Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-20 / 114. szám

DTOGYARORSZAG i S. Telefon > 1VM. « Nyomda i Ww . l«. Telefon > tft.34. TAHrati é» leveleim MlmaoyarartiAa i Péntek, 1932 májas 20 Ara ÍO flllér VIH évfolyam, 114. az. ELOr IZCTt«i Mám Ara h«tk»». nap !«, rntAr- «• Ünnepnap M fill. Htm-. deMtek MvMele tarifa uertnt. Meolelen*" hétlt kWAtelévnl napona reggel Bontsuk le a barrikádokat! Hálá Istennek, együtt vagyunk már valanennyfcn. Tegnap Románia is életbelcptettsa dev] akorlátozásokat. Devizát Romin ában k csak a Nemzeti Bank engedélyével szabad vásárolni és eladni. Aki külföldre árut szállít, tartozik ellenértékét a Nemzeti Banknak beszolgáltatni Pont ugyanaz az eset, mint nálunk, Ausztriában, Csehországban és Jugoszláviában, a távolabbi országokat nem is nándtva. Megvalósult a Tardieu-terv abban a formában, mintha egy fotográfiának nem a pozitív, hanem negatív levonata volna a r kezünkben. Aminek fehérnek kellene lenni, sz fekete és a tájkéo olvan. mintha mindent bó boritana. A külkereskedelmi forgalom szabadsága tekintetében Romániában eddig se voltak ideálnak az állapotok. A valutabeszolgáltatás kötelezettségétől azonban Románia eddig eltekintett Viszonyul Erdély, Bukovina és Besszaráhia átkapcsolása után jly szerencsésen alakultak, hogy majdnem megközelítette a teljtS antarkiát Van gabonája, állata, Erdély begyeiben van fája és vannak ércet a Kárpátok déli lejtőin van petróleuma, ugy, hogy esak egyes iparcikkek behozatalánál volt fel. tétlenül a külföldre utalva. Ha gazdasági és pénzügyi viszonyai mégis rendezetlenek voltak, azt nem a természeti okok idézték elő, hanem • kormányzat és közigazgatás súlyos hibáinak volt tulnjdoniiandó. Devizagazdálkodás tekintetében nem volt olyan kényszerhelyzetben, mint mi és mindazok a többi államok, amelyek Németország mintájára a mult év /uliusától kezdve a devizák meg. kötöttségén keresztül az eqész külkereskedelmet állami gyámkodás alá helyezték. Ami azonban tegnap Romániában történt csak logikus folyománya azoknak a világgazdaság) eseményeknek, amelyek egész Európában napról-napra lejátszódnak. A nagy politikusok készítik a gazdasági közeledés terveit, többnyire nem egészen ártatlan hátsó gondólatokkal megterhelve, — a Népszövetség egymásután intézi a kenetteljes szózatokat a kötelékébe tar'.ozó államokhoz, közben pedig u egyes államok egymásután emelik a szabad forgalom útjában álló barrikádokat magasítják a vámkorlátokat és rendelnek el olyan pénzügyi természetű intézkedéseket •melyek lényegükben tiltó jellegű vámokkal • egyenes behozatali tilalmakkal állíthatók <gy vonalba. Mintha egy végzetes optikai csalódás ejtené tévedésbe Európa összes népeit é* kor Bányait Érzik, látják, hogy a gazdasági éiet beteg, de ezen a betegségen ugy akarnak segíteni, hogy kevesebb le cgőt és táplálékot •dnak a betegnek. Atlól való féltükben, hogy a többiek elszívják a saját külön betegük levegőjét, elzárkóznak és gondosan betömik még • réseket is, hogy a levegő elillanását meglétol/ák. Azután pedig csodálkoznak, hogy • zárt helyiségek levegője megdohosodik cs kifogy belőle a szervezetei, táplálásához szük, jéges oxigén. Egymást okolják a történtekért ® nem látják, hogy egyformán bűnösek vagy ®ég inkább hibásak az állapotok elő dézésé. ben. A gazdasági életnek '/annak örök és meg hamisítható törvényéi. Vásárolni csak tud, aki értékesíteni tudja, amit .naga •nnel és akitől szintén vásárolnak. A tizennyolcadik század naiv elgondolásai, hogy tegyenek olyan országok, amelyek tartósan kiviteli többletet tüntetnek fel és állandóan mások rovására gazdagodnak, nem állották meg a tüzpróbát. De megbuktak a huszadik századnak azok az elképzelései Is, hogy életbe lehessen léptetni tilalmi intézkedéseket anélkül, hogy azokra a többi országok hasonló retorziós intézkedésekkel ne válaszoljanak. Elképzelhetetlen, hogy egy ipari ország el tudja helyezni ipari termelésének feleslegét az agrár államokban, ha Ő elzárkózik a mezőgazdasági termékek behozatala elől. Es lehetetlenség, gel határos feladat a mezőgazdasági országok számára kivitelük egyoldalú előmozditása, ba viszont ők nem akarják az idegen Ipari termékeket beengedni. Mindkettő pedig egyaránt képtelen feladatol akar megoldani, ha ugy akar aktív külkereskedelmi méj-leget teremteni, ha megfosztja a kereskedelmet azoktól az eszközöktől, amelyekre szüksége van áltaIában bármely külkereskedelmi forgalom lebonyolításánál. Olyan közkeletű igazságok ezek, amelyeket mindenki ismer, de senki se mer alkalmazni Mondhatnók, hogy ez az államok egymás közötti viszonyának a bizalmi válsága. És ez a bizalmi válság az, amely végeredményben kihat mindnyájunk kicsiny egyéni életére, mikor reális fedezet mellett se tudunk hitelhez hozzájutni, mikor nem tudunk venni és nem merünk eladni, mikor megáll minden és mindenki mástól várja, hogy mozgásba hozza azt a nagy szerkezetei, melynek pangása ránehezedik az egész életre. A korlátozások, tilalmak és felső beavatkozások politikája végérvényesen megbukott de álért még mindig szaporodnak a korlátozások és tilalmak, mert mások is ugy csinálják. Reméljük a gyógyulást és reméljük a gazdasági helyzet jobbra fordulását de ez a gyógyulás igazán csak! akkor kezdődhetik meg, ha ujabb barrikádok emelése helyett a meglevőket kezdik majd lebontani. , Ujabb izgalmas összecsapások a képviselőházban a »próbaszivások« miatt te titkos vAlasztAfotjol követellek a belügyi vlle szónokai Budapest, május 19- A képviselőház ma a belügyi tárca költségvetésének tárgyalását kezdte meg. F. Szabó Géza előadó Ismertette a tárca költségvetését. Majd Farkas István voh ax első felszólaló. Rámutatott arra, bogy a közbiztonsági alapot 54.000 pengővel emelték- Ez a beugrató* es beaagák alapja. Szükség van erre, hogy bolsevistákat termeljenek, mert másképpen hogyan lehetne indokolni a nagy karhatalmat. — A népjóléti minisztérium nem kell ennek a Háznak, nem kell szociálpolitika, csak a karhatalom és besogók kellenek. Igaz az, hogy osztályuralom van, egy klikk erőszakos választási rendszerrel tartja fenn a maga uralmát A-köz érdeke az. bogy üssék, verjék as embereket? Ez nem közigazgatás. Még egy gyarmattal sem bánnak ugy, mint a magyar néppel bánik c közigazgatás. A csenoőr szabja meg, mtl ohwthat a fala népe. Ha három ember beszélget, a csendőr szétzavarja őket. A költségvetést nem fogadta el. Kórsdy Katona János kifogásolta, hogy » belügymini s'é<1um is kezel földbirtokokat Éles támadást intézett ezután a szabadkőművesség ellen, i tárca költségvetését elfogadta. Éber Antal volt a követkor., felszólaló. Ma már ott tartanak a városok — mondotta —, hogy stáHHólkal sem tudják fizetni és vannak olyin sz llitók, akik követelésüket sehogy sem tudj k megkapni a varosoktól. Mivel a városok anyagi kérdései több tárca keretében o-s'anak meg a városok pénzügyi problémainak nincs gazdája. — A pénzügy- és a belügyminisztérium hosszadalmas diplomádat levelezést folytat. A magyar városok csak ebben a légkörben adósodhattak Igy el. A transzfermoratóriumot ugy kezelni ahogy kezelik, teljesen elhibázott. A külföldi adósságok amninAs*nak a ftzetesé'ffl mentesíteni keltene a városokat. Mo legtöbb város polgára abban a szégyenletes heS-fi.ben érii magát, hogy tudja: vároas teljesen kis-h-tus. A fővárosi közüzemek kérdéséről beszélt ezután. Meg kell állapítani, hogy az lutonómia részéről semmiféle döntő Intézkedés nim várható. Az autonómiákat természetesen a inai n-ndszer mellett nem lehet eltörölni, hanem csak a titkos választói jog alapján, erre st utra azonb.tn úgyis rá kell lépnie a kor ún n k. A költségvetést nem fogadta el. Petrovécz Gyula után Hegymegt Kiss Pál beszéde további során tiltakozik az ellen, hogy • magyar csendőrséget a magyar föídmlvesnép veréséra használják fet Berki Gyula kijelentette, hogy ő is tud arróT, hogy egyes községekben meg nem engedhető esetek fordultak elő- Ezután kifogásolja, hogy egvea politikai gyűléseken az állami társadalmi rendet veszélyeztető kijelentések hangzanak ei Eckhardt Tibor" a független kisgazdapárt barcsi gyűlésén, Ulain Ferenc beszámolóján azt a kijelentést tette, hogy az egész kormánypárt erkölcsi össxeférbe. tétlenségben van. Eckhardt Tibor Berki Gyulának e «savainál lép az ülésterembe és Ulain Ferenccel a bal mez "nyj második padsorába ül le. Berki Gyula Eckhardt Tibor felé fordulva erős hangon igy folytatja A képviseld ur jegyezze mea magának -.. Fekh-rdl Tibor vérvörös arccal kiáltja Berki felé: — Más hangon beszélj n. Hogy mer »gy beszéL'i! Kicsoda ma0a?! Berki Gvula: Én ország,«vülési képviselő vagyok. Eckhardt Tibor: Én is az v-agyok! Tessék I8z1cs*Ces hangon beszélni. Htmyady Ferenc gróf Berki Gyula felé: Csendőr, szuronnyal és terrorral váteszr©;ták meg! Berki Gyula Eckhardt Tibor felé: A vála z'ási költségeit a párt fizette... Eckhardt Tibor éles hangon kiál'ja Berki felá: Nem igaz! Ulain Ferenc Berki Gyula felé: Ilát * képviselő ur választási kAl'segdt k| fizette? Anriaházy Kasnna Béla Berki Gyula felé: Az ön költségeit kl fls- te, erre valasro'JJ i! Berki Gyula: A költségek egyharmadré zét én fizettem... Nagy derültség támad erre a kijelentésre. A baloldali képviselők gúnyosan kiáltoznak Berki felé: Ahá, ahá az egyharmadát! Hát a többit?... Hunyady Ferenc gróf éles han ;)a süvil H a zajún: A pártkassza lovagja. Feklurdt Tibor: Valótlanságot mond, szégyellő magát! .Valasic* Géza arról beszél, hogy Magyar országim kívül Európában egyedül Oroszországban van nyilt vála'z óioa.