Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-07 / 79. szám

Elköltött pénze 5%-d/ visszatéríti a DÉLMAGYARORSZÁG annak ast előfizetőnek, aki takarékossági szerveseiének üzleteiben szerzi szükségleteit. Erősen áradnak a Tisza mellékfolyói (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Tisza Asszes mellékfolyója erősen árad. Á' nagymértékben megduzzadt Miros vldömegei Szegedet is fenyegetik. Csabán es környékén a kiömlő Kórós több ezer hold földet elárasztott. Az árvízkárosultak megsegítésére Kolozsi György alispán akciót kezdeményezett Az államvasút ugy döntött, hogy a megrongált pályatest miatt ut Orlent expreizt 6-áről 7-ire virradó éjszakán a Budapest—SzegedBékéscsaba vonalra Igazítják. Erdélyben, főleg Alsófehér, Kolozs és Borsod megyében fenyeget az árvizveszed: lom. Arad és Brassó megye nagyrésze is víz alatt álL A vasúti forgalom sok helyen szünetel. Hogyan látja a pusztát az olasz újságíró ? »A Duna és a Tisza közepén. Kárpátok lábánáf terül el a Hortobágy, ahol még mfndlg a fűben alszanak a csikósok, leszármazottai az ázsiai oad lovagoknak" — Irja a tartnol Ulustrazfond Del Popolo Abbésta, április. Egy olasz barátom, Cav. Lanra a napokban két olasz újságra hivta fel a figyelmemet Mind a két lap Magyarországról, a Hortobágyról irt cikket Egy és ugyanazon a napon Jelent meg a két cikk, egyik a r imái tl Giornate Delta Domenica-bsn, a másik a torinói lllnstrúzlohe Del Popolo-ban. Kétség nem fér ahoz, hogy mindkét cikk Íróját azonos jóindulat vezette, mindketten rokonszenvesen akartak Írni Magyarországról. Ss mégis: a két cikk között óriási a különbség. Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor be kell számolnom személyes Impreszsziómrói, amely valahogyan azt súgja nekem, hogy Franco VeOdnl-DioniSi kollégám, a római újság éles meglátásu intelligens cikkírója a maga személyes impresszióit adta vissza, mig ellenben a torinói újság névtelen cikkírója mindössze magyarázó szöveget irt egyébként Igén tetszetős képek mellé és ugy kutyafuttában papirosra vetette mindazt, amit eddig irodalmi kávéházakban, bohókás farsangi és karneváli mulatságokon a >puszta rettenthetetlen lovagjairól*: a csikósokról hálloft mAz ázsiai nemes oód lóoágok Ivadékát: a csikósok..." Ilyeneket ir as lUustration' Del Popolo t •Ha az ember ezt a szót hallja: Magyarország akkor önkénytelenül arra a végnélküli rónaságra göndol, amely a Duna és a Tisza közén térül el és amelyet ugy hívnak, hogy >puszta<. A nagy zöld védtelen, a Hortobágy ott fekszik a Kárpátok libánál.* Miután pádig geografiaitag ilyen pontosan meghatáru itatott a Hortobágy fekvése, sor kerül a keletkezésére is, Ilyenformán: >A »pusztar ideális tábor gyanánt kínálkozott ama ázsiai vad lovagoknak, akik több, mint ezer esztendővel ezelőtt vándoro'fak ki Ázsiából. Ezék a vad lovagok előhírnökei voltak ama vad ázsiai hordáknak, amelyek a magyar nemzetet megalkották. Csikósoknak hívják avad lovagok leszármazottait ez a kifejezés körülbelül me«f«lel a cowboy, vagy a buttero fogalmának.* Ezek után pontosan megmaayaráztatik a csikós hivatása és élete. »A .csikós* — irja torinói kollégládk - azzal foglalkozik, hogy megszelídíti és nyeregbe töri a vad lovat A csikós még ma ls egjrfítt alszik a lovával a fűben és esak télidőben tereli be • lovakat egy körülkerített, de be nem födött helyre. A csikósok csak télen mennek el a közeli falvakba, abol a csárdában megpihennek.. Egy úgynevezett mé'a akkord felezi be a remek Írásművet: *A Hortobágy nagy egyedüllétében esak a rádió antennája em léptet bennünket arra, hogy most 1932-őt irunk. A vad lovagok és a puszta egyébként még ma is olyan, mint volt ezer esztendővel ezelőtt...* Franco Véllani-Dionisi cikke a Hortobágyról Mennyivel más az a valóban intelligens Írásmű, amely Franco \eilani.Dioniei tollából Jeleat meg a legnagyobb olasz újság .vasárnapi mellékletén A lepedőnagyságu újságban egy egész oldalt elfoglal a dkk, amelyet hat igen Jő kép Illusztrál. Franco Vellani-Dionísi maga járt a Hortobágyon és egyéni impresszióit adja vissza Írásban. Azt irja meg, hogy: milyennek látta ő a magyar rónaságot »Con gtt intrepldt Cavallerl Delta *puszta» Soonfinatat, ez a címe a terjedelmes cikknek, a dm magyar fordításban annyit Jelent hogy: »A végtelen puszta rettenthetetlen lovagjaival, és a két aldmet igy fogalmazza meg olasz kollégám: »Egy szubjektív és bánatos sikság a paszta, ártatlan és ábrándozó birodalma a vad lovak és bivalyok megszeüdjtőinek, a csikósnak...* és »Azt mondja egy régt dal, hogy: kifordítom a subámat, mégis benn marad a bánat, én édes galambom, meghalok ntán ad...« Hanté daliamos nyelvén Így hangzik ez a mondat: tfíovesrla la mfa ts?uba* — e rimane <ti dentro la tristezga — m ia eótombelta in fedele, lo moriro per tt...» Ilyen mondatok állanak a cikkben: »Ha est á szót halljuk, bogy .puszta., önkénytelenül is a tandákra, vagy a mi rónáinkra gondolunk. Mindmegannyi nem más, mint végteleír sikság. fis mégis: a pasztában minden egOszen más, mint ahogyan azt mi előre elképzeljük magunknak. Hozzanak ide egyszer egy olasz pásztort és tegyék le öt a puszta közepére, ugy fogja ott magát érezni, mintha kiszakították volna a világból. A kulturában annyira gazdag Debrecen relativ köselségéből semmi sem ragadt rá a puszta rejtélyes egyéniségére. Olyan fenséges és óriási * ki terjedése • Hortobágynak, hogy egy pillanatig se juthat eszébe Sz embernek elfütyülni egy modern tangót. Ha valaki itt kiabál, azt hisszük, hogy csak suttog, az ember olyan kicsinynek érzi magát, hogy önkénytelenül az as érzése: valami ismeretlen fenség egy ujjal befogja a száját hogy atóiáni se tudjon. Hiába keres itt a szem olyan pontot, ahol megpihenhetne... Az ember szinte legyőzhetetlen vágyat érez arra, hogy szaladjon, kiabáljon, fovagoljon egy be nem tőirt lovon, de nyomban érzi azt ls, hogy hiábavaló lenne mindért: a rohanás, az üvöltés, a vád Száguldás esak hilhsiava Suttogássá változnék át ezen a végtelén rónaságon.* . A magvar csikós és az orosz kozák Egészséges meglátással leírja a Hortobágy lakóinak életét, sző! a délibábról és idézi Petőfit, akinek szerelme volt a puszta. A csikósokról ezeket mondja a római lap cikkírója: ». . Egy esikós kisér engem. Kicsi, erős ember. Ba.vitságos arcú és lasszóját a lova nyaka köré r&a >rja Adott pillanatban azonban oiysn csodákat tud tenni ezzel * lasszóval, hogy egy valódi Tom Mis Is megirigyelhetné érte. Ezeket a csikósokat nem ühet a mi hutterbinkhoz hasonlítani, inkább van bennük va'imi a kozákokból. A ruhájuk is olyan, mint a uoni kozákoké Ha levetik a szűrt, akkor előtűnik hossza ás rojtos saoknyájuk, amely lenni és fennt egéssen széles. Csak kucsmát kellene a fejükbe nyomni és már előttünk áll az a kozák, aki most a balalajka hangjai mellett modern lokí kban táncol. Különösen a fiatalok hasonlitatanak a kozákokhoz, az ó arckifejezésük sokkai keményebb, mint az öregeké. A járásuk festőien délceg, de nsm teátrális, a kifejezésük is délceg anélkül azonban, hogy büszke lenne. De Isten őrizze őket attól, hogy a városba kerüljenek. A város megöli őket... T*dl Jób. Fatolvaiok _ a törvényszék alAtt „thesek voltunk é§ fáztunk; ezért toptunk" — mondották o vádlottak fA Dttmagyarorszög munkatársától.) varaa Antal, Kertész Lajos leszerelt katonák, Horváth PÜ és Zsigmond Ferenc napszámosok a mult év da> cemherében a kisvasút pályaudvaráról lt darab gömbfát tíz pengő értékben elloptak. Vai^a éa Kertész 'keresztülmászott a kerítésen és kiadta a fát a künn várakozó társaiknak A négy embert elfogták és szerdán • szegedi törvényszéken Ha. bermann biró elé állították lopás büntette miatt. Varga Antal a következőképen védekezett: — A mult évben leszereltem és állás nélkli maradtam- Feleségem és két kis gyermékem vaa. Egyszer napjában és akkor Is keveset ettünk... Éhesek voltunk és fáztunk ls<.> _ Miért nem mentek fel a városhoz tüzifasegélyt kérni T — kérdezte a biró. __ Voltunk kérem a városnál is. Felvettek miaket |s & segélyezendők közé és azt mondták, hogy majd lenyomozzák vagyoni állapotunkat Azonban még a mai napig sem tettek egyetlen iéoést se. Esért loptam. Ugyanígy védekezett a többi vádlott la A BtrBság Varga Antalt és Kertész Lajost U—H napi fogházra, Horváth Pált és Zsigmond Ferencet l-l rflpi fogházra ítélte jogerősen. A szinész igazoltatási \) kalandja a tápéi csendörökkel (A Délmagyarország mankatársátót.) A tápéi csendőrség egyik járőre kedden délután a Tisza tápéi gátjánál igazolásra szólította fel Marinko* vics Sebőt, a szegedi színház tagját A szlnése gyanútlanul sétálgatott a gáton, amikor etéje állott két csendőr azzal, bogy Igazolja magát. Marinkovics megmondotta a nevét és foglalkosását azonban személvazonosságát semmiféle Igazolvánnyal nem tudta alátámasztani, mire a esendőtök bekísérték az őrsre és valtatóra fogták. A színész kijelentette, hogy semmiféle más artkl. dék, mint a Sétálás, nem vesette Tápéra. Arra kérte a csendőröket, hogy telefonon hivják fal a szinház titkári hivatalát, amely igazolni fogj* személyazonosságát A csendőrség eleget is tott a kérésnek és felhívta a színházat. Osvdth titkár szemAyleirást adott Marinkovicsről, amelynek alapján azután a színészt a csendőrök elbocsátották az őrsről. ESŐERNYŐK gyári lerakata l. Sotin erngd nrtt v. tertl 5.50 l. mpszernnO nrtt v. terft 7.50 I. reiselnem crngö nrtl v. f*rfi 7.00 II. rtlseinem erntjő nfll v. »er»l 0.50 Legszebb női crnnOH ImnreaiAK mll.fbrm t2.— Polláh Testvéreknél Telefon 18-55 173 Szenzációs olcsó tavaszi kabdtvúsár Angol divatkabát príma anyagból p |4 Gyapja tweed dlratkabát ivelfolt fkmo „ j<> Gyapjú tweed tiszti gyapjukaMt (valtait f»»n - 13 Sima gyapja uOvetkabit gyAnySrft stinekbea _ 14 Sima gyapja ssSwtniha minden színben _ MOsetyem ruha gyönvírfl trfnekben „ O Láncz Jenő divatéraház Szeged, Széchenyi tér 11, (Barcsay.patíka mellett);