, -l«ol a teljes számú római magyar kolónia és rengeteg érdeklődő várta. A gép körülbelül 80—100 méternyi magasságban repült és • 800 méternyi távolságban leheteti a tértől, amikor a várakozók megdölibenve látták, hogy a gép két kanyarulat közben, tmtelgekel tul auorsan oett, felborul ét zu~ i ' hanni kesd. Néhány pillanat múlva a hatalmas gép eltűnt egy aomb mögött. A repülőtér tisztjei mentőautóval rohantak arra a helvre, ahol a gép kzuhant Ekkor még senki sem tudta, hogy ar. esés milyen súlyos következményekkel járt, csak amikor a mentőautó utasai megpillantották 6 az égő roncsokat, tudták, hogy a zuhanás traqikusan végződött. A tüzet azonnal eloltották, de • í <r két pOótdn már nem lehetett ss- '1, gitenL Haláluk mdéexnáleg már akkor bekóoé tett, műkor a yép a földet érte. Az orvos • k« pilótánál r HODOnTaTOI C81 áliapitott meg. .. -.yr^— Néhány perccel s szerencsétlenség tatai érkezett meg s repülőtérre Balbó légügyi miniszter, aki nagy megrendüléssel értesült a tragédiáról és azonnal részletes Jefcailést tett Mussolinlaek. Az olasz mimszterdnőfc: meg. bízta Balbó minisztert, hogy nevében fejezze k) részvétét a magyar kormánynak. A légi ünnepségeket már elhalasztani nem lehet, de az bizonyos, hogy az ünnepséged sokat veszítenek pompájukból a tragédia miatt. Mussolini a kongresszust megnyitó beszédében elsősorban s hősi halált halt pilótákról emlékezik meg. A szerencsétlenség hire félhatkor érkezeti meg Budapestre. A lapok a tragikus eseményt különkiadásban hozták a közönség tudomására A hír annál nagyobb megdöbbenést keltett a fővárosban, mert Endreszné közvetlenül anyai örömök előtt áll. Bittag Gyulfc, a kisérő, a légügyi hivatal felügyelője volt. öt bízták meg azzal, hogy Endresz kísérőjét kiválassza és Bitlay önként ajánlkozott az útra. 31 éves volt A kormány a hősi halált halt pilótákat a nemzet halottfainak iekinti és gondoskodik arról, hogy a holttesteket hazaszállítsák. Endresz György Özvegyével 6 órakor közölték a tragédia hirét. Endreszné a hir hallatára elájult és amikor magához tért, kijelentette, bogy a tragédiát előre megérezte. Arlotta olasz követ Endresz Gvőrgy szeren-