Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-15 / 111. szám

Jégember ta Mórlcs Zrtgmend. V|hir ment keresztül • városon • a jég ugy emlfttt, hogy az ablakokat beverte. Mindenki meg volt rémülve, nem az ablakotért, hiszen az üvegest ae szívesen fizeti az ember, i* a mezőért, a vetésért. Ahogy a vihar elélit, rögtön kocsiba fogatlak a gazdák s mentek a pusztákra, utánanézni, ml maradt. Az ezrcdes is kiment. Mióta nyugdíjban, ahelyett, hogy élne a slép nyugdíjból, borzasztó gondot vett a nyakába, gazdálkodik. Megállott a kocsi a nagy tábla busa vegén. A szép, fiatal buza a földön feküdt, nagy táblákban, mintha vízár rohant vo'm keresztül rajta, de jégnek nem látszott nyoma. Borúsan nézte, a

ty megvan a kár. Lehajolt, felemelt néhány lat, mintha a tálban az elalélt hölgyeket vigasztalná, de ki győzne felemelni annyi rengeteg szálai, Csak a napsugár. Az talán segit. \rra ballagott Penvige Kulacs Márton, akitől eA a darab földet béreli. Nem sok öröm van benne. Kedvetlenül várta, mig a közelébe ér a gazda. Mért jónT Részvétét kifejezni. Hiszen van rá oka, az övé a föld, a bérlőé a munka, az övé a hatalom és a dicsőség, a bérlőé a kár. Bizonyára azt akarja kiélvezni, gondolta magában az ec— Jó reggelt, méltóságos uram, — köszönt —, egészségére az iccakai nyugodalmat, ha vót — Mikor vót az már Kulacs bátyám I — mondla az ezredes. Kezet fogtak. — Hát bizony, bizony, — szólal i Kulacs uram. Kuruc idők mitósága. Mondta a kedves feleségem is... Igy eltűnődtek az istenitéleten, aminek a nyomát lehet látni a tágas nagy mezőn. Fele termés oda, — mondta az ezredes. — Nem a, miltóságos uram. Jó as Isten, nem less Itt semmi baj. — Gondolja Kulacs uram? — Hogyne gondolnám, de még jó is, ha jól Wgondoljuk a dógot. Nem árt az aratás előtt egy kis pizmag. — Hogy gondoljál — Hát kérem, miitósága, Id kell hivatni a jég•mbert. Az ezredes elgondolkozott, * — A jégkárbecsüst f -Azt. De hiszen itt nem vót jég. Dehogy nem vót Tessék csak lekuoorodni. Ezzel leguggolt s kezdte mutogatni, hogy itt is megütötte a buza a szárát a jég. meg ott is. Azzal feláll, újra tovább ment. Tessék csak lekuoorodni Újra leguggoltak. Újra mutogatta, hogy lám ennek a búzának a szárát fe eltörte a jég, meg azét is. Igy cipelte tovább as ezredest s egyre mondta: — Tessék csak lekuoorodni. — Nem kuporgok én. Kulacs bátyám. Nincs ennek semmi értelme. Nem tudom én ezt belebeszélni a jégemberbe, nem hiszi az nekem eL — Tessék c-ak idebiznl. Majd én megmutogatom neki... Mer kérem az ugy van, hogyha esak harmincper centes kárt állapit is meg, az is jó. De az a fő, bogy hamar, mert ha feláll a s buza szára, akkor osztán késő. — Nem ér az semmit, mert nem lehet a búzatáblát szálanként megvizsgálni. — Tessék csak idebiznl, majd megvizsgálom te neki Az ezredes nevetett. — Jól van öregem, ha vállalja, de én nem ekanok akkor itt lenni. — Ennye miltóságos uram, de kicsinyhitű. Mon vasárnap Belvárosi Mozi Jeanette nc Donald MAURICE CHETALIE francia pikantériával teli tett vígjátéka Egy édes légyott Axonkirül: Paramouni Híradó én ?ngynrul beszélő Paramount Panoráma Belvárosi mozi héttőn, kedden, szerdán Wwr kiállítása, elbűvölő muzsikája, csillogó hámora ífwloras fllmoperelt. Szereplők: r, „ Sxélcely Ibolya, Valter Jansen és Ottó Walburg . Azonkivtll: Híradók Ejfodázok 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 3,5,7,9 kor. dom, bogy tessék neki fogatot adni, hogy még dilután kigyüjjön, a többit megcsak tessék idebízni. Az ezredest nagvon mulattatta a dolog, már esak a hecc kedvéért is. hadd jöjjön hát ki az a jégember. Beküldte érte a kocsit s levélben elpanaszkodván a kárát, sürgősen kihivatta a biztosító megbízottját Jégkárbecsleni. Az meg is jött délután. ö azonban n m ment elébe, hanem elmarad' a tanya végén s rábizta Penyige Kulacs M.'>.tonra, hogy kisérje a jégembert Mulatott ..ztán rajta, hogy az öreg fáradhatatlanul hurcolta a jégembert és az egész rettenetes nagy táblán százszor lekucorogtatta. A jégkárbecslő a végén elunta a dolgot elköszönt, a kocsival visszament a városba. Az ezredes másnap a piacon sétált, mert hetivásár volt s a gazda Ilyenkor, aratás előtt, nem mulasztja el, bogy a sokadalomban körül ne nézzen s ne tájékozódjon az árak felől. Egyszer csak szembetalálkozik a »jégemberrel«. Már mész. sziről mosolyogtak egymásra. Mondja a jégkárbecslő, hogy tegnap kint volt a tanyán, megbecsülte a kárt s örömmel jelentelte, hogy rá való tekintettel nyolcszázalékos kárt állapított meg. De fene fifikus ember ez a megbízott gazda, — mondta s csóválta a fejét Az ezredes halálos komolyan nézett rá s csak annyit mondott: — Nagyon becsületes ember. — Ahogy 6 gondolja a becsületet mosolygott • jégember s elbúcsúztak. Alig megy az ezredes tovább, szembe van vele Penyige Kulacs uram. — Jó reggelt mfltóságos uram, egissigire az iccakai nyugodalmat, ha vót — Hát ml újság Kulacs uramf HiT MÉG EZEK IS KOLF0LDHK VIGYÉK A PENGOTT A LBOiOII POLOSKA-, MOLY- ÉS LÉGYIRTÓ! IZTKÉRJBI Í«Niaéia>v«4»eew Kapható: Bzv. Haraszthy Gézánén&l — Láttam, bogy a mütóságoa ur a jégemberrel beszélt — Hát igen, valami kárt megállapított — Hát mit mondtam, — hunyorított. — Miltóságos uram... Mit mondott a Jégember J... Rullamt... Az ezredes nevetett. — Mondta, bogy gazember vagyok* — kérdezte Penyige Kulacs Márton. — Nem, azt nem mondta. — Kár. Sajnálom. — Mér? « — Mer nekem mondta. De nagyon kuruc nr mondta. Mondta is a kedves feleségem, hogy pereljem be. Jó pizt lehelne srófolni... De ha csak nigyszemközt mondta, akkor nem lehet beperelni... Hanem ha a miltóságos ur előtt is mondta vóna, akkor nagyon szipen be lehetne ágyazni KREUGER-FANTAZIA Irta Toneita s»ador. A rideg valdság az, hogy Kreuger nem kapta meg Amerikában azt a hitelt, amelyre szüksége lett volna, hogy harminc országra kiterjedő üzleteit finanszírozza és méginkább, hogy • büntetőtőrvénykónyr paragrafusainak fénye, gető szakadékát áthidalja. Erre hazajött Európába. Párisi lakásáról még mentek a táviratok mindenfelé ás araid sem sejtette, hogy a hatalmas konszern tulajdonképpen már őszszeomlott. Még kevésbé merte volna valaki feltételezni, hogy a zseniális üzletember, aki egyenrangú fél gyanánt tárgyalt egész csomó ország kormányával, aki államkölcsönöket folyósított, évek óta hamis mérlegekkel bolondítja a világot, lombardirozza az egyszer már eladott részvények másodpéldányait és kutya közönséges módon aláírásokat hamisít Igaz, a hamisításában volt stílus. Nem becsípett aranyifjak váltókra hamisított aláírásait prezentálta az aggódó papáknak, hanem kincstári kancellárok és pénzügyminiszterek nevét írogatta állami kincstári jegyekre. A többit már tudjuk. Az amerikai ut nem sikerült és Kreuger annak rendje és módja szerint főbelőtte magát A nemzetközi érdekeltség, amely csakugyan érdekelve volt a Kreuger A Toll cég üzleteiben, a londoni Price and Watcrhouse revizori irodát megbízta a konszern könyveinek felülvizsgálásával. Két hét se tellett bele és kiderült kreuger minden manipuKorzó Mozi Párisi bohémek zenés vígjáték 8 felvonásban Főszc-eptt: Gertrndc Lawrence Aronklvtll : Téli szivárvány indián történet 9 felvonásban Klfedáaok 5, T, 9, vanirnap I, 5, T, « órakor. Korzó Mozi hétfőn, kertfen SangJ&ai express n maion legnagyobb filmsikere Srerr Marlene metriefp, •inna May Wobq. Cllve Srook e» Warner Olund Axonki 01: Bimbó Gégédül trtHHlln Llöadások 5, 7, 9, vasárnap 3. 5, 7, 9 órakor. Iáciőja. A nagyközönség fe elkészült • diktjével. Kreuger nem volt zseniális üzletember, hanem egészen közönséges okmányhamisitó és csaló. Legjobb esetben !i arlovag. Nos, én tisztelettel bejelentem, hogy védelmembe veszem Kreugert Természetesen ném a morál, hanem a zsenialitás szempontjábóL Mondja meg nekem akárki, hogy a zseniális tulajdonságok, szuggesztív erő és nagy organizátor* képesség nélkül lehetséges lett volna-e, hogy egy nagyon egyszerű viszonyok közül kiemelkedett mérnők, ötvenegynéhány esztendős korára az egész világot behálózó üzleti szervezetet alapítson? Mert ha nem lett volna zseniális ember, akkor mindazoknak a nagy üzletembereknek, bankvezéreknek és államférfiaknak, akikkel esztendőkön keresztül a legnagyobb stilü üzleteket bonyolította le, tu. lajdonképpen szégyenkezniők kellene, hogy egy közönséges szélhámos becsapta őket. Pláne sok esetben még becsapásról sem lehet szó. Kreuger üzleteket ajánlott nekik, anrclrekel elfogadtak és Kreuger ezekért a». üzletekért, a neki juttatott monopoliumokérl nehéz pénzeket fizetett Azt mondják, az üzleteknek voltak némi szépséghibái, de melyik üzletnek nincsenek? Az egyik balti álUrr. miniszterelnöke például egymiTió svéd koronát fogadott el ajándékba Kreugerlől és ezért távoznia kellett Most ezt is kizárólag Kreugernrk rójják fel, pedig ketten vettek részt az üzletben, aki adva a pénzt és aki elfogadta. De boritsunk fátyolt a multaké és próbáljuk inkább feltételezni azt a/ <?,hí-tőséget, hogy Kreuger amerikai utja sikerrel járt. Mi történt volna ebben az esetben? Amit monlok, az természetesen csak elképzelés, dc nem lehetetlenség. Kreuger megkapja ? pénzt és hazajön Európába. Átküzdi ma^át a devizakorlátozások és állami moratóriumok nehéz idején. A gyufamor.opoliumok szépen működnek, vállalatainak részvényei emelkednek, az államok pedig pontosan fizetik a különböző £yufakő!c.sönök kamatait. A Krmger-vállalatok virágzanak és Kreuger, a'>'<ar a mértékben, amint a pénzügyi lehető égek megengedik, eltünteti kü'őnböző sroMhjlalin üzleti ténykedésének nyomait. Először visszaváltja a lombardirozott hamis részvényeket, azután megsemmisíti a hamis állami kötvényeket és egy-két esztendő elteltével olyan mérleget produkál. mint a pinty. Nemcsak Svédországnak, hanem az egész világnak egyik leg0azdagabl» embere. Odahaza büszkék ráia. mint a svéd