Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-22 / 92. szám

[MAGYARORSZÁG Péntek, 1932 április 22 Ara W mér VIII. évfolyam. 92. szóm SZE8ED. §zerke«ziOteg: Somogyi ucoa ZZ.I.em. Teleion: 23-33.Klnrtóhlvatnl, küteMlnkanyvtAr e» tegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-0«. ^ Nyomda z mw Lipót ucca 1». Telefon : ZO.M. TAvlratl é» leveleim nélmagynrorszAg Szeged A dunai iervek Locarno, Thoiry, Genf — a megértés állítólagos utjának három első állomása. A londoni konferencia a negyedik. Hoover üzenete. az ötödik. Briand Páneurópa terve a hatodik. Tardieu dunai unióját hetediknek vehetjük, ha nem számítjuk azokat a kisebb jelentőségű tárgyalásokat, tanácskozásokat és konferenciákat, amelyek Európának hol egyik, hol másik szórakozást nyújtó nagyvárosában, vagy kellemes üdülést kináló üdüiőhelyén lejátszódtak. Tiz esztendő óta majd minden évben egy uj reménykedés és egy uj csalódás. És tíz esztendő elteltével bárki felvetheti a kérdést: közelebb vagvunk-e a megértéshez és közelebb vagyunk-e a szétzilált Európa gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainak rendbehozatalához, mint voltunk a mesértésért vívott harcnak a legkezdetén? Talán egyben közelebb vagyunk, de ez a közeledés csak a lelkiekben van meg és nem a megfogható realitásokban. Odáig eljutottunk, hogy ma már kivétel nélkül mindenkinek, győztesnek és legyőzöttnek lelkében fel kellett derengeni annak az igazságnak, hogy nem egyoldalú intézkedésekkel, hanem csakis közős akarattal, együttes összefogással lehet megmenteni Európát a teljes leromlástól. A leromlástól, amelyet'Spengler ebben a kifejezésben foglal össze: Untergang des Abendlandes, az erősebb politikai beállítottságú agyak pedig a bolsevizálódás veszedelmének megrajzolásával vetítenek előre. A gyakorlatban ellenben Tardieu terve után Is ott vagyunk, ahol voltunk tiz esztendő előtt és nem tudjuk, hogy Villan! párisi követ, aki hazajött, hogy referáljon a kormánynak a dunai preferenciális tervek állásáról, tulajdonképpen milyen jelentést terjeszthetett a miniszterelnök elé. Azt tudjuk ugyanis, hogy a londoni konferencia eredménytelenül szétoszlott és széloszlása után a franciák azt szögezték le, hogy Németország és másodsorban Olaszország merev, magatartása volt az oka a konferencia sikertelenségének. Ebben lehet nagyon sok igazság. Hiszen keserves tapasztalatokból tudjuk mi magunk is, hogy Németország a háború óta cppen velünk, volt szövetségeseivel szemben gazdaságiakban'nem tanúsított olyan magatartást, amelyet az évtizedes szövetség és-az együtt viselt háború után elvárhattunk volna. Elzárkózott a magyar kivitel elől, sőt gyakran olyan vexatorius rendszabályokat alkalmazott velünk szemben, amelyet részéről más államok nem tapasztaltak. De nemcsak velünk szemoen cselekedte ezt Németország, hanem mindazokkal szemben, akik még nála is gyengébbek voltak gazdaságilag. Mi lehetett ennek a kevéssé szimpatikus eljárásnak a magyarázata? A magyarázat a világgazdasági összefüggésekben adva van. Németország a békeszerződés következtében évi átlagban két milliárdot köteles fizetni a szövetséges és társult hatalmaknak. Hogy ez az összeg a tőkétől megfosztott ország teljesítőképességét meghaladja és esztendők óta egy vagy más címen a fizetendő összeg redukciójára vezetett, nem változtat a lényegen. A lényeg az, hogy Németországra egy olyan teher nehezedik, amelyet akár egészben, akár részben csak erőszakolt exporttal tud kiegyenlíteni. Németország tehát elsősorban azokkal az államokkal igyekszik kereskedelmi megállapodásokat létesíteni, aho. r* nagy exportot tud lebonyolítani Ml ebből a szempontbői, sajnos, jelentéktelenek Magyünk. Egyrészt magunknak is van iparunk, másrészt kicsinységünknél és szegénységünknél fogva a német ipari exportnak csak csekély hányadát tudjuk felvenni. A példa mindent igazol. Tavaly bizonyos preferenciális tárgyalások voltak közöttünk és Németország között. Mikor Argentína erről értesült, hivatalosan bejelentette Berlinben, hogy amely pillanatban Németország bármelyik keleli Illám mezőgazdaságának preferenciális elbánást biztosit, megszakítja vele a kereskedelmi összeköttetést. Ez a körülmény talán mentségére szolgálhat Németországnak. Ha azonban ez igy van, akkor kénytelenkelletlen eljutottunk ahhoz a kiindulási ponthoz, amely a gazdasági válság megoldásának alfája és ómegája. Addig nem lehet rendet és nyugalmat teremteni gazdasági és ezzel kap-solatosan politikai téren, amig a volt monarchia utódállamai szét vannak tagolva és mezőgazdasági fölöslegeiket elhelyezni nem tudják, önmagukban az utódállamoknak egy gazdasági területben való összefogása ehhez nem elég, mert Magyarország, Jugoszlávia és Románia agrárfőlőslegét Ausztria és Csehr rszág felvenni nem képes. Mindezeknek az országoknak Németország volna legtennószetesebb és kielégítő piaca. Németország viszont addig nem nyithatja meg halárait, amig arra van kényszerítve, hogy az erőszakolt exportból sajtolja ki a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges milliókat. Az utódállamok uniójába pedig Németország nem egyezhetik ElőriZETÉSs Havonta helyben 3.ZO vidéken e* Budapesten 3-00, kUHUMttn ®-40 pengd. - Egye» sxAm Ara hMkücnap 10, valAr- é» Ünnepnap Z4 'IlL Hirdetések felvétele tarifa Merinl. Megjelenik hétlA kivételével nanntls req ge bele, mert ez esetben attól kell tartania, hogy mai magyarországi, jugoszláviai és romániai exportját Csehország és Ausztria fogiák elragadni. Németországnak €z a dilemmája ét a belőle származó perspektíva a mi szempontunkból nagyon sajnálatos, mert mi már sokáig nem várhatunk. És csekély vigasztalás számunkra, hogy Romániában egy cseppel se jobb a helyzet és hogy Jugoszláviában is, akárcsak nálunk a boletta, az állami gabonaértékesitési monopolium felmondta a szolgálatot A gazdák beszolgáltatták a búzát, rozsot és kukoricát a tavalyi termés után az államnak és az állam mostanáig — nem fizetett Még az se vigasztalás, hogy Csehországban viszont a Szudéták gyáripara fordul jajkiáltással Prága és Páris felé, hogy segítsenek, mert máskülönben leállanak a kohók és megszűnnek füstölni a gyárkémények. De mindezeknek a helyzeteknek és állapotoknak csak egy a refrénjük: igy tovább már nem maradhat. Miután pedig kiderült hogy a kontingensek és elszámolások rendszere nem használható, csak egy járható ut marad az utódállamok számára: egy olyan preferencia, amely az egymás közötti vámokat generálisan ötven Százalékkal leszállítja. Hegedűs Lorántuak ez az ötlet» tulajdonképpen nem egyéb, mint Tardieu dunai tervének mentesítése a politikától és egyúttal megvalósítható formába öltöztetése. Hogy Németországnak ez a megoldás se fog tetszeni, az bizonyos. Mell«tte és mellettünk szól azonban egy mindennél erősebb érv, a végszükség kényszere. Elffélig tartó szenvedélyes vita a felhatalmazási javaslat csütörtöki tárgyalásán Ándahózi-Kasnya Béla 16 órás öléseket javasolt Budapest, április 21. A képviselőház azzal kezdte * " mai ülését, hogy a többség megszavazta a 12 órás ülésekről szóló indítványt Kun Béla: A vitában nem veszne]c részt, a kiotür alkalmazásánál itt vannak! Tizenkétórás ülésben tárgyalják a felhatalmazási javaslatot, az ipartestületekről szóló javaslatot és a népjóléti miniszteri állás megszüntetéséről szóló javaslatot A felhatalmazási javaslathoz Lázár Miklós szólt hozzá. Ha a parlament száján lakai van, akkor elnémul az egész ország. A másodjk szanálás vonata finánctechnikai holtvágányra futott. Ha az ország i a i helyzetéről me;j akarnak gvő .őrfm; akko a végrehajtókat hlv;ák meg ankétra. Gróf üeth'.nn István nem iemondásat or bukott meg, hanem akkor, amikor az államháztartás szanálása után nem tudták " magángazdaság szanálását megoldani. Ugyanez a sors vár a Károlyi-kormányra is. A magángazdaság romjain nem lehet az államháztartás stabilitását biztosítani. Friedrich István azzal kezdte felszólalását, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert nem tudja, miért van szüksége rá a kormánynak. Százszor hallottuk, hogy a közterhek már elérték a maximumot és a tisztviselők fizetéséhez hozzányúlni nem lehet és pont ennek az ellenkezője következett be. . _ A kormány az utóbbi esztendőkben, külőnősen a Bethlen-rezsimet értem, száz és százmilliós hiteltutlépéseket követett ei felhatalmazás nélkül, de még súlyosabb hibába is esett a Bethlen-kormány; költségvetési felhatalmazás nélkül *záz és százmilliós adósságokat csináK Akkor a Házat félrevezették, mert nem tudta, hogy már száz és számillió adósság van. (Nagy zaj.) Felelősségrevonásról szó sem lehet, mert a többség me'hallikai ha'a'm¿vaI rajt« fekszik \ par'amanten. Károlyi miniszterefnököt heteken át azért ünnepéítüft, merf a puntsr.Ságot hozta a miniszterelnöki székbe. A magyar törvényhozás tehát örüU annak, hogy a miniszterelnöki székben tiz év multán puritán ember ül. (Nagy zaj a jobboldaloru) — A pénzügyminiszter ur ismét leszögezte, hogy nem lesz infláció és a végén az történt, hogy kincstári váltókkal készül operálni. Tiltakozunk a kincstári váltók selyempapirféba csomagolt infláció ellen. A- dllam már kénytelen volt az egyik nagybank részvényeiből egy tO hós pakettet megvásárolni. Ez a Pénzintézeti Ki«pont utján történt még akkor, amikor Korányt volt az elnöke. (Zaj a jobb. és baloldalon.) — A kincstári jegyekkel való manipuláció nem vágja el a gordiusj csomót. Azt látja, hogy a felhaialmazás csak azért kell, hogyha a kormány magszorul, az 50 milliós transot megtoldhassa 20—25 millióval. Védjük a pengő belső vásárló képességét, • külső értékállandóságára azonban nem fektetnek nagy súlyt és ezért feláldozzuk az agrárterme lést. Meggyőződésem, hogy más ut nincs a kibontakozásra, mint a szomszédos államokkal valamilyen megegyezésre jutni. — Meg vagyok győződve arról, hogy aaok a pelitikusok, akik a koncentrációt akarják, a legfőbb szándékuk szerint járnak el. A személyes ambíció emlegetését hclytelenitem- Hallottuk azonban a