Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-21 / 91. szám

•2. Lem. Telefont 23-M.^ HWcmnkBnyvm é* •cca a. Telefon < 13-OA. ­Up«( ueea 19. Telefon t 2A-34. TártraM Csütörtök, 1952 április 21 AnMffllér Vm. évfolyam, 91. izám > 19, i ítií ^"n'-T""*^ "IM^ jiek fttrtfB isofln^* Metil®­lent** hétlA ki-vetel«vel n*n"»<f i Minek nekHnk Ultségvetés? Sseged város gazdúlkodásáoak ez év első negyedéről kiadott tájékoztatóját vizsgálva, fel. ötlik a kérdés: nem kellene-e szakítani azzal a rendszerrel, amelyik egy évre állapit]* meg előre s költségvetést? A város költségvetési . áve , januártól januárig terjed, de augusztus, ban állítják már össze a januárban kezdődő költségvetési év kiadásait és bevételeit s rend­szerint a szeptemberi közgyűlés már meg is alkotja a költségvetést A legtöbb ember n^n tudja, hogy másnap • lesz* dolga, nem tuqa, hogy mi lesz a be­vétele másnap és mi lesz a kiadása Nem tudjuk, hogy a következő héten milyen ka­matterhekkel kell kalkulálnunk, nem tudjuk, hogy a gazdasági kényszer 3 a politika Jel­szavainak hatása alatt milyen intézkedéseket tesz a kormánya város és a haszonbérlői közötti , jogviszony tekintetében, sem tudfuk, mennyi lesz az adónk, mennyi közterhet kell á városf hatóságoknak behajtani a város polgárain az . állam részére s mit remélhet a maga szá­mára polgárai vagyonlörmelékéből. Senki nem tudhatja, hogy a városnak most egyoldalúan szüneteltetett kamatfizetési kátelezettsége mi­kor éled fel 9 a kamatszolgáltatás mikor kez­dódlk újra? A legszerényebb keretek között (fló-verejtékező-bajlódó exisztenciák sem tud­nak nem egy évre, da egy>ttónapra elére tervet készíteni tevékenységük és gazdálkodá­suk számára s a városnak mégis egy évre kel előre megszabni kiadásainak és bevéte­leinek tételeit s az egves tételek összegeit. Ez a körülmény magábanvéve kizárja azt, hogy reális költségvetést lehessen készitenli Ha a városnak ez év augusztusában kell afelett határoznia, hogy a jövő év decemberé­ben milyen bevételekre számithat és milyen kiadásokat eszközölhet, akkor ez az egvetl»n körülmény kizárja azt, .hogy reáüs költség­vetést lehessen alkotni s ez az ,egyetlen kö­rülmény feleslegessé tesz! az egész költség­vetési rendszert s azt a mérhetetlen mun­kát s azokat a nem jelentéktelen kiadásokat, amivel a költségvetések összeállítása jár. A költségvetés megszületése pillanatában irreá­lis s minél löhb idő muiik el a költségvetés megalkotása ulán. annál jobban fokozódik a költségvetés irrealitása. A törvény megkívánja, tehát el kell ké­kziteni a költségvetést de ahogy elkészült, egyszerre érteimellenné és feleslegessé vált az egész munka. A város a költségvstéstől függetlenül veszi az; be. amit be kell vennie s a költségvetéstől függetlenül adja azt ki, aminek kiadását nem tudja elhalasztani Azért mert egy tétel a költségvetésben benne van. azért arra még neui jut fedezet viszont azért, mert a költségvetésben nincs rá fedezet, még egveilen nélkülözhetetlen és halaszthatatlan kiadást sem lehetett megtagadni. Ha árad a Tisza, akkor az árvédelmi intézkedéseket meg kell tenni, akár van a költségvetésben rá fedezet, akár nincs s ha hosszú a tél és nincs munka, az ebédeltetési akciót folytatni kell, tekintet nélkül arra, hogy a költségvetésbe beállított összeg elfogyott-e." Nincs mulandóbb, toint az egy évre megalkotott költségvetés és inert >minden mulandó egy hasonlat*, a költ­ségvetés végeredményben nem más, mint ösz. izehasonlitási alap az álom és a valóság, kö­Jött: a költségvetés az álom és a zárszám­adás a valóság. Az idei nyáron csak ál­taodni lehet arról hogy a iővő év decemberé­ben ml lesz a város bevétele a mit lesz kény. telén a város elkölteni. A költségvetés nem több, mint egy álmoskönyv s a költségvetési vila lassankint nem lesz más, mint közéleti tréning és beszédgyakorlat magasabb osztály­ba fellépni kívánó ambíciók számára. Fenyő Miksa mondott t tegnap a képviselő­házban, hogy a tisztviselőkar nemsokára már csak annak a pénznek behajtásával tud fog­lalkozni, amire a saját fizetésük előteremtésé­hez van szükség. S ha az állam tevékenysége a tisztviselői fizetések biztosifására szorítkozik, lehet-e csudálni, hogy a városi közigazgatás­nak lassankint ez lesz a legfőbb feladata s minden más cél feladat és közkötelesség fe­lett eluralkodik lassankint az a készség, ame­lyik a tisztviselői fizetések biztosítását vallja kötelességének. Ki meri még említeni is a népjóléti célokat és népjóléti kiadásokat? Ki mer beszélni arról, hogy a városfejlesztésre is kellene valamit fordítani' azokból az ősz­szqjfeckből, amiket a polgároknak immár nem keresetéből és jövedelméből, hanem vagyoná­nak roncsaibőr tud kicsiholni a végrehajtói leleményesség és fáradhatatlanság? Kfyek van bátorsága követelni azt hogv talán a köz­egészségügy is Liván áldozatokat s védekezni kellene a városnak is a gyermekhalandóság • a tüdővész ellen? Kulturprogramról is beszél­tünk valsha s azokról a kötelességekről, me­Íveket s városnak kell vállalnia és teljesítenie a kultura terén, — de kinek van bátorsága ma erről beszélni, amikor az adósságaink kamatját nem tudjuk fizetni s amikor a tiszt­viselői fizetések folvósitisa csak a legnagyobb pénzügyi művészettel és találékonysággal biz­tosítható. De minek akkor költségvetés, minek esek a papirostételek, amelyekkel még csak törödni sem lehet akkor, amikor az élet parancsolni kezd s amikor hiányzik az a nagyvonalúság hiányzik az a koncepció, amelyik a mai idók és a mai szükségletek számára lenne mére­tezve s amelyik tervet ls tudna alkotni a terv­nélküliségnek s az előrelátás hiányának ab­ban az anarchiájában, ami ennek a városnak gazdálkodását jellemzi A költségvetéshez költ­ségek is kellenének, mert a költségek nélküli költségvetés egy hajítófát nem ér és hiába­való és meddő minden fáradozás, amelyik újra költségvetést akar adni ennek a költsé­gek nélküli városnak. ••vi MacDonald Párisba utazott és este Tardieuval tovább indult Genfbe ; •• (Budapesti tudósítónk tetefonjelentése.) Párisból jelentik; MacDonald angol miniszterelnök szerdán délután repülőgépen IArisba érkezett és felkereste Tardieu francia miniszterelnököt A két minisz­tere nők tanácskozásának afc lett az eredménye, hogy Tardieu elhatározta, még az este folyamán MacDonald társaságában Genfbe utaUk. Tardieu elhatározása a szenzáció erejével hatott Elhatározását beavatott helyen azzal magyarázzák, hogy Tardieu MacDonalddal valő tanácskozása során belátta, hogy az égető kérdések elintézése nem késhet tovább és hogy a Jóvátétel, a leszerelés és a dunai kérdés ügyét a Genfben időző politiku­sokkal-most a legcélszerűbb letárgyalni. „Energiák kell mutatni s( rendszer felszámolásában „A parlament nem visszhangja a közvéleménynek" Pakots, Pallavlclnl, Faikas Tibor beszédei a felhatalmazási lavaslal vitaiéban Budapest, április 20. A képviselőház mai ülésén folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat vitáját Tauffer Gábofr azt hangoztatta, hogy a gazdasági krízis akkor kezdődött, amikor felszabadítottak a bolt béreket. Helyesli, hogy béregyeztető bíróságo­kat állítsanak fel, mert,ezzel megindulna az ol­csóság. Követelte • kamatláb csökkenését, a Nem­zeti Banknak ugy kell leszállítani a kamatot, hogy elősegítse a nemzeti termelést. Titkos választójog eaetébm a kartelek unalma nem következhetett votna ba Ezek az urak a kormánynak köszönik mandá­tumukat és nem választóiknak. A következő felszólaló Meskó Zoltán volt. Azért lépett ki az egységes pártból, mert az a párt, amelynek programjában évek óta szerepel a titkos választójog, de ha hallanak róla isten ments et kiáltanak, nevetségessé válik a közvélemény előli (Taps a baloldalon.) Meskó ezután a külföld segítségét követelte. Meg. állapítja, hogy az egész magyar közvélemény he­lyeslésével találkoznék, ha megszüntetnék a 33-as bizottságot. — A vidéken földalatti szervezkedés folyta __ mondotta ezután. lla nem engedik m«g a lörvenyea zökkel *alö szervezkedést, akkor a f«M. •Uttl szervezkedést erősítik­Lt Alföldön mozgolódnak a kommunisták. OlyaS kifejezéseket lehet hallani egyszerű emberék szá­jából, amelyek nemcsak a polgári lapokban, de a Népszavában sem olvashatók. A miniszterelnök. Itt sokáig késlekedik a nemzeti összefogás gondo­latának végrehajtásával, olyan bibit követ et, ame­lyei nem lehet jóvátenni Paks** József kijelenti, hogy • képviselőház bűnben fogantatott Az elnök rendreutasítja Rassay Károly: Hát es mar törtenetem­Pakots József: Hamis mérlegeket készítetek, %L kozló beruházásokat eszközöltek, megtévesztette* * közvéleményt. A kormány nem igényelheti, hogy kivételes hatalommal ruházzuk felt v — Mindenki azt várta, hogv Káró! 4 Gyula »v* dám fogja a bűnös, könnyelmű rendszert A több­ségnek el kelt tűnnie, mert aem alkalmas arra, • bogy A mai Időkben as erasSg hangulatéi kepvt ae'Je. Az elnök rendreutasítja. PakoU: A sajtó nem lehet a közvélemény tiszta szócsöve, mert őrökké a feje fölött függ * betiltás Damoklas kardja. Gyülekezési szabadság nincs. a parlament pedig nem visszhangja a kös­véleménynek, mert erőszak hozta össae. — Csak az energia segíthet miniszterelnök ur. Energiát kell mutatni s rendszer felszámolásában a- Akik bűnösök a rendszerárt Ukvaacanak eL

Next

/
Thumbnails
Contents