Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-10 / 82. szám

Amig Ön alszik a Darmol dolgozik Ugyanilyen lassú aránybsn növekedett a viz a délutáni órákban, este bat óráií mindössze 10 centiméterrel, tehát még )6 tél méter hiányzik m 1919. éri magasságból, amely fölött még több mint egy méter magas töltés Őrködik. As árvízi bizottság állandó permanenciát tart. Minden nsp ülésezik, hogy meghallgassa ez ára­dás mértékére vonatkozó jelentéseket és elrendelje s szükséges óvintézkedések megtételét A bízott­sigba a polgármester négy törvényhatósági bi­zottsági tagot is kinevezett, Cztgíer Arnoldot, Do­ránezky Káról vt, Ottovay Istvánt ée dr. Turóetg Mihályt A bizottság <*ombaton délelőtt a mérnöki hiva­talban ts-tott ülést dr. Pálig József polgár­mesterhelyettes elnökletével. Az ülésen résztvett dr. Buöez Béla rendórfökapitányhelyettes. Ber­zenczeg Domokos műszaki főtanácsos, Hihályffy László műszaki tanácsos, Hergár Vik­tor és dr. Pálfy.Budinstkg Endre városi mér­nökök, Ottovay István és Turóczg Mihály törvény­hatósági bizottsági tagok. A bizottság meghall­gstta a töltések ellenőrzésével megbízott mérnö­kök teljesen megnyugtató jelentéseit megállapí­totta, hogy a hivatalos vízrajzi jelentések szerfalt rövidesen véget ér ez áradás, mert a mellékfolyókon apadás kezdSdólt. A Maros, amelynek szokatlan mértékben megduzzadt vize okozta a legnagyobb veszedelmet, Nagylaktól le­felé árad már esak, fölfelé mindenütt apad, apad­nak a Kőrösök is, csupán a Tisza tokaji tzakiszá. rót jetenlettek nagyobb áradst, da ennek jelen­tősége Szeged szempontjából nincs, mert mire ideér, a most itt lévő víztömeg lefutott már. A töltéseket éjjel nappal ellenőrzik, éjszakonként • gátőrök fáklyákkal járják be a rájuk bizott vona­tat, hogyha valahol bej kezdődne, azonnal meg­indulhasson a védelmi munka. Szombaton riasztó hirek terjedtek el arról, hogy e téli kikötőkben elhelyezett csó­nakházak és uszodák az áradás miatt veszélybe kerültek. Szerencsére a hirek túlzottaknak bizonyultak. A kirendelt katonaság nagy buzgalomtaal dolgozik, hogy minden veszélytől megmentse a csónakháza­kat A »Fulton« gőzós tegnap egy sleppet von­tatott, amely nekiütődött a katonai uszodának. A horgonylánc elszakadt és a katonai uszoda neki­ment a Takács-féle uszodának. Megfeszített munká­val egymásután vontatták a parthoz a Regatta Egylet, a Tisza és a Fészek klub csónakházát Veszély most már csak a Regdon-fürdőt fenyegeti, amely a meder közepén áll és orra la van sülyedve. Nem állltlák vissza a bndapest - szegedi vonalén i hált- és étkezőkscslkat (A Délmagyarország munkatársától.) A saegedi kereskedelmi és Iparkamará — mint Ismeretei — legutóbb megkereste a kereske­delemügyi minisztert, hogy a nemzetközi háló­kocsltársaságot szerződése értelmében köte­lezze a szegedi vonalon ax étkező- és hálókocsi­járatok fentartására. A miniszter válaszában most közölte a kamarával, hogy a kérelem­nek nem tehet eleget, mert a Máv.-nak a hálókocsitársasággal kötött szerződése értel­mében a társaságnak jogában van mindazokon a vonalokon a hálókocsi szolgálatot beszün­tetni, amelyeken menetenként az ötös utas átlagot nem éri el. Ugy a háló- és étkezökocsi­járatok beszüntetése azonban a Máv.-ra nézve is parancsoló szükség gyanánt merült fel, mert a vasút a kocsik vontatásáért százalékos részesedést kap, es a szlzalékos részesedés pedig ugy az étkező-, mint a hálókocsiknál távolról sem fedezte a Máv. tényleges ki­adásait Kilátásba helyezte a miniszter, hogy amennyiben az utasforgalom általánosságban emelkedni fog és remélni lehet ezen a réven a háló- és étkezőkocslk jobb kihasználását, intézkedni fog ezeknek visszaállítása iránt Fekete listát készítenek a szegedi háztulajdonosok a nemflzetö lakókról (A Délntaggarország munkatársától.) A Szegedi Háztulajdonosok Egyesülete szombaton választmá­nyi ülést tartott amelyen elhatározta, hogy azok­ról a lakókról, akii következetesen hátramaradnak a bérfizetéssel, vagy egyáltalában nem fizetnek, fe­kete listát készít. A nyilvántartás felfektetését szért határozták et, hogy a házutlajdonosok mielőtt la­kást, vagy üzlethelyiséget bérbeadnának, meggyő­ződhessenek arról, hogy s bérelni szándékozók sz előbbi helyiségükben hagytak-e fenn hátralé­kot és hogyan teljesítették házbérftzetósi kötél* zettségüket, Tirtarano,ezüst, rttfl aranu, ezüst pénz és zálogjegy beváltás <36 legmagasabb napi áron TXftk órásnál, Kiicseg ncca 1 I Oin Ckönoös abc beszerzés. Ritka alkalmi árusítás 5 csóves Tele fon gyári hálózati készBlék 3+2 csóraa PllO .Standard S A" 3+1 csóves hálózati kéasOlék P120 .Apolló* S csöves készülék P 20 .Luxor* konus hangszóró P 12 .Orion* hangdoboz 4 polnsn P 12 Fejhallgatók P 120-tól •Orion Zenekomblnáfió" beépl­t»'t elektromos gramofon és 2+1 csóves különleges há^ !6/'H rádió hangszóróval Fonyó Soma Kölcsey n. 4. Telefon 11-áS. Aranyat Gyóry órát A Mars bolygó körül Irta Móna Ferene. Egy ameriKai magyar iró, Reményi József bará­tom, néha összenyalábol egy csomó ameriksi folyó­iratot és elküldi nekem, hogy okosodjak belőlük. Hát az okosodás nem igen sikerül, de ennek nem egészen én vagyok az oka. Nemcsak azért nem okosodok, mert erre való képesség nincs meg bennem, hanem azért se, mert a sok hirdette közt keresgetni kell az olvasnivalót ahhoz pedig se időm, se kedvem. Most azonban véletlenül jó helyen nyitottam ki * Literary Dijat-el. \ Mars bolygó legújabb tér­képén akadt meg a szemem s a hozzátartozó szö­vegből nem volt nehéz megértenem, hogy Amerika ni ég mindig nincs egészen kész a szomszéd csil­laggal. (01ya;i kész semmi esetre sincs, mint Euró­pával.) Akármjt mond az óvilág, az újvilág még mindig nem nyugodott bele, hogv neki it üzen­nek a Marsból semmit se. Igenis, nekik még min­dig küldik a rejtélyes jeic'.et, sőt egy adventista prédikátor egyet már meg is fejtett belőlük- Azt üzenik a Marsból, hogy jön az özönvíz, jó lesz megint összeiszkábálni a bárkát. A prédikátornál már elő js lehet jegyeztetni a kabinokat. (Első osz­tály száz, má'odjk osztály ötven dollár.) Senkinek az üzletét se szeretem megrontani, prédikátorok t különösen nem, — de azért a Mars rejtélye nekem most Királyualom rejtélyét juttatja eszembe-. A királyhalmi erdöőri szakiskolában állandóan folynak mindenféle tudományos kísérletek, azzai s céllal, hogy a homokszeljditést minél tökéleteseb* hé tegyék uj, meg uj fortélyokkal. Ugyan most rem tudom, milyen vjlág van arrafelé, s azi se tu­(lom, nem helyezték-e már ei a szakiskolát s nem tudom, hány ezei hold szegedi erdővel együtt például Csépára, vagy Lacházára, ahogy a raciona­lizálás kívánta. De a régi jó háborús években még folytak ilyen kisértetek s ezek közé tartozott a ta­lajvizingadozások megállapítása Is, ami a homoki erdészetnek nagyon fontos problémája. Ezt ugy csinálták, hogy néhány kilométeres kör­cetben ástak kilenc kutat s azoknak a vizébe egy­egy uszódobot lülyesz tettek, ami óramüvei volt összeházasítva. A dob a viz szinén úszott s sacerint emelkedett vagy süllyedt, amint a talajvíz állása változott a kipárolgásnak megfelelően. Az óramű pedig hiven jegyezte a változás0kat a belétek®** papírszalagra, rajzolván azokat a bizonyos gra­fikonokat, amiket á tudományos értekezésekben szokott látni és meg nem nézni a magamfajta tudatlan ember. S hogy a megfigyeléseket kívül­ről semmi se zavarta s a kanászgyerekek bele ne korrigáljanak a talajvíz lázgörbéjébe, minden kut fölé kis fakópónyeget barkácsoltak, arra lakatot tettek s annak a kulcsa az inspekciós erdőőrnél volt, aki reggel, délben, este fölvette s »lelet«-et « jelentést tett róla az iskola szaktudósának. Sokáig nem is volt semmi baj, s készülékek pontosan működtek s igazolták azt, hogy a talaj­víz nem vjzdíj slá eső városi találmány, nincse­nek nagy kilengései, szép tempósan mozog föl­felé. amint azt a tanyai erkölcsök megkívánják. Iv-ivszer azonban az tőrtént, — forrásom és ta­núm Kiss Ferenc, akinél én homokerdészeti dói­nkban tudúsabb é> minden világi dolgokban sza­vahihetőbb embert nem ismerek —, hogy az egyik kútban elrendetlenedett a grafikon. Olyan csodá­latos kriksz-krakszot talált a helyén az erdőőr, mintha azt valami buta kis vizjmanó firkálta vol­na, aki még nem járta ki a manó-iskorát s az öreg manó távollétében kezébe kaparitotta annak a ceruzáját — Ezt csak a markoláb <. inálhstta, — jelentette az erdőőr a gazdáiénak. Mivel erdöőri körökben Ingatlanforgalom Szeged területén április 3-től 8Jg a követtatf ingatlanok cseréltek gazdát: Fűz Józsefné és társa eladták Zombori Józsefen* Domaszék dülőbeli 631 négyszögöléé rétjüket |78 pengőért t i Fürtön Pál éa társai eladták Rács Andrásnak Makkoserdő dülőbeli 511 négyszögöles szántójukat 56110 pengőért özv. Szabó Józsefné és társai eladták Szabó Mihály és nejének Rószke dülőbeli 440 négyszögöles szántójukat Rószke kap. 468. számú épülettel 880 pengőért • Zombori Imréné eladta Hegedűs FeréVifcda* nak Kettőshatár dülőbeli 3 hold 081 négyszög­öles szántójukat 1000 pengőért Dékány Pál eladta Török Istvánnak Gajgoasa dülőbeli 8 hold 887 négyszögöles szántó áa rétjét 3640 pengőért Wei-theimer Miksa eladta Szeged-Csongrád! Ta. karékpénztárnak Dugonlca-noca 7., illetve Osa> trovszky-ucca 8a száma 879 négyszögöles MM házát 33 000 pengőért (árv. vétel>. ördőgh Ignáené eladta Varga Imre és naftáéit Tari dülőbeli 1364 négyszóg&les szántó és rétjét 600 pengőért özv. Vass Imréné eladta dr. Schweptar Jánoe és nejének Mikszáth Káhnán-acca 9-, illetve Török, ucca 11. számú 167 négyszögöles telkü házát 87.80* pengőért .1 Gárgyán Ferene és neje eladták MárU BM ás társainak Bodomhalom dülőbeli 1200 négyszögöles , szántójukat 1200 pengőért ts agy van az, m_"nt más szegény helyen: mindig kéznél szokás tartani a markoláb nevű rejtélyes { uraságot,, hogy aminek ntaee qra-gazdáK azt afl ő nyakába varrják. A szakember azonban meghökkenve nézte a kriksz-krakszot Olyan őrületes ugrásokat mutatót* az, bogy tengerrengésnek sok lett volna. — Nem felejtettétek nyitva tegnap este a kutat! As erdőőr megesküdött Szent Aurél püspökre — ő az erdővel dolgozók védőszentje, most lag­aláb én is mondtam valami olyant, amit nem min­den erdész tud —, hogy a kut igenis le volt zárva s ahhoz teremtett lélek nem férhetett Csak a markoláb volt az, hiába I — Hát a többi kutak mit vallanak? p — Azokban mindnyájukban rendes a grafikont Olyan, mint máskor. Annál bolondabbnak látszott a dolog, mert mg oka lehetett az ördögnek, hogy éppen eaak egy kutat szálljon meg? (Mióta Arany János a*Jóba ördögét megírta, azóta az ördögök szeretik a pusztai kutakat) 1 , Hát hiszen a mi az ördögöt illeti, as V* tőtte magát egy kúthoz- Ettől fogva hol sgySt^ hol másik kut grafikonján jelentkezett a ttWkze* tos kriksz-kraksz. Igen nagy izgalmat okozva a különben nem éppen izgékony erdész-kedélveb^ ben. S ki tudja, milyen szép tudományos teóViá* termettek voína ebből, ha egyszer az erdőőr ép* pen olyankor nem nvitja föl az egyik kutat mk I kor — a békák leugráltak a dobról. A békulálj ugyanis rájöttek arra. bogy az a legalkalmasabb! ' sporttelep ugrógv akorlataik számira éa minden* féle békakongre5szrsok rendezésére. Termésretea, hogy ezekbői az >frült ugrándozásokból csaj őrült grafikonok keletkezhettek. Hát én nem tudom, hogy az amerikai szikrai távírókon is nem valami világűrbéli békák prodw káliák-e a raitélyes jeleket - J

Next

/
Thumbnails
Contents