Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-24 / 94. szám

7 millió csehkoronás sikkasztás A mShrisch-osírauI bányamüvek Igazgatója megszökött (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Egész Csehszlovákiában feltűnést bel tett az a nagyarányú sikkasztás, amelyet Zajicsek Károly, a Marisch Ostrau-i bányamüvek Igazgatója követett ei gróf Larisch sérelmére. Zajicsek, aki rendkívül fényűző életet élt, hétmillió csehkoronát Sikkasztott és külföldre szökött. MegerOsitlk a gyengébb töltéseket (A Délmagyarország munkatársától.) A Tisza Igen lassan agyán, de állandóan apad. Szombatra virradó éjjel tiz centiméterrel saiyedt a vízállás és reggel hét órakor 876 centimétert matattak a vízmérő lécek. Naggobbarángu apadásra egyelőre meg nincsen kilátás, bár a felső szakaszokon és a Dayka-Kabos-Páger hangos magyar világfilmje szerdától a Költözködés alkalmával szereltesse át lámpáit csillárjait DEUTfCH ALBERT rádió és villamossági vállalatával ^ Kárász ucca 7. TeSefon 18—71. Állandó csillárkiálütás olcsó árakkal mellékfolyókon mindenütt apad a vjz, azonban az apadás még mindig Sfsméretö. Azt már megállapították a szakértők, Hogy ez a hosszan tartó abnormálisan magas vízállás erőa próbára teszi a Tina töltéseit, de a töltések mfndentttt kiáltják a próbát. Kisebb-nagyobb szivárgások ugyan előfordultak, de a szivárgásokat karózássa! és rőzsézéssel mindenütt megszűntették. Az ármentesitő társulat a magas vízállás tanulságairól pontos feljegyzéseket készített és a víztömeg levonulása után megkezdi a töltéseken mutatkozó hiányosságok kijavítását így megállapították, hogy a Tápé és Algyő közötti részen a töltés mintegy hatkilométeres hosszúságban alacsonyabb harminc centiméterrel; mint másnttEzt a töltésszakaszt a társulat feljebb fogja emeltetni. Megállapították azt }s, hogy a ferső rész egyik szakaszának homofcalapját a magas viz most kikezdte. A nyáron agy javítják ki a hibát hogy a homokalapzatot agyagfallal fedik be. A munkálatokat, amelyek sok kubikusnak nyújtanak majd munkaalkalmat, a tavaszi ár levonulása után haladék, talanul megkezdik. Megalakulj a Szegedi Kamarai Ügyvéduniö makói csoportja Makóról jelentik a Délmaggarors^Sgnak: Ma délután Makón alakuló ülése volt a Szegedi kamarai uniónak, amelyre Szegedről dr. Szivessy Lehei elnöklete alatt mintegy 15 ügyvéd utazott át Dr. vitéz Galamb Sándor megnyitotta az ülést ezután dr. Szivessy Lehel kifejtette ez unió programját. Dr. SingeT István. dr. Hunyadi Vas Gergely, dr. Olasz Béla és mások felszólalása után a makói ügyvédek elhatározták, hogy az unióhoz csatlakoznak, mert annak célkitűzéseit helyeslik. Fotóanyag...? Angol IMPERIAL Lemezek, tekercs és csomagfilmek, angol S. C. P. gázfény és SELTONA Onsxlnezőpaplrok. Kapható: | lEDMAilll fotókereskedőnél, ÉilCDrlMSIll Kelemen ucca 12. As, idő A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium ja. lenti: Szegeden a hőmérő legamagasabb állása 18.7 fok Celsius, a legalacsonyabb 6.0 fok, Celsius volt. A szél iránya keleti Erőssége 2—í; Időjóslat a Délvidékre: A felhőzet nöoekeJ dése, később csapadékos idő valószínű. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órth kor: Hazánkban az idő túlnyomóan derű«, nappali felmelegedéssel és éjszakai lehűléssel« Várható idő: Délnyugaton borulás, általában! lényegtelen hőváltozás. Mérték után: Divatot kétsoros saooó-5H8ny P 64*—töt Fekete szalon-öltöny . . , . P 80*— . Burbury és Double Ragián . P 80'— . Fiu és leányka matróz-kabát P 24*— . Férd és flu RUHII Raktáron Inws ••••nlili •111. • -IBIL • iBunagroDD ToiasneiDn Öltöny, Felöltő. Trencft-Coafe, Huberius.BtírIcabat.EsOlcöpeny. Divat- és Sport-nadrágolc, s/b. 855 leglatányosabb árakon FÖLDES IZSÚ Klauzál tér 3. szám pénzcsinálók Irta Móra Ferenc. Már megint pénzhamisítókról ír az újság, s a pénzhamisítók persze megint parasztok, — amiben kénytelen vagyok a demokrácia diadalát látni. A Corpus Jurjs rá a tanúm, hogy a régi jó időkben csak az urak űzték ezt a vatutáris szórakozást. Mert valóban szórakozás lehetett az, mig a magánvállalkozás a sok pénzfajta körül kiválasztotta a legtesthezállóbbat. Volt miben válogatni. Hiszen Kálmán királyunk vagy százhuszféle dinert bocsájtott ki tizenkétesztendős uralkodása alatt s természetesen azok közül egyik rosszabb volt mint a másik. De ennek is megvolt a maga haszna, legalább a kamarogrófok szempontjából, — ahogy a:.kor a pénzügyiga?gatól<at hM k A kamaragrófok ugyanis külön fizetést húztak a vármegyéktől azért, hogy ne a pénznek a hitványát utalják !á nekik, hanem a javát. Ez is nagyon szép kitalálás volt, kár, hogy az újkor hajnalán kezdődő átkos destrukció ennek is véget vetett. A demokrácia csak akkor vonult be a pénzhamisítás művészetébe, mikor a papírpénz divatba jött s a paraszti nemzet sokáig jobban is kedvelte a bankócsinálást, mint a pr'n verést. Amiben része lehetett ,a hazafias felbuzdulásnak is, ha séfereti az ember a multakat az idealizmus szemüvegén keresztül nézni. Nagyobb passzió lehetett a kétfej ü-*asos bankókat hamisítani, mint a máriás husza: o ai és cz taián r.em is olyan komplikált mesterség. Már ahogy hallomásból tudom, mert én még egyiket sem próbáltam., Persze azért a tanyai bankócsinálcnak e volt olyan könnyű dolga, mint ahogy art a tadaöan városi nemzet elképzeli. Itt is érvényesült a bioszociológiai tétel: a kölcsönös segítség, mint természeti törvény. Volt olyan írástudatlan juhász, meg kanász, ald téli magauntában megszerkesztette a bankót az ablaküvegen, piros, meg kék plajbásszal, de kát ehhez a mesterséghez nem elég az istenadta talentum. Tanultság is kellett ide, világi dolgokban való jártasság, amit rendé, sen valami elzüllött irnok, zugtanitó, vagy más ilyen elesett ember képviselt. A célszerű szegény ember inkább mint forgalombahozó szerepelt, de ahhoz is ész kellett, meg leginkább vásár kellet, ahol gyorsan forgott a pénz és nem tették mikrosz. kóp alá. Aztán meg kívántatódott az is. hogy aki ilyen mesterségre adta magát, az tartózkodjék a bortól, amiben igazság tartózkodik. Igaz, hogy ar se volt nagy baj, ha rajta veszteit a mesterségen a bankcsináló. Kiülte az idejét s nem esett vele semmi csorba az úgynevezett társadalmi tekintélyén. A nép, már a háború előtt való nép, nem látott gonosz tettet a hamisításban, amit nem is igy hívtak, hanem pénzcsináíásnak. Mi rossz volna abban? Nem az a rossz ember, aki szaporítja • a pénzt, hanem aki fogyasztja. Aki csinálja, az csak ügyes ember, aki sokra mehetett volna, ha az Isten megsegíti. • Deákkoromban én }s ismertem a galambosi sző. lökben ilyen kiszotgdlt pénzhamisító gentlemant akiből később, mikor irásra vetemitett az ördög, regényfigurát is csináltam Bankós Bera néven. Szőlőcsősz volt, magának való mogorva öreg ember, de a dolgát jól ellátta, mert IUaván megtanulta a rendet Legalább az a híre vott, hogy ott töltött valahány esztendőt bankóhamisitásért De biztosat nem tudtán* róla, mert körösi ember volt, mihozzánk már csak öreg korában sodorta • szél. De vállalta a Bankós Bera nevet s csősz fogadáskor maga is annak mondta be magát Mikor összebarátkoztunk, kukorioasütéses éjszakán — persze együtt loptak a kukoricát — nvtf* próbáltam szóra hozni. — Mondja már, Bera bácsi, botfr ts vott xt a banfeócsináfás? , — Azt — kapta föi a nagyszélü kalapban a fe-l jét (Azért jó a nagyszélü kalap, mert as alól nem lehet a szemébe látni az embernek.) — Hát nézze, magának megmondom. Nem vót «, tad^i* sehogy s©. — Nem volt? , ^J — Fene, aki eszj. Nem pétozcsínátásért tStaa A» — Nemi Csak nem embert ölt? ]j — Nem, asszony vót Az anyósomba sáritert bele a disznóólő kést Azért rekesztettek enpfi** Iílovára. — Azért? — tátogtam rá. ~ Nem értem ** kendet . — Mit nem ért? • ' — Hogyha ölt kend, akkor minek vállalja ma pénzhamisítónak? | — Tudja a hóhér. Ügy vettem észre, hallja» hogy igy nagyobb az ember tekintélye a népe' közt j A szerencsétlen ember, ahelyett, hogy alkérkede» volna vele, milyen szépen megregulázta az •ny«' sít, kiadta magát bankóhamisitnóak. Ilyen bT londságokat csinál az, aki tekintélyes akar íea^ Vas S {A Détmagya délelőtt két ki lértzarándokla fogadtatásának dolgozta kj. A zarándoktömeg állomásról a f kezdettel Glatlf pontifikál. Szei pest-erzsébetvái templem énekk adja elő zeneka "A mise után nevezetességeit, eredményét, a Egy ál (A Déimag Néhány nappal pertasz Jakab páccal megméri •A történet fasz Jakab /obi hercipót a bői sokára, a birós Pertasz Jakab való volt, akik minden fegyver volt Még a j lányt vett felesé ban meglépa és Amerjkába 1 a Jenkik földjéi üres zsebbef, d vissza az óviláf dában ütött tar tett a környéke betegséget gyorf orvos sorba vizs kat és inkább n kai látta el őke árulta a gvermi rét és igen tek réven is. De kés után mint ta h< ben vásárolta h adta az árut — jobban jövedeln volna és Perlusz ezt a büntetést i re vetette magá! jével temérdek é csakhamar ráfiz fi m< Előadásol \