Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-14 / 110. szám

DEL M AGYAKOR SZAG JJ Somogyi ocoa 5. Lem. Telefon i S503. - Kiadóhivatal, rStaimHOiiV^HM e* tegylfoda » Arndl aaoa a. Telefon > 1VOO. - Nyomda » Utw jj^M ocoa 10. Teleion t 20.34. TAvIroll M lavélctm - Pélimiqyatowaq Sxmed A tisztviselők felelőssége 9 a tiszta választások ' Nemrégiben történt a szegedi törvényszék előtt Választási visszaéléssel vádolták a jeIfJtet Felvonultak a csendőrök s vallottak nemcsak arról, amit észleltek, hanem arról jg, amit Ők a választások előtt végrehaj tottair. Az elnök egyszerre csak odaszólt a csendórönaesterbez: — Mondja, maga az egységes pártnak volt a csendőr jeí Hogy ez ügyész abban az ügyben a vádat elejtette » hogy a törvényszik az eljárást megbüntette, az már nem is tartozik hozzá a történethez. Ez a kis incidens jutott az eszünkbe, amikor olvastuk a szegedi törvényszéknek azt az Ítéletét, amelyben a birótig az ok nélkül letartóztatott jelölt javára kártérítést ítélt meg a letartóztatást foganatosító rendőrfogalmazóval szemben. Folyamat, btn lévő perhez nehéz hozzászólni s nem is ahhoz az esethez fűzzük reflekszióinkat, amelyik a bírói ítélet alapjául szolgált, hanem magához a birói ítélethez s a bírói ítéletben kifejezésre jutó jogelvhez. Természetesen senki nem tudhatja, hogy m felsőbbfoku bíróságok helyben fogják-e hagyni ect az ítéletet, vagy, ka a benne megnyilatkozó jogelvet a tételes (Örvényekkel, vagy az alkalmazandó jogsza. bályokkal megegyezőnek nem tartja, nem fogja-e megváltoztatni, az azonban bizonyos, hogy ha Ilyen fogszabály nincs, akkor alkotni kell ilyen jogszabályt. Az Eötvös Károlyról szőtt •nekdóta jut az eszünkbe, amikor Eötvös Károly a törvényre hivatkozott s figyelmeztették, hogy nincs is a törvényben az, amit belőle idéz, a vajda nem jött zavarba: »elég baj az. — mondotta, — de akkor meg kell változtatni a törvényit. S mi azt mondjuk, ha a törvény értelmében nem lenne marasztalható a törvényes rendelkezések megszegésével a polgároknak sérelmet okozó köztisztviselő, akkor meg kell változtatni a törvényt. Ha egyik-másik szolgabíró urnák ugy tetszik, hogy a választásol: szabadságának kockáztatásával s a törvény rendelkezéseinek megsértésével végezzenek kortesszolgálatot egyik, vagy másik politikai párt részére, akkor ennek magánjogi következményeit is v'.seljék. A példák világszerte «rra mutatnak, hogy az uralmon maradó párt érdekében tett kortesszolgálatot, ha ez • kortesszolgálat a tőrvénybe ütközött is, nem szokták megtorolni. Azok a közigazgatási lisztviselők és alkalmazottak, akik a maguk hivatali hatáskörének gy?koi ás;U a pártérdeik szolgálatába állították, akik ugy odlak engedélyt gyűlések tartására, ugy védtCk meg • gyűlések rendjét, ugy oltalmazták meg a jelöltek testi épségét, amint azok az uralmon lévő párthoz tartoztak, vagy az ellen*ékhez, rendszerint büntetlenül végezték hivatali kortesszolgálatukat, ha a többségi párt uralmon maradt. Dc hát össze lehrt-e egyezetni a törvényes állásponttal, hogy törvénybe ütköző cselekvéseket és mulasztásokat aszertnt büntessenek, hogy melyik párt kerül ki győztesen a választás harcából s össze letetne egyeztetni ezt az állapotot a közmorál követelményeivel? A választói törvény bünteti a rőpirallerjoszaki a választások előtt befolyásolni igyeka választókat. Dc ha ezt a törvényes j "'Kfelkezcst betartják s t röpiratok terjeszSzombat, 1932 május 14 Ara 10 fillér vm. évfolyam, llO. sz. tőit bíróság elé állítják, nem sokkal inkább kell-e a bíróság elé állítani azokat, akik hivataluk gyakorlásában helyezték magukat szembe a törvény rendelkezéseivel? A bírói itélet most megállapította, hogy az egyik jelölt fogvatartása törvénytelenül történt Nem szabad azt megengedni, hogy a-jogtalan letartóztatásnak és jogtalan fogvatartásnak, — ha a letartóztatás és fogvatartás valóban jogtalan volt, — csak magánjogi. következményei legyenek. A választások szabadságát röpcédulákkal befolyásolni nem srabad, de ar.zal szabad, hogy letartóztatják a jelöltet és a választók százaiig elzárják az urnáktól? Plakátot kiragasztani nem szabad, de akkor nem / szabad a bizalmi férfiakat sem letartóztatni s ezzel a választási eljárást a pártok ellenELOFIZBT£S« Havonta helyben 3u»0 vKMken ém BadMtetlanMO. HUlfOldOn ®"SO pengd. - Eoyef a*Am Ara MtUUwnap 10, va*Ar- «• Ünnepnap 14 OH. Hlrdetétek lelrélele tarifa tiertnl. Meolelentt h«Hi i<lv«(e1«vel nnoonln reop-1 őrzése alól kivonni S ha >világjelenség* is az, hogy a közigaz. gatás visszaéléseit a győztes párt megtorolni nem szokta, a magánjogi konzekvenciák méf megteremthetik a választások tisztaságának garanciáit. A végrehajtó hatalom sokszor kl van szolgáltatva a pártok érdekeinek, de a magánjogi konzekvenciákat megállapító bíróság soha Ha a közigazgatási tisztviselőnek lesz oka tartani attól, hogy minden eljárásáért t's minden mulasztásáért kártérilés jár annak, akinek sérelmet okoz, akkor ez a kártérítési felelősség a közigazgatás pártatlanságát s a választások tisztaságát sokkal hatályosabban fogja megvédeni, mint ahogy politikai pártok vezetőitől ezeknek a nemzeti értékeknek megvédését várni lehet. A képviselőházban rendkívül heves viharok után kétszer leszavazták a pénzügyminisztert Gróf Károlyi Gyula költségvetési beszédében állási foglalt a moratórium ellen és kijelentette, hogy elképzelhetőnek tartja a koncentrációt Viharos Jelenetek kOzhen Peyer Károlytkéts^er a mentelmi bizottság elé Budapest, május IS. A képviselőház tizedik napja tárgyalja a költségvetést. A mai ülés első szónoka Aodaházl-Kasnya Béla volt A közéleti ti z aság érdekében felvetett problémákat eddig még sohasem intéz'ék el. Az ügyeket kicsinyes szempontokból i<éUk meg. Ha Bethlen kormányra jutna, francia orijntácjó nem Is lehetne: Bethlennek nem haj andék tárgyalni. Az ifjúság problémájával foglalkozva, kijelenti, hogy a duplaállások megszüntetése 3400 állást jelentene. Ezuttn a házbérekről beszélt és kijelentette, hogy nem a háztulajdonosokban van a hiba, mert sokben meglenne a saociál's érzék a házbérek leszállítására, hanem is állam adózási rendszer* bea. A költségvetést nem fogadta el. Csizmadia András a kisgazda társadalom súlyos hel-.zeléről beszélt. Sürgősebb kérdést nem Ismer, mint a íöldteherrendczés helyes megoldását A nagy iz.'tésü t|sztvj9clők jövedelméből kivánja a szükséges megtakarításokat végrehajtani, helytele. niti a kisfizetésű tisztviselők járandóságainak csökkentését Sándor Pál volt a következ' felszólaló. Ha a jobboldal nincs meggyőződve arról hogy a történtek után nem tarthatja kezében a hatalmat, akkor a magyar jövő reménye "Jhalt. Az ellenzéu mindig megtette a kötelességét és megérdemli a leljen dicséretet. Nem radikális követelésekkel álltak eiő, ellenkezőleg: ai ellenzi* «z egész vonalod konzervativizmust követel'. Vzt hitték, őrökké ío" tartani a kölcsönkérést rendszer- Nem vették éizre. hogy Eethl~n liazárdőr volt, de a Jáicfc nem sik»rüll és <zt most az ország sínyli meg. Belliim' nem a pártji buk'stfa meg, ha. nem megbtifcia'Ui öinwgíl. Elismeri, hogy Pelhlcn tisztességes volt de mint Lueger bécsi polgármester, megengedje, hogy akik tárnoka Ják, piszkos dolgokat kövess n?k el. (Nagy zaj) Delhim Jobbra-balra k-.mrt-t vete't a tok. nak. akik lámogittak. (\'iharos ellentmondások a jobbold ílon.) Vol'aképpen nem Bethlen volt a hibás rz összcomlásbin h bas az egységes párt Csodálkozik, hogy Korányi fertő "éget vállalt egy Uyen ka;.sé ívelésért, Itfsz.n ludha J , hogy nyolcszázmilliós bevételre ner: szamllhal. A következő felszólaló Szilagyi Lajos. Szerinte Bethlennek kötelessége volt felszólalni, sőt hibáztatja, bogy annakidején a kormány éléről eltávozott Eekhardt Tibor két határozati javaslatot nyújt be, az egyikben azt indítványozza, hogy utasíts^ a Ház a kormányt a legutóbbi Asziv&el*i fizetések mellőzésére és arra, hogy az aranypengő értékét • pengő tényleges értékének arányában állapítsa meg. A másik határozati javaslat a magánalkalmazottak érdekében indjtvenyozza, bogy tűzzék ki tárgyalásra a magánalkalmazottak szol-j gálali viszonyairól szóló javaslatot — Bethlen István felelőssége vitathatatlan — | mondotta tovább- — örülj in*, hogv kisiklott • hatalom a keiéből, íaerC nem tudó t barnít azzal. Akik ma Bethlen Istvánt kívánj ják, e«t n*m politikai meggyőződésből teszik, hanem párt uralmi szempontokból. Brfhkn az egyenl hatalmas összetépd e|ie a nemzet érdekével. A voM miniszter, etnfik t|z evet elfecsérelt • nemet éMéMI. Simon András azt mondotta, hogy az együttműködést az ellenzéki padokban megnyilvánuló gyűlölet akadályozza. Védelmébe vette Bethlent, a költségvetést elfogadta. Weltoír Jakab nem fogadta el a költségvetést.' Tjelj •» b's-Jmailansággal vls?le.k a Kormány Iránf, meH az a Bethlen rezsim polilkáját folytatja Szerinte koncentrációról addig ni sem lehel, amig me-j nem alkotják az általános, titkos választójogról szóló lőm'nyt. Rendszerváltozást követelt. . Iladházy Ferenc után Szakára Andor határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a kormány haladéktalanul jelentse ki, hogy a külföldi k»/cs5nfik szolgálta ását felfüggeszti és ugyanarra az idi'rr megszünteti a szolgáltatások belföldi fedezetének befizetését is. IlolUscher Kérolv. K<« Béla és Miday Gyula után Károlyi Gyula miniszterelnök •zó'all fel. M; n^oztalU. hogy a beterjesztett költségvetés annak a kötelezettségnek a teljesítése, nmi a kormányraléj)és programja volt: at ország pénzügyeinek rendbehozására. Nem hiszi, houy onnéi reálisabb kr.Hsegve Mt bárki is ős>z-' tudott volna állítani. Az eiíyensulybahozás érdek-bn