Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-18 / 112. szám

V. IS. A befagyott útépítkezés és Szeged A gazdasági válság megállította azt a fejlődést, •mpKnek révén a Szeged, a Duna—Tisza köze éa az Alföld középpontjává fejlődött. Szeged kiépült, s?elleini elete a magyar kultura uj forrásává lett f //el szemben azonban nem következett be Szeged* rfk az ország belső és idegenforgalmába való olyan N-kapcsolódása, amilyenre számot tarthat ugy a -aját, mint az o s'ág érdekében. Szegedet, az ország déli megyéit és városait az ország szivével ma, cjak haszMvChetetlen utak kötik össze. Az országos úthálózat építésének hároméves programmjában a Budapest—szegedi at kiépítése a harmadik esztendőre esik és annak első részletét as elinult évben a kereskedelmi minisztérium vállalatba is adta. A szerződések szerint a Budapest—kecskeméti szakasznak még ez évben kellene megépülnie. Ezzel nemcsak a budapesti piachoz jutna közelebb az ország leggazdagabb gyümölcs, zöldség, tojás és baromfi, termelő vidéke, tehát a legbelterjesefcben gazdálkodó földművesek ezrei, de egyúttal a megvalósulás stádiumába jutna a London—sztambuli transcoutinentáls nagy útnak magyarországi második szakasza is. Midőn az Angol Automobile Association felvetette a London—sztambuli nagy ut gondolatát, amelynek célja az egyes országok egymásba kapcsolódó utvonalainak egységes szempontok alapján történő kiépitése, kétségtelenné vált, egy ilyer nemzetközi útvonal fontossága. Az ut egyformán elsőrendű műszaki kivitele, az utjelzések egyöntetűsége, az 5,000.000 tagot számláló A. L T. minden országra, tagegyesületei, az országos touring clubok révén kiterjedő benzin, műhely, szálloda, garage, turisztikai információs szolgálata és nem utolsósorban az egész világon ezen ut megvalósítása és forgalma érdekében kifejtett propagativ tevékenysége ennek az útnak nemcsak gazdasági, de nemzeti propaganda szempontjából is nagy fontosságot biztosit. Annál is inkibb, mert a terv megvalósítására * Népszövetséget is sikerült meim verni. Ilyen körülmények között érthető, ho^Tá kisántánt-áltamok mindent elkövettek, hogy az utronal Prágán át vezessen és onnán kettéválva, egyrészt Srün—Kassa —Szatmárnémeti- Kolozsvár—Brassón, másrészt Prága—Wien—Zágráb—Bergrádon át vezessen és Magyarországot elkerülje. Ezzel szemben csak nagy harc árán sikerűit a Magyar Touring Clubnak angolnémet, osztrák támogatással a tervet ugy megváltóztatni, hogy annak keleti elágazó pontjává Budapest lett, ahonnan Debrecen-Nagyvárad felé ve. »et az egyik, Szeged—Belgrád felé pedig a másik elágazás. A bécsi attal kapcsolatos tapasztalatok már eddig is beigazolták milyen nagyfontosságú ugy gazdasági, mint idegenforgalmi szempontból a nagyobb magyar városoknak a nemzetközi autósforgalomba való bekapcsolása. Szeged, a maga értékeivel nagy eredményekre lenne hivatva ezen a téren. Ha a tervbevett ut megvalósul, nemcsak a nyugatról jóvő, de a Balkán feíől és Kisázsiából gépkocsjn jövő idegeneknek első megállói* volna a magyar határon. A tárgyalás alatt lévő költségvetés ezeket • szép reményeket elhamvasztja. A költségvetés utépítési beruházás címén ugyan 15.5 millió pengőt tüntet fel a mult évi 7i/í-el szemben, a részletes indokolásból azonban kiderül, hogy az idei ősszeg kizárólag törlesztésre fog fordíttatni. Az utépités folytatására fedevet nem marad. A Budapest—szegedi ut kiépítését mellőzni tervezik, pílenére annak, hogv erre a kirniány már szerző• <resset megbízást adott, a vállalkozók beszerezték a szükséges anyagokat és gépeket, alkalmazták a szükséges személyzetet. Amennyiben a költségvetést változattanul megszavazzák, ugy Kecskemét—Szegen *s a mai efiész délvidék megmarad edrligi clszigetcttvégében és hossza t(ifire elesik annak a lehetőségétőt, higt/ az országos és nemzetközi forgalomba az *9>jre fejlődő gépkocsi közlekedés révén fokozot. lábban bekapcsolódj k Egyoldalú és helytc.en lenne azonban ennek a kérdésnek horderejét csupán a gépkocsiközlekedés szempontjából mérlegelni. Igaz, hogy a jó utakat elsősorban s gépkocsitulajdonosok szorgalmazzák. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy közu'í jforgalmunk — hivatalos adatok megállapítása szerint — 85—90",o-a*szekérforgalom. A jó ut előnye igv elsősorban a gazdatársadalom javára szolgál. Megállapítást nyert, hogy a jó utak révén nemcsak a gépkocsiforgalom, hanem elsősorban a szekérforgafom került rendkívül elönyós helyzetbe, ugy hogy a vasúttól a gazdák kocsifuvarja M)!;ka! nagyobb szállításokat hódított el, mint a gépkocsi Ma 60—80 km-es távolságra szállítanak már szekéren gyümölcsöt, zöldséget, aminek jclentőséga a parasztfuvar jr>bb ki) asználása révén kózgazdíasági szempontból is elsőrendű. A szegedi utépités elmaradása és az útfenntartás visszafejlesztése ettői az előnytől éppen azt a vidékünket zárja el, amely kertészkedne és belterjes gazdálkodása révén legnagyobb mértékben hasznosíthatja a jó közúti szállítás, a gyors összeköttetés és a töretlenül, ősaaerázatlanul piacra kerülő ára előnyét Az utépités beszüntetése sz alföld szempontjából, más szempontból közvetlenül is kedvezőtlen. /is útépítési kó leégek 90—munkabér, melvnek körülbelül egyharmada folyik viasza a kincstárhoz adó és illeték fejében. Egy km. ut átépitése tóbb mint 1800 napszámot jelent, az anyagszállításnál foglalkozott fuvarosokon kivül. As utépités ezt a munkaalkalmat és kereseti lehetőséget eddig már az őrsiig legtöbb vidéke részére meghozta. Csak a Duna—Tisza l-öze és Szeged i>idéke, — amely most taltn a legnagyobb szükség tdefében jutott volna e tevéteü, illetve kereseti forráshoz, — "Sík el ettől. A délvidéki kubikusok egy évi c:.istenciüjának biztositása válik igy kérdésessé. A munka elmarad, de jón helyette majd a szükségmunka, az inséggabona, a munkanélküli segély, amelyek többe fognak kerülni éa a jól végzett munka bére felett érzett öröm helyett, a nyomor és elkeseredés hangulatát fogjak terjeszteni Hazánkban, ahol a falusi ellátatlanok megsegítése küfön probléma, nem is taráihatunk az útépítésnél közvetlenebb és hatásosabb segítséget. Ehez a munkához gazdatársadalmunkért az ásó-kapával való munkál megszokta, éppen ezért ez a szükségmunka a legracionálisabban hajtható végre. A kérdés magvát természetesen a szükséges pénz előteremtése képezi. Utakat négy forrásból finanszíroznak. 1. A rendes Költségvetés hozzájárt/fásából, 2. az ulhasznáfóK "útépítési céffa valö megadóztatásából, 3. benőn- es jzemanyagadóbóf és 4. hosszuteláratu TtölcsönbőC Hazánk autó adójövedefme m<?5 a muTf1 éVben ls meghaladta a 4 és félmillió pengőt, bevételét a költségvetés jövőre 4,000.000 pengővel irányozza elő. Az üzemanyagok vámja és kincstári részese(A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután Szegvár határában, a derekegyházi országúton ho itt estre akadtak a járókelők. A 20—22 évesnek tetsző férfiholttest az útszéli akácfa legmagasabb ágán függőit A csendőrök csak létrákon tudták elérni. Amikor levágták a kötélről a szerencsétlen embert, meglepetéssel konstatálták, hogy a holttest feje át van lőve. Bövid keresés után, nem messze a fától, egy nagykaliberü revolvert találtak a csendőrök, amelyből egy golyó hiányzott A csendőrség nyomozást indított a rendkivűfi haláleset részleteinek felderítésére. Rövidesen megállapították, hogy a holttest Szűcs Gergely 22 éves derekegyházi legénnyel azonos. dése, — mely nálunk azonban nem fonBttatik útépítési célokra, hanem a pénzügyminisztérium rendes bevételeit képezi, az utolsó években me& haladta a 15,000.000 pengM. Ha ehez meg hozzávesszük az autó, gumi, a'katrér.zfcehozatal vámját a luxus- és forgalmiadóját, kiderül, hogv az autó. üzemek révén a kincstárnak nagr/obb bevétele van az egész útépítési költségvetésnél. A rendes kincstári jövedelmekből útépítésre fordítandó rész nálunk tehát minimális. Külföldi hitel ezidöszerfat nem áll rendelkezésre, a kö!tségvrtésnek pedig nlnes feleslege. Ifyen körülmények közölt termésretatai az utépités pénzügyi megoldása lép előtérbe, amely, nek a költségvetés általános felépítésével is szoroa kapcsolata van. Az utépitő érdekeltségek a Magyar Mérnök éa Epitész Egylet, a Maginmérnőkők Országos Szövetsége, tóbb magánszakember és testűlet tett a kormánynak konkrét javaslatot a kérdés megoldására. Ezek alkalmasak arra, hogy az útépítés, hez szükséges kőltsé.ek előteremtésének alapjául szolgáljanak. A kérdés megoldása. — legalább is a pillanatnyi segítség szempontjából annál könnyebb, mert előbbi megállapításunk szerint az átépítésre kiadott összeg 90 százaléka még az éoitkezés folyamán visszafolyik adók és illetékek alakjában a kincstárhoz, ugy, bogy a hosszú hitelezés me-Iett az első egy-két évben a kincstárnak tulajdonképen nem kell na*' gyobb pénzösszegről gondoskodnia. A mai válságos helyzetben senkisem kívánhatja a korábbi évek pazarló pénzügyi politikájának folytatását. Az útépítésre azonban elő kefl teremteni a szükséges összegei és ez erő is teremthető, mert, amit a múltban la útépítésre költöttek, azt produktív befektetésnek és az ország gazdasági ereje fokozása képen, nem* csak az országon belül, de a kürföldón ls mbv denki elismeri. Vannak kérdések, amelyeket nea befohásolhat pártpolitika és világnézet Ilyen m magyar útépítési program megmentésének kérdés® is. Mindnyájunk kötelessége, hogy ennek érdekében minden lehetőt megtegyünk és minden ildoza* tot meghozzunk. Haag Dezső, a Magyar Touring Klub igazgatójaj A további vizsgálat során kiderítették, hogy aj halál vasárnap hajnalban állhatott be. Több kó-. rülményből arra következtet a csendőrség, hogy gyilkosság történt. A tragikus sorsú Szűcs Gergely® először agyonlőtték, majtt felakasztották a f tete, jére, hogy az öngyilkosság látszatát keltsék. Nem tartják valószínűnek, hogy Szűcs Gergely olyan módon követett volna el öngyilkosságot, hogy először revolverrel magára lő. azután a fa tetején feíakasztja magát. A hatóságok elrendelték a holttest fe!boncolását A boncolás állapítja majd meg, hogy a golyó. vaO! a kőtél okozta-e a balált Halálos villamoselgázolás, két öngyilkossági kísérlet, betörés, szerencsétlenség, szurkálás a pünkösdi rendőri krónikában (A Délmagyarország munkatársától.) Vakmerő betörést követtek el vasárnapra virradóra a városi bérházban, a tiszti ügyészség irodájában. Egy ismeretlen betörő, aki a helyzettel teljesen tisztában lehetett, behatolt a hivatalba és elvitte az iroda uaskazeltáját, amelyben 2000 pengőt őriztek. A betörő nem is nyul't máshoz, 1iz altiszt aki a betörést felfedezte, a legnagyobb rendben talált mindent A rendőrség több olyan adat birtokába jutott, amelynek alapján meg van a remény arra, bogy a vakmerő betörő rövidesen kézrekerüf. • Borzalmas szerencsétlenség áldozata lelt hétfőn déle'őtt Szalai Mária 20 éves cselédleány. A Szentgyórgy.uccában elütötte a villamos és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a déli órákban a sebészeti klinikán meghat. Szalai Máriát a boltba küldték vásárolni. A leány nevetve szalaüt kj az uccára, át akart menni a vágányokon és nem vette észre a gyorsan közeledő villamost, amelynek vezetője már nem tudta lefékezni a kocsit. Szalai Mária a kerekek alá került, amelyek minak t lábát levágták. Mentők és tűzoltók vonullak ki a szerencsétlenség színhelyére, a leányt már csak haldokolva tudták kiemelni a kocsi alól. Bevitték a sebészeti klinikára, azonban minden se piti ég hiábavalónak bizonyult. A szerencsétlenség ügyéin megindított nyomozás során megállapították, hogy a halálos balesetért senkit sem lehet felelőssé tenni. Szatóky Teréz lf éves leány szerelmi bánáti* ban felvágta karjain az ereket. Állapota súlyos. Vágó Mária 21 éves Pulcz-uccában lakó leány négy szublimátpasrtillával megmérgezte magát. Al* lapota reménytelen. • A domaszéki tanyákon az ünnepnapi verekedé" sek ezúttal sem maradtak el. Tóth Srilvesztt. é* Bozsó István gazdalegén veket támadták meg ismeretlen tettesek, akik összeszurkálták őket. A ver* kedést kocsmai italozás előzte meg. A legények^ a mentők szállítottak be a kórházba. A nyomozáa megindult • Pünkösd hétfőjén Deszken Laudocz István ftM* műves 3 éves kisleányára játék közben rázuba** egy gerenda. A gyel-mek kononyatöróst szenveded ( állapota életveszélyes. Gyilkosság, vagy öngyilkosság AtlötiícJU ember ax országúti akácfán