Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-20 / 90. szám

m>< ) D&MAGYAR0R5ZAG |MU»ea Bserka .LMOuTalet«<«tti íVnkOByrMr ^ . I S. Telefon I 13*00. * Nyomda t LOW po« veeai ÍO. Telefon i 20.M. TATlrall i leveleim PélwpyaTofaaéq Sseged Szerda, 1932 áprffls 20 Ara 10 ffllér Vm. évfolyam, 90. szám ELÖFIZCTtSi Havonta helyben MO vldetcen 4a BotepeilenXM), tclHftSUUln •^O penge. - Boyea •«*•» Ara h«U»»nep «•. vatAr. ea Ünnepnap i* níl. HlrdeMaek lelreiele larMa werlnl. Megjelenve héffA kivételével nwpontn reoqcl I deficit parancsai őrülten keringenek szemünk' előtt a Számok, melyekben a vároa gazdálkodás eredménye taatesül meg. Az év első negyedében hétszáz, aaet pengd deficitje volt a városnak. Három hdnap alatt hétszázezer pengő, egy év alatt kétmillió és nyolcszázezer pengőnek felél meg. Ml lesz, ha — ne legyünk pesszimisták, — nem romlanak tovább ax állapotok s a deficitek tempója emelkedni nem fog? Miből fogja • város polgársága ezt a majd hárommillió pengős deficitet fedezni? A keresetből, vagy jövedelméből már egyetlen fillérnyi deficitet aan tud viselni, a vagyona, — kinek van ma vagyona? — pedig már nem fedezet Ilyenkor ütközik ki, mennyire nem mindegy az, hogy a város "polgársága kikre bizza a város sorsát Ma nem passzió a városi közigazgatásban résztvenni, hanem súlyos, sokszor keserves kötelesség. Ald résztvesz a vároa figyelnek intézésében, az sokszor megoldhatatlanul nehéz gondokat vesz magára éa sokszor megoldhatatlanul nehéz feladatokra vállalkozik. Mit használ most az, hogy a pártárnyalatok és világnézeti különbségek milyen képviselethez jutottak a városi közigazgatásban, amikor ae világnézet, se pártprogram nem segit a amikor .elérkeztünk' oda, ahol a kényszerűség flairancsol a. nem a meggyőződés {rányit Most latszik azmeg's most érezheti saját bőrén a város polgársága, bogy ' • tudás, a hozzáérte, az ügyszeretet és a puritánság együttes fennforgása teremthet csak jogcímet a városi ügyek intézése számára, nem pedig a pártvezetők kinevezése a * politikai jelszavakkal elbódított kortesek mesterkedése. , , \ Minél súlyosabb a helyzet annSl sulyo. sabbak a kötelességek ls. S amikor azt látjuk, hogy a városi háztartás első negyedévi zárszámadása már hétszázezer pengős deficitet mutat a azt olvassuk, hogy a városi haszonbérhátralékok már meghaladják az egymillió pengőt és kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy csak erősödését lehet várni annak a tendenciának, aminek egyik eredménye ez a deficit Akkor mégis csak szeretnénk hallani a hivatottaktól, hogy hogyan képzelik tovább a város ügyeinek vezetését, milyen tervük van az előre nem látott pénzügyi nehézségek számára s a radikális segítség s a továbbvurstli, zás két módszere közül melyiket tudják és merik választani? Ez a pénzügyi helyzet amibe a város jntott fenekestül fordítja fel az egész költségvetést s a költségvetéssel együtt a városi polgárság önkormányzati jogából is mindazt ami még paegniáradt. A város polgársága a költségvetés megalkotásakor elhatározta, hogy milyen célokra mennyi összeget kiván fordítani A költségvetés megállapítása egyik leglényegesebb része az önkormányzati jognak. A közgyűlés azonban Akkor, amikor a költ. ségvetést megállapította, abban a fellövésben volt hogy annak minden tétele megvalósul, A közgyűlés nem bízta senkire azt a döntést, hogy az általa megállapított kiadások sorrendjét megállapítsa. Lehet, hogy a közgyűlés máskent állapítaná meg ezt a Sv>rrendet mint — mondjuk, — a város polgármestere. Ha azonban a város akármc'vik vezetője magának tartja fent azt a jogot, hogy a költségvetés kiadási tételeinek sorrendjét megállapítsa, akkor vollaképen a költségvetés Jogát sajátítja ki a maga részére s akkor aa a jogelbirtoklási kMHst az önkoröánjraatí Jogoknak már a húsába vág. A mi számunkra — személyileg, — megnyugvás az, ha a váras főszámvevője ennek a sorrendnek megállapításában résztvesz, de — megmondjuk Őszintén, — nem megnyugvás az, ha a döntés jogát a közgyűléstől más akarja átvenni Mert ha akkor, amikor három hónapi deficit hétszázezer pengő, tetszéssel találkozik a fogadalmi templom hatvanezer pengős fűtési berendezésének terve, amire akárhogyan is akarna!: bűvészkedni, a hétszázezer pengős deficit mellett másként nem tudnak fedezetet találni, mint a — deficitnek hatvanezer pe-gős emelésével, akkor nekünk nem megnyugvás, de nem megnyugvás a város polgárságának sem, ha más mint a közgyűlés dönthet a várost terhelő kiadások sorrendjének megállapításában. ! Hogy elöazör a tisztviselők fizetését kell kiadni, az természetes. De ha van a városnak tisztviselője, aki bármilyen indokolt a egyébként közszükségletet képező, de elhalasztható feladat megvalósítására akarja a város filléreit fordítani, azokat a filléreket melyekből nem kerülnek már ld a várost terhelő kamatok a alig-alig kerülnek ki a tisztviselői fizetések, akkor a kiadások sorrendjét ls ugy igyekezzen megállapítani, hogy a városnak az a pénze, amiből a saját fizetésűk kerül ki, forditlassék a veszély nélkül elhalasztható feladatok megvalósítására. Ha valamit fontosabbnak és sürgősebbnek tartanak, mint a fizetésüket ugy a fizetésük elsőségének feláldozásával, ne pedig a városi deficitek terhére valósítsák meg azokat a feladatokat melyek bármennyire is indokoltak, bármennyire szükségesek, de veszély nélkül elhalaszthatók. Az első három hónap zárszámadásának katasztróíális eredménye uj feladatok elé állítja és uj" kötelességekre szólítja a város vezetőit Ezek az uj feladatok és uj kötelességek uj morális meggyőződést érlelnek ki magukból s ez az uj morál a várossal szemben vállalt kötelességek makszimumát a várossal szemben támasztott igények minimumával kapcsolja össze. Aki ezt nem érti meg S aki ennek parancsát magára nézve kötelezőnek el nem ismert az el fog merülni a rábízott feladatok súlya alatt 8 magával viszi a mélységbe azokat az érdekeket is, melyeket szolgálni volna kötelessége. i r> „Teljesen bizonytalan hogy mikorra várható ~ mondotta Chamberlain expozéiában és beielentette a font stabilizációiét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Zsúfolt karzatok előtt mondta el kedden Chamberlain nagy költségvetési expozéját amelynek azenzációja az uj vámok it a főnt stabilizációjának bejelentése. «fe Chamberlain kétórás beszédének végén ówi intette a közvéleményt a túlzott optimizmustól, mert egyelőre teljezen bizonytalan, hogy mikorra várható javulás. Eles felszólalások a felhatalmazási Javaslat vitájában „Alkotmányos és parlamentáris alapon meg kell valósítani a koncentrációi1*' Dudapest, áprfks 19. A képviselőház kedden folytatta a felhatalmazási térvényjavaslat vitáját Dkinyés Lajos volt az ellő felszólaló. Nem a parlamentárizmus van v£lságt0n _ mondotta —, hanem a parlament a tessz — Minek a kormánynak a felhatalmazás, amikor úgyis ofyan többség áll a háta mögött, amely gondolkodás nélkül megsaava* mindent. Az adóvégrehajtásokról és az árverésekről szólva, azt mondotta Dinnyés, hogy ebben az Altruista Bank jUelő jó példával. Tomesánvl Vilmos Pál felszólalásában a Bethlen kormányt védte Kertész Miklós nem adja meg a felhatalmazást, mert a demokrácia és a parlamentárizmus alapián áll A kormány azért kér kivételős felhatalmazást, mert maga se bízik abban, hogv a költségvetés reális. Szilagyi Lajos megszavazza a javaslatot, de nem helyesli azt a módot, ahogyan a kormány ezt a törvényjavaslatot hírtelen beterjesztette. Fenyő Miksa: A Javaslat lehetőséget aa a kor mámnak, bogy d|kWé»*M* ha (alommal in ézkodjen pénzügyi, szociális es mkidea egyéb kérdésben A felhatalmazási tórvényjavasl it eredeli eló erjesz. téie e.&tt még a Bethlen-kormány is megkérdezte a pártokat, holott egy kis autokrataságért Bethlen sem ment a szomszédba. (Derültség.) A legfontosabb problémák klszakpása a pariiméul Veiéből a parlament lejáratására vese!. Majdnem azt mondhatni, kevésbé veszélyes az, hogyha államcsiny ragadja ki a hatalmat a parlament kezéből, mintha a parlament többsége m«ga mono le |r falról Ml szükség van arra, hogy külön kfv«leles tataimat kapjon a kormány, amely lehetővé teszi számára, hogy a költségvetés elfogadása után huszonnégy órával felemelje, vagy leszállítsa az adókat, vagy uj tisztviselőket alkalmazzon. Azt gondolják, hogy «z államháztartás rendbehozásához eaakls az aOACélelek felemelésével lehet Jutni? őva inti a kormányt, hogy amikor a kérdések vulkánikus erővel állanak a megoldás előtt, amelyek kőzött szerepel egy uj fóldbirtokpolitikai irány iuaugurálása, amely nélkül elképzelhetetlen az élet, a dunai államok konföderációja, akkor lehet-e a parlammtuek Ilyen időkbe a átadni a szerepéi &ty másik szervnekTulajdonképpen a félelem a Jelemrehivástóf kfcztethet egyeseket arra, hogy lemondjanak a pnrlament s/uverénitásánM — A bfldaé ktattá-1 oldalán bizonyos eredné nyekel ért ei a kormány, de a mai bűdsé telj* »eu Uhizórtus Tárgyi kiadások és beruházások