Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-07 / 79. szám

Elköltött pénze 5%-d/ visszatéríti a DÉLMAGYARORSZÁG annak ast előfizetőnek, aki takarékos­sági szerveseiének üzleteiben szerzi szükségleteit. Erősen áradnak a Tisza mellékfolyói (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Tisza Asszes mellékfolyója erősen árad. Á' nagymértékben megduzzadt Miros vldömegei Szegedet is fenyegetik. Csabán es környékén a kiömlő Kórós több ezer hold földet elárasz­tott. Az árvízkárosultak megsegítésére Kolozsi György alispán akciót kezdeményezett Az államvasút ugy döntött, hogy a megron­gált pályatest miatt ut Orlent expreizt 6-áről 7-ire virradó éjszakán a Budapest—Szeged­Békéscsaba vonalra Igazítják. Erdélyben, főleg Alsófehér, Kolozs és Bor­sod megyében fenyeget az árvizveszed: lom. Arad és Brassó megye nagyrésze is víz alatt álL A vasúti forgalom sok helyen szünetel. Hogyan látja a pusztát az olasz újságíró ? »A Duna és a Tisza közepén. Kárpátok lábánáf terül el a Hortobágy, ahol még mfndlg a fűben alszanak a csikósok, leszármazottai az ázsiai oad lovagoknak" — Irja a tartnol Ulustrazfond Del Popolo Abbésta, április. Egy olasz barátom, Cav. Lanra a napokban két olasz újságra hivta fel a figyel­memet Mind a két lap Magyarországról, a Hor­tobágyról irt cikket Egy és ugyanazon a napon Jelent meg a két cikk, egyik a r imái tl Giornate Delta Domenica-bsn, a másik a torinói lllnstrúzlohe Del Popolo-ban. Kétség nem fér ahoz, hogy mind­két cikk Íróját azonos jóindulat vezette, mindketten rokonszenvesen akartak Írni Magyarországról. Ss mégis: a két cikk között óriási a kü­lönbség. Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor be kell számolnom személyes Impresz­sziómrói, amely valahogyan azt súgja nekem, hogy Franco VeOdnl-DioniSi kollégám, a római újság éles meglátásu intelligens cikkírója a maga személyes impresszióit adta vissza, mig ellenben a torinói újság névtelen cikkírója mindössze magya­rázó szöveget irt egyébként Igén tetszetős képek mellé és ugy kutyafuttában papirosra vetette mind­azt, amit eddig irodalmi kávéházakban, bohókás farsangi és karneváli mulatságokon a >puszta ret­tenthetetlen lovagjairól*: a csikósokról hálloft mAz ázsiai nemes oód lóoágok Ivadékát: a csikósok..." Ilyeneket ir as lUustration' Del Popolo t •Ha az ember ezt a szót hallja: Magyarország akkor önkénytelenül arra a végnélküli rónaságra göndol, amely a Duna és a Tisza közén térül el és amelyet ugy hívnak, hogy >puszta<. A nagy zöld védtelen, a Hortobágy ott fekszik a Kárpátok libánál.* Miután pádig geografiaitag ilyen pontosan meg­határu itatott a Hortobágy fekvése, sor kerül a keletkezésére is, Ilyenformán: >A »pusztar ideális tábor gyanánt kínálkozott ama ázsiai vad lovagoknak, akik több, mint ezer esztendővel ezelőtt vándoro'fak ki Ázsiából. Ezék a vad lovagok előhírnökei voltak ama vad ázsiai hordáknak, amelyek a magyar nemzetet megalkot­ták. Csikósoknak hívják avad lovagok leszárma­zottait ez a kifejezés körülbelül me«f«lel a cow­boy, vagy a buttero fogalmának.* Ezek után pontosan megmaayaráztatik a csikós hivatása és élete. »A .csikós* — irja torinói kollégládk - azzal foglalkozik, hogy megszelídíti és nyeregbe töri a vad lovat A csikós még ma ls egjrfítt alszik a lovával a fűben és esak télidőben tereli be • lovakat egy körülkerített, de be nem födött helyre. A csikósok csak télen mennek el a közeli falvakba, abol a csárdában megpihennek.. Egy úgynevezett mé'a akkord felezi be a remek Írásművet: *A Hortobágy nagy egyedüllétében esak a rádió antennája em léptet bennünket arra, hogy most 1932-őt irunk. A vad lovagok és a puszta egyéb­ként még ma is olyan, mint volt ezer esztendő­vel ezelőtt...* Franco Véllani-Dionisi cikke a Hortobágyról Mennyivel más az a valóban intelligens Írásmű, amely Franco \eilani.Dioniei tollából Jeleat meg a legnagyobb olasz újság .vasárnapi mellékletén A lepedőnagyságu újságban egy egész oldalt el­foglal a dkk, amelyet hat igen Jő kép Illusztrál. Franco Vellani-Dionísi maga járt a Hortobágyon és egyéni impresszióit adja vissza Írásban. Azt irja meg, hogy: milyennek látta ő a magyar róna­ságot »Con gtt intrepldt Cavallerl Delta *puszta» Soonfinatat, ez a címe a terjedelmes cikknek, a dm magyar fordításban annyit Jelent hogy: »A végtelen puszta rettenthetetlen lovagjaival, és a két aldmet igy fogalmazza meg olasz kollégám: »Egy szubjektív és bánatos sikság a paszta, ártatlan és ábrándozó birodalma a vad lovak és bivalyok megszeüdjtőinek, a csikósnak...* és »Azt mondja egy régt dal, hogy: kifordítom a subámat, mégis benn marad a bánat, én édes galambom, meghalok ntán ad...« Hanté daliamos nyelvén Így hangzik ez a mon­dat: tfíovesrla la mfa ts?uba* — e rimane <ti dentro la tristezga — m ia eótombelta in fedele, lo moriro per tt...» Ilyen mondatok állanak a cikkben: »Ha est á szót halljuk, bogy .puszta., önkény­telenül is a tandákra, vagy a mi rónáinkra gon­dolunk. Mindmegannyi nem más, mint végteleír sikság. fis mégis: a pasztában minden egOszen más, mint ahogyan azt mi előre elképzeljük ma­gunknak. Hozzanak ide egyszer egy olasz pásztort és tegyék le öt a puszta közepére, ugy fogja ott magát érezni, mintha kiszakították volna a világból. A kulturában annyira gazdag Debrecen relativ köselségéből semmi sem ragadt rá a puszta rejté­lyes egyéniségére. Olyan fenséges és óriási * ki terjedése • Hortobágynak, hogy egy pillanatig se juthat eszébe Sz embernek elfütyülni egy mo­dern tangót. Ha valaki itt kiabál, azt hisszük, hogy csak suttog, az ember olyan kicsinynek érzi magát, hogy önkénytelenül az as érzése: valami ismeretlen fenség egy ujjal befogja a száját hogy atóiáni se tudjon. Hiába keres itt a szem olyan pontot, ahol megpihenhetne... Az ember szinte legyőzhetetlen vágyat érez arra, hogy szaladjon, kiabáljon, fovagoljon egy be nem tőirt lovon, de nyomban érzi azt ls, hogy hiábavaló lenne min­dért: a rohanás, az üvöltés, a vád Száguldás esak hilhsiava Suttogássá változnék át ezen a végtelén rónaságon.* . A magvar csikós és az orosz kozák Egészséges meglátással leírja a Hortobágy lakói­nak életét, sző! a délibábról és idézi Petőfit, aki­nek szerelme volt a puszta. A csikósokról ezeket mondja a római lap cikkírója: ». . Egy esikós kisér engem. Kicsi, erős ember. Ba.vitságos arcú és lasszóját a lova nyaka köré r&a >rja Adott pillanatban azonban oiysn csodákat tud tenni ezzel * lasszóval, hogy egy valódi Tom Mis Is megirigyelhetné érte. Ezeket a csikósokat nem ühet a mi hutterbinkhoz hasonlítani, inkább van bennük va'imi a kozákokból. A ruhájuk is olyan, mint a uoni kozákoké Ha levetik a szűrt, akkor előtűnik hossza ás rojtos saoknyájuk, amely lenni és fennt egéssen széles. Csak kucsmát kel­lene a fejükbe nyomni és már előttünk áll az a kozák, aki most a balalajka hangjai mellett modern lokí kban táncol. Különösen a fiatalok hasonlita­tanak a kozákokhoz, az ó arckifejezésük sokkai keményebb, mint az öregeké. A járásuk festőien délceg, de nsm teátrális, a kifejezésük is délceg anélkül azonban, hogy büszke lenne. De Isten őrizze őket attól, hogy a városba kerüljenek. A város megöli őket... T*dl Jób. Fatolvaiok _ a törvényszék alAtt „thesek voltunk é§ fáztunk; ezért top­tunk" — mondották o vádlottak fA Dttmagyarorszög munkatársától.) varaa An­tal, Kertész Lajos leszerelt katonák, Horváth PÜ és Zsigmond Ferenc napszámosok a mult év da> cemherében a kisvasút pályaudvaráról lt darab gömbfát tíz pengő értékben elloptak. Vai^a éa Kertész 'keresztülmászott a kerítésen és kiadta a fát a künn várakozó társaiknak A négy embert elfogták és szerdán • szegedi törvényszéken Ha. bermann biró elé állították lopás büntette miatt. Varga Antal a következőképen védekezett: — A mult évben leszereltem és állás nélkli maradtam- Feleségem és két kis gyermékem vaa. Egyszer napjában és akkor Is keveset ettünk... Éhesek voltunk és fáztunk ls<.> _ Miért nem mentek fel a városhoz tüzifase­gélyt kérni T — kérdezte a biró. __ Voltunk kérem a városnál is. Felvettek mia­ket |s & segélyezendők közé és azt mondták, hogy majd lenyomozzák vagyoni állapotunkat Azonban még a mai napig sem tettek egyetlen iéoést se. Esért loptam. Ugyanígy védekezett a többi vádlott la A BtrB­ság Varga Antalt és Kertész Lajost U—H napi fogházra, Horváth Pált és Zsigmond Ferencet l-l rflpi fogházra ítélte jogerősen. A szinész igazoltatási \) kalandja a tápéi csendörökkel (A Délmagyarország mankatársátót.) A tápéi csendőrség egyik járőre kedden délután a Tisza tápéi gátjánál igazolásra szólította fel Marinko* vics Sebőt, a szegedi színház tagját A szlnése gyanútlanul sétálgatott a gáton, amikor etéje állott két csendőr azzal, bogy Igazolja magát. Marinkovics megmondotta a nevét és foglalkosását azonban személvazonosságát semmiféle Igazolvánnyal nem tudta alátámasztani, mire a esendőtök bekísérték az őrsre és valtatóra fogták. A színész kijelentette, hogy semmiféle más artkl. dék, mint a Sétálás, nem vesette Tápéra. Arra kérte a csendőröket, hogy telefonon hivják fal a szinház titkári hivatalát, amely igazolni fogj* személy­azonosságát A csendőrség eleget is tott a kérés­nek és felhívta a színházat. Osvdth titkár szemAy­leirást adott Marinkovicsről, amelynek alapján azután a színészt a csendőrök elbocsátották az őrsről. ESŐERNYŐK gyári lerakata l. Sotin erngd nrtt v. tertl 5.50 l. mpszernnO nrtt v. terft 7.50 I. reiselnem crngö nrtl v. f*rfi 7.00 II. rtlseinem erntjő nfll v. »er»l 0.50 Legszebb női crnnOH ImnreaiAK mll.fbrm t2.— Polláh Testvéreknél Telefon 18-55 173 Szenzációs olcsó tavaszi kabdtvúsár Angol divatkabát príma anyagból p |4 Gyapja tweed dlratkabát ivelfolt fkmo „ j<> Gyapjú tweed tiszti gyapjukaMt (valtait f»»n - 13 Sima gyapja uOvetkabit gyAnySrft stinekbea _ 14 Sima gyapja ssSwtniha minden színben _ MOsetyem ruha gyönvírfl trfnekben „ O Láncz Jenő divatéraház Szeged, Széchenyi tér 11, (Barcsay.patíka mellett);

Next

/
Thumbnails
Contents