Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-15 / 111. szám

DfiMGYARORSZá SZCOEO. 8serke*ztOééo: Somooyl ucca l/cko&m&n 4A19 M &lne 4B EtöPIIEIÉf i Ravonla helyben 3.ZO, 12.I.em. Teleion: 23-33.^KlndAhlvatal. 70901000. 17J6 IIl0|U5 13 Tl<Mken «• Builapealen 3H», kUlIHldttn kOlcMnkOnyiriAr «• legylroda • Arnril * 0-40 pangA. ^ Eoye* teAm óra hélkB*. ucoa S. Telefon i ll-OO. * Nyomda t Lflw Ara 2-4 fillér nan te, ratár- ét Ünnepnap Hl. HlrLIiMM occa Telefoni ae-M. Tévlrafl «rflf t def«Mk feireiele larHa werlnl. MeqleW leveleim • peimaoyafowtáq Steped • 111. evioiyanv, 111- SZ. leni* k'reteláv-t ""^n-.^ r-^o"! Pünkösd parancsol i »A háború nemzedéke szörnyű válságba taizitotta a világot A felelősséget ezért vállalni kell mindenkinek, a felelősségtől nem mente, sülhet senki.* Lloyd George mondotta ezeket a Szavakat I nem tudjuk, lehetne-e méltóbb, igazabb és figyelmeztetőbb szavakkal feltárni a pünkösdi ünnepek jelentőségét? Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, az apostolok -vkor nyerték el azt a képességet, hogy az uj #.ők evangéliumát hirdetni tudják s tanítani tud. janak minden nemzeteket a szeretet evangéliumára. Tizenkilenc évszázada annak, hogy a Golgothán felállították a keresztfát, tizenkilenc évszázada annak, hogy az apostolok s krisztusi hittel szivükben s a krisztusi tanítással ajkukon elszéledtek ezen a földón. S tizenkilenc évszázad múlva akadt nemzedék, amelyik a legpogányabb öldöklés szel. lemét szabadította rá a keresztény civilizáció világára, akadt nemzedék, amelyik már soha nem fogja lemosni magáról a legvéresebb bűnök fekélyes szennyét Ha tizenkilenc évszázad tanítása meddő maradhatott s a mqi embert csak az eszközök különböztetik meg barlanglakó Ősétől, de nem különbözteti meg lelkének kulturája, ha a lényeges különbség csak az, hogy a barlanglakó kőbaltával gyilkolt a mai ember pedig villamosszékkel, mérges gázzal s repülőgépekre felszerelt géppuskával, megclégedbetünk-e akkor azzal, hogy pünkösdi rózsát lépjünk csokorra pihenési keresve az ünbep áhítatában s elvethetjük-e magunktól azt k kötelességet, amelyik arra figyelmeztet, hogy az ünnep értelmét keressük s a belőle leltáruló szimbólum jelentőségének engedelmeskedjünk? A civilizáció a természet erőinek legyőzése. A természet minél több megnyilatkozásának tud az ember parancsolni, annál civilizáltabb A természet erőit civilizáltuk, de nem civilizáltuk magát az embert A farkast kutyává taeüditette az ember, a bölények utódaiból házi állatot nevelt csak maga az ember maradt vad. A villamos áramot, a föld vonzását, a gőz terjeszkedő erejét a villamos szikra kipattanásával elindított rezgéseket, a .égünes térten átütödö szikrát mind engedelmes szolgájává tette az ember, — a természet erői felett uralkodik már civilizációnk, csak az smberi természet erőivel szemben tcheléllén. A kulturának kellene el vége-ni azt a munkát, amivel a civilizáció adós maradt, a civilizáció a természet erőinek, a kultura az emberi természet erőinek megszelid'tését tüzfe ki célul; a tragikus azonban az, hogy a civilizáció ívek alatt többet tudott végezni, mint a kultura évszázadok alatt. A mai ember lelke tokkal közelebb áll az ezer esztendővel ezelőtt élt ember lelkéhez, mint amennyire életkörülményei hasonlítanak egymáshoz. A civilizáció száguldott az emberrel előre, a kultura pedig sokszor visszafordította még a bátortalanul lépőt is. Ez a kettöség szaki'olla kétfelé az ember lelkét s a kétfelé szakilott lélek, mint elindított gépnek külön-külön száguldó kerekei, rombolnak és elsöpörnek mindent ahelyett, hogy tervszerű és értelemmel kormányzott együttműködéssel teremteni, alkotni s az embert a fcjiőics felé lendíteni tudnák. A kettéhasadt lélek két darabjának kellene összetalálkozni azon a pünkösdön, amelyen nemcsak várni fogjuk a pünkösdi szimbólum valóraválását hanem annak beteljesedését is ünnepelhetjük majd. Mit ér addig minden fogadkozás s sz embert akinek lelkét tízezer éves megszokottságok és tizezeréves beidegzettségek telitik, mivel segi'ik előre a jószándéku szavak és szelíd óhajok abban a világban, melyben a gépek száguldanak s az ember maga tántorog — visszafelé? A szavak balzsamának megtört már ereje. A prédikáló zsolozsmák fakultan, szürkén hangoznak már. A mi világunkat a szemünk láitára dúlták fel. Amit emberi kéz és emberi szellem alkotott azt fülünk hallatára s a két szemünk láttára rombolták össze A vérszagtól megrészegedett ember az isteni hit hatalmát is segítségül hivta rombolásáhan és öldöklésében. Még ünnepelni sem lenne szabad pünkösdöt annak, aki tollával, szavával, példaadásával, cselekedetével nem áll a megértés, a testvériesülés, az emberi szolidaritás szolgálatában. Ald köznapon bajt kever, embertársára tőr, egyenetlenséget szit, aki a gyűlölködés bcléndek-magvait szórja szét a vérrel áztatott mezőkőn, az ne káromolja Pünkösd parancsát Pünkösd igéretét « pünkösdi ünnep erkölcsi tartalmát ünneplő szóval, meg ünneplő ruhával se. A megértés ünnepe legyen ez a pünkösd, az emberi szolidaritásé. És tcljcsilaé mindenki kötelességét »ll nagyhatalmakkal és szomszédainkkal össze kell fognunk a súlyos kérdések megoldása érdekében« Benes feltűnő nyilatkozata a kisántónt-konferendán Belgrád, május 14. A kisántánt most folyó konferenciájával kapcsolatban Brn#s cseh külüg} miniszter a kővetkezőket mondotta: « — A gazdasági válság elöntötte egész Európát. Amikor Genfből, ahol Európa különböző állam* férftaival folytattam tárgyalásokat, hazatértem, meg kellett állapítanom, hogy a nagyhatalmak csak ugy, mint a közép- és keleteurópai kis állauok képviselői sokkal pe*szimisztikusabbaO látják a helyzetet. Mindazonáltal megkell állapítanom,hogy bár a jelen körülménvek indoKolttá teszik ezt a pesszimizmust, a jcvő korántsem olyan kilátástalan. — Tanácskozásaink fontos problémája a lausannei konferencia volt, amelyen az európai politika és gazdasági kérdések kerültek méltatásra. Őszintén meg kell vallanom: felismertük, hogy ebben a Kérdésben nem tudunk e.őre semrait elhatározni, mert a gazdasági probiémák csak ugy, mint az általános politikai helyzet, napról-napra változnak azonkívül a gazdasági és politikai nehézségeket a k'izépeurópai államok nem tudják a maguk erejébói, illetve izoláltan megoldani. De ebben a nagy kérdésben felismertük azt is, hogy a nagg. hatalmalkat és a közelebbi szomszédainkkal teljes szolidaritásban keli összefognurk a sulJios kérdések megoldása érd té^d". — Ma már tudjuk, hogy a politikai eltentétek lassan-lassan enyhfllnck és éppen ezért kijelenthe emr naejrj megértfixset fogjuk vizsgálni et*ős >rban szomszédaink érdek it. A kisántánt ma kizárólag a békét szolgáló pol,likai szerkezet, amelynek nincs többé szüksége az erő hangoztatására, mert a benne lévő morális erő terjesen kielégítő. — A konferencia másik legfontosabb problémája a gazdasági válság megvitatása volt Megint csak azt mondhatom: teljes megértéssel, barátsággal és a szomszédain!,k ii való szoros szolidaritással keh megvizsgálnunk t; k?t a kérdéseket. Pozitiv nyomokon kutatják Llndbergh fiának gyilkosait Llndbergh felesége Európába költözik ? Newyork, május 14. Megrendítő részleteket jelentenek a Lindbergh-bébi tragédiájáról. Amikor Lindbergh ezredes r. tivnloni halottas kamrában megpillantotta kisfiánnk összeroncsolt koponyáját, ájultan esett össze. Injekcióval térítették magához. A halottkém azután igy szólt Liudberghez: — Ezredes, felismeri-e ön ebben a holttestben a gyermekét? I.indbergh minden erejét összeszedve válaszolt: — Felismerem... — Nem téved? — kérdezte uiból a halott, kém. — Nem, — felelte most már teljesen öszszetörlen és a sírástól elcsukló hangon Lin lbergh. — Ez az én gyermekem... A formalitások elintézése után a kis holt. testet tlhamvasztották, miulán I.indbergh jegyzőkönyvben aláírásával igazolta, hogv gyermekét kétségtelenül felismerte. Egyhí.zi szertartás nem volt a halotthamvasztás előtt, a közönséget nem engedték be az aktushoz. Lindberghnét az orvosok nem engedtek el a temetésre, mert augusztus elejére várják lebetegcdését A tetteseknek még semmi nyoma. TToover elnök az USA egész rendőrszemélyaetét mozgósított.! a nyomozás sikere érdekében. Newyorkból jelentik: A Lindbergli-ügyben szenzációs fordulat állott be, amennyiben a nyomozó hatóságok azon a helyen, ahol a kis Lindbergh-bébi holtlestét megtalálták, felfedezték azt az ásót, amelyet a lettesek a holttest elföldaléséhez használtak. Az ásó nvclén a rendőrség ujjlenyomatokat talált Lindbergh és felesége, amint kijelentették, elhagyja Amerikát és l-urópál>a költözik. Déli 12 órakor Ncwyorkban egy percre megállt a forgalom, hogy Amerika népe ilyen módon rój/a le részvétét a szerencsétlen h^züsoár iránt Éjjelkor jelentik: A new-yersey rcn;lőrség most már pozitív nyomokon hal ad vr, reméli, hogy a gyilkosokat rövidesen elfogja. C.urtis, aki a rablókkal többizben tárgyalt, fontr« adatokat szolgáltai itt a rendőrségnek. Valószínű, hogy a rablók hajója a new-yersey, vagy a Lostoni pari vidéken cirkál. IIusz partvédő hajó kutatja a rablók hajóját, amely április eleje óta cirkál a vizeken, anélkül, boav kikötött volna.