Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-06 / 77. szám

As olvasó rovata Milyen tisztelt Szerkesztő uri B lapjában a váro« strandfürdőről megjelent cikk olyan életrevaló kérdéssel foglalkozik, bogy annak beható mérlegelése elól nem térhet ld senki, aki ennek • Tárosnak a boldogulását a szivén viseli. Kétségtelen, bogy pK város polgármestere és tanácsa megfontolás tár jvává f:jgja tenni a felm;rült jó gondolatot, mert hiszen a változó idókkel, változtatni kell a város politikáját is. Nagyon helyes volt, bogy akkor, amikor a munkanélküliség és lakáshiány célszerűnek tette a házépítést, házakat épített a város és észszerű az is, hogy ma, amikor lakásbőség van, más, a mai időknek megfelelő megoldást keres a város arra nézve, hogy munkaalkalmat teremtsen és jövedelmét biztosítsa. Kétségtelen, bogy ma, amikor a sport annyira tért hódit akkor elsőrendű flzlet • modern strandfürdő. A legutóbbi weekendrorat sjkere talán felbátorítja azokat is, akik eddig kétkedők voltak ás ma már bízhatnak abban, bogy a nyári hónapokon hetenként meítílik egy-egy ilven k rándulóvonat, különösen akkor, ha meglátják és hírét viszik a izegedí viziéletcek. Budapest közönsége be van már i»nde:kedv* a kirándulásokra és őrömmel látogat Ide hetenként, ha megtalálja azt, amire a nyári időszakban szüksége van- Strand, uszoda, csónalipírtik, Újszeged gyönyörű ligete mind alkalmasak arra, bogy szombat délutántól hétfő hajnalig kitűnően töltse •> niumk ideiét • pesti ember. Ebez azonban már a tizenkettedik órában vagyunk, ha ki akarj\:k használni a szezont. Fogjunk hoizd azonnal a Uraid fürdő felépítéséhez, bármilyen komplikált módon is kell arra fedezetet találni, ezt kivánja a nagy munkanélküliség, de ezt kivánja a város érdeke is, mert a városnak jövedelemre vai szflk é^e és a bő ei kinilkc ik, Ba megvalósítjuk a szóban lévő tervet. Hogy a szerbbánáti konvik'ir- épületéi be lehetne kapcsolni ebbe • tervbe, az' kétségtelen. Gyönyörű fekvése és a Tiszához való közelsége predesztinálják erre » célra. Legyen az weekendszálloda, vagy turistaház, d« biztos, ho?y rnnéf egészségesebb eszme nem igen merült fel mostanában. Amellett nem igényel semmi befektetést, mert az épület megvan, bérlőt könnyen találni, aki ott invesztál, esetleg vendéglőt nyit és biztos, hogy ma, amikor • devizakérdés olyan nehezen oldható meg, sokan jönnek ide nyaralni, akik különbéi Ausztriába stb. vinnék ki pénzüket Soha klrdlkozóbb alkalom nem nyílt arra, hogy ideszoktassuk Budapest kirándulóit, nvaralókőzönségét, mint most, amikor a nehéz gazdasági viszonyok mellett drága fürdőhelyekre nem telik a mégis nyaralni vágyó közönségnek. Fogjon össze > város a pénzintézetekkel és vonják be * tehetősebb polgárokat is, teremtsék meg városi, vagy részvénytársasági alapon a modern szegedi strandfürdőt. Erdeke ez minden szegedi polgír-a'i és külőnö eu a városnak. Fogjunk hozzá mie'őbb. az adottság megvan, hagyjunk fel a struccpolitikával és nyuljunk azután, ami ónként adódik, mert kevés város rendelkezik a.inyi természe.a ita kinccsel, mint mi. ahol a Tisza itt van a város szivében. A cél érdekében mindent el kell követni, adjon mindenki minél gyorsabban, mert duplán ad, k; gyorsan ad és itt gyorsaságot igényel a fenyegető munkanélkü'jség, a város pangó forgalma. A legközelebbi weekendvonat, amely pünkösdre van beígérve és melyhez már ma volna elég jelentkező — taülja már készülőben a nagy strandfürdőt és a nyári szórakozásokat, hogy azután a nyári hónapokon örömmel jöhessen ide és érezze mag^t itt olyan jól, mint a külföldi fürdőhelyeken. Xar;ar p*rz- ' outiunk magyar fürdőhelyet, ez legyen * leisző. Tisztelettel: ' Mátrát). Belváros! Mozi ^ Kocaiurlsiák a szezon leg' a.a.Utóbb vígjátéka 8 felvoná s. Főszereplő OTTÓ WALL3URG. Azonkívül: Mik. rotzkóp mint detektív természeti felvétel, Hirait Eladások S. 7. 9 órakor. KOrZÓ MOZl "er** Miénk az éjszaka dráma 8 felvonásban. Főszereplők HANNS ALBERS és CHARI.OTTE ANDER Azonkívül Sicc mint Rőmeó trükkfilm. Elóadiaok hétkfonap 5, 7, 9 órakor A R A NYAT magas áron vásárol 8 Klav Javítások legolcsóbban. Győri órát, K",u'AI"5r 1 kedvező CIPŐ alkalom!? C«V-lurrobMti* "''tt. tavtft.^rrt" »KT*««Ü rrirUí folytán rnMmbu rut » MfJ<r<l«rirt ktaón*«c*t < Minden pár cipőérf g arancI Al vállalok cIpO P 9.SO. 12.lO, 14.99. 16.30 Giersrek cipih nagy választékban i rerfi cIpO fekete m barna 9 11.SO. M.W, 15.30 P 12.iO. 14.SO. t«JO. ItLSO |ZSUR KŐ JÁNOS Konulh Lafoa sugárut O. Telefon 17-72 Az ügyvédi kamara választmánya nem adja be lemondását „A bizalmi kérdés (elvetése csak magából a választmányból Indulhat hl" — mond|a a kamara közleménye A szegedi ügyvéd! kamarától kedden a következő közleményt kaptuk: »A szegedi ügyvédi kamara választmánya a legutóbbi közgyűlés óta vasárnap tartotta első teljes ülését, amelynek tárgyát képezte a folyó évi költségvetésnek a közgyűlés által megszabott irányelvek figyelembevételével való újbóli összeállítása és flletve az irányadó szempontoknak megállapítása. Ezen kénléssel kapcsolatban foglalkozott a választmánv a kamara tagjainak egyik csoportja által a legutóbbi közgyűlésen hangoztatott bízat, mt kerdéssei fa. A felvetett kérdésekhez a választmány jelenlévő tagjainak legnagyobb része hozzászólt s az elhangzott különböző indítványok összegezéseként a választmány azon álláspontot foglalta el, bogy a költségvetésnek készítése, végérvényes alakban való meghatározása, a tőrvény értelmében a kamara közgyűlésének hatáskörébe tartozik, tehát a választmány által készitett költségvetési tervezetnek a közgyűlés által való el, vagy ei nem fogadása semmiképen nem tekinthető a kamara tagjainak ősszesége áltat nyilvánított bt•.almi, vagy bizalmatlansági nyilatkozatnak. A bizalom kérdése az általános választások alkalmával vettetik fel, amikor is ugy a tisztikar, mint a választmány is újra választatik és alakittatik és ezen választás eredménye fejezi k| a kamara tagjai összeségének bizalmi nyilatkozatát Ezzel a kérdéssel azonban érdemben ezldőszerint foglalkozni a választmány nem kívánt; annyival kevésbé, mert megítélése szerint a bizalmi kérdésnek az általános választásokon kivüli felvetése csat; magából a választmányból indulhat H s annak a megállapítására, hogy ezt a kérdést felvetni önmagával szemben mikor helyes és időszerű, eggedai a odlasztmúng a hivatoTt t e tekintetben nem engedi magát befolyásoltatni a kamara tagjainak egyes csoportjaiból kiinduló egyoldalú, bármilyen hangsúlyozottan követelt kiv^a ságok által sem. A választmánynak a törvény által megszabott kötelességei vannak, amelyeket teljesítenie kell és teljesíteni js fog. Szükségét érzi azonban a kamara választmánya annak, bogy a közgyűlésen lefolvtatott vita anyaga gyanánt felszínre került összes kérdések szélesebb körű megbeszélések tárgyává tétessenek a választmány közreműködésével és hogy idevonatkozólag a választmány közvetlen és személyes tárgyalást folytasson ugy a szegedi, mint a kamara vidéki tagjai azon csoportjának megbízottaival és irányítóival, akik a közgyűlésen a költségvetés körüli vitában, a választmány által előterjesztett költségvetési tervezettel szemben, annak újból való átdolgozását, különböző radikális intézkedése': rrestéidének szükségét hangoztatták. Ezen sz?;e,ebb kőrü megbeszélések alkalmával az összes irányadó kérdések tárgyalás és megvitatás alá kerülnek s a költségvetési tervezetet csak ezen megbeszélések lefolytatása után fogja a választmány összeállitani s remény van arra, bogy a tárgyilagosság és a kölcsönös felvilágosítás alapjára helyezkedve, a vitás kérdések kőzmegnyugvásra elintézhetők lesznek, a szegedi ügyvédi kamara évtizedes hagyományos belbékéje ismét helyreáll s az ügyvédség sok-sok vitális érdeke egyesült erővel megoldható és a Icivánt cél felé előre lendíthető lesz.< • Mivel a szegedi ügyvédi kamara űgve közügy s mi\el kötelességünk minden közüggyel szemben álláspont elfoglalására kötelez, az ügyvédi kamara választmányának shlvatalna kommüntké^-jével szemben is meg kell jegyeznünk a kővetkezőket: A hivatalos kommüniké szerint a választmány foglalkozott »a kamara tagjainak egyik csoportja által hangoztatott bizalmi kérdéssel.. Nem vállaljuk azt a szerepet, bogy az alkotmányos gondolkodás alapelemei tekintetében a .hivatalos kommünikét szerzőjének oktatással szolgáljunk, de annyit már mégis ei kell ismernie az ügyvédi kamara hivatalos kommünikéjének, hogy a közgyűlés többsége nem »egyik csoport., a közgyűlés többsége - r,uga a kamara. Hogy a költségvetés visszautasítása bizalmi kérdés-e, vagy nem, arról lehelne vitatkozni akkor, ha a közgyűlés többsége nem mondotta volna ld. hogy • Mltségveiéof előirányzat T|ssmutas| á<*ban H'almatlanságá! ak írja kifejezésre Juttatni a választmánnyal sznubcB. Miután azonban a közgyűlés határozata, tehát a •aegedl agyvédi kamari haUrozata szerint a költségvetési javaslat visszautasítása a Uó'-gvülés többségének, tehát a közgyűlésnek, igy u kaat-feiak bizalmatlanságát fejezi ld, aligha lehet most már azon vitatkozni hogy a Loltségvelés visszautasítása a bizalmatlanság kifejezése volt-e. vagy nem. Ez az okfejtés egyébként nagyon hasrn'it az anekdóta sértettjének álláspontjához, aki kijelentette, hogy a pofont nem sértő szándékkal — kapta. A hivatalos kommüniké szerint a bizalmi kérdés felvetése csak magából a választmányból indulhat ki. Azt hisszük, hogy parlamenttel rendelkező államok kormányai még eljöhetnek tanu'n a hivatalos kommünikétől a megnyilatkozó bizalmatlansággal szemben, az »uralom < megtartásának indokát. Milyen kényelmes vo!n» a kormányok számára az az álláspont, hogy a törvényhozás nekik nem szavazhat bizalmatlanságot, mert a bizalmatlanság kérdésének felvetésére csak ők Jogosultak. Aid közpályán él s aki az alkotmányos gondolkodás alapelemeivel tisztában van. az tudja, hogy bizalmatlanságát mindig kifejt-heti az, akinek bizalma nyilvánítására joga v n Ha elfogadták a közgyűlés többségének bizalmi nyilatkozatát rr elválasztásukkor, akkor most a közgyűlés többségének bizaloutlanságából is a konzekvenciák levonását követeli meg az alkotmányosság tisztelete. Ne beszéljen a kommüniké »csoportok irányitóiról és vezetőiről*, am;kor a közgyűlés többségével áll szemben a kamara választmánya. Egyébként örvendetesnek csak azt tartjuk, hogv a választmányban >kűlőnböző inüíványok. merültek fel s ijgy bízni lehet abban, hogy a mai választmány többsége nem fog sokáig eBentállni tudni a közgyűlési többségének és a választmányi kisebbségének alkotmányos gondolkozása erejével támogatott kívánságával s az ügyvédség ügye valóban a »kívánt cél felé előre lendíthető le*z.. Fizetésképtelenségi híresztelésért 300 pengő pénzbüntetés (A Détmagrfarország munkatársáról.1 A Lászlóbazár tulajdonosa, László Ilona a mult évben hitelrontás miatt félje;euíet'e Koch Imre rövidáru nagykeresskedőt A feljelentés szerint a mult év április 8-án megjelent Koch üzleté beu Krausz Jenő utazó, aki beszélgetés közben megkérdezte Kochot, hogy mi újság a fizetésképtelenségek frontján. Koch erre azt válaszolta, hogy tudomása szerint a szomszédos László-bazár is fizetési nehézségekkel küzd. Krausz ezután — tek atettel arra. hogy cége nemso^kal elóhb 2600 pengő értékű árut hitelezett a bazárnak, azonnal átsietett Lászíó Ilonához és arra az esetre, ha azonnal kifizeti tartozását, 15 százalék engedményt ajánlott fel. László Ilona kérdésére ezután elmondotta hogy mi indította őt erre a lépésre. A törvényszék előtti főtárgyaláson Koch Imre tagadta, hogy pozitiv formában megnevezte volna a László-bazárt, mindössze csak annyit mondott, hogy tőle jobbra is, balra is vannak fizetésképtelenséggel küzdő cégek. Krausz Jenő azt vallotta, hogy Korh megnevezte Látzlóékat. Több tanúvallomás után a biróság bűnösnek mondotta ki Koch Imrét és 300 pengő pénzbüntetésre itélte. Koch Imre a bűnösség megiüapl'ása miatt fellebbezést jelentett be és igy került az ügy kedden az ítélőtábla SA-tfi'féty-tanácsa elé. A tábla az iratok ismertetése után a tőrvényszék Ítéletét hdq. bentMjyta. Koch Imre semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. 1 ebéd F 1*40 (4 tél éteD bó adagolással kihordásra és benn Mkezé>r« kenyérrel 10 ebédre való előfizetés esetéül 64 Blauné kóser étterme, Keletaen a- 1.