Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-19 / 89. szám

DÉLMAGYARORSZÁG i tMO.'Klad«hhnuaI. • Aradi t UJw I*. Telefont 20,34. TáTtratl Kedd, 1932 éprüls 19 Ara 19 ffllér Vffl. évfolyam, SO. §zám etflrizeTÉa> vMAhan «• o-eo penufl # cqjc nap l«, va*«r. «• Unnepnep daMiek frhrMele tafl'a anewnt. Magta­Megindult a munka.. vasárnap vihar volt Nem a par­lamentben. Nem is vigadói népgyűlésen. Kint as neeákon és tereken. A Duna felett és • begyekben. A természet csinálta. Ugy látszik, tavaszodik. Az időjárásból ugyan még nem lehet rá teljes bizonyossággal kö­vetkeztetni. De megindultak a munkák A magánépftkezések és a közmunkák. Tavaszo­dik. S a pesti polgármester az idén másod­szor ad id rendeletet arról, hogy a közmunkák­nál kizárólag pesti munkásokat alkalmazza­nak, a közvetlen környék munkásai is csak akkor jöhetnek számításba, ha minden pesti munkás foglalkoztatva van. Eszünk Igába sincs hasonló ssegedi ren­deletet reklamálni. Egyébként is meg vagynnk győződve róla, hogy a szegedi polgármester is szívesen adna ki olyan rendeletet, amellyel szegedi közmunkáknál szegedi munkáskezek! foglalkoztatásának az elsőbbségét védi. Az Ilyen szegedi rendelet végrehajtását illetően róttak ugyan a múltban rossz tapasztalataink. Ne de kicsinységeken nem múlna a boldogsá­gunk, csak már ott tartanánk, hogy végez­nének közmunkákat megindulna a magánépit­1 fcanís, megjelenne, nem másodszor, csak elő­izür, a szegedi munkások foglalkoztatását védd szegedi rendelet l a szavunkat azért kellene 'fölemelni, mert a rendek Jet nem teljes pre­cizitással hajtják végre. Egyelőre az a cse­kélység a bajunk, hogy nincs Szegeden, te­• hát szegediek részére semmifele munka Ha­• marjában nem emlékszünk a város olyan ' uccájára, amelyben egyetlen háztatarozást vé­geznének Magánépitkezésre kinek van itt pén­ze? Arról szövöget-e valaki álmokat, hogy Sze­geden fog emelni nj közmüvet az a kormány, amely minden okosság és praktikusság elle­• nére régieket elvisz innen? S lehet-e arról ko­molyan beszélni, hogy ismert pénzügyi helyze­tében a város kezdeményezzen és alkossan? Nem megyünk most bele más vidéki váro­sokkal való összehasonlítás r&zleteibe. Rá - kell azonban mutatnunk, hogy valaipi munka vtűzésével vagy tervével mindenhol foglal­koznak. Egészen sajátságos, hogy Szeged mel­lett Debrecenben legsiralmasabb a helyzet A fő­városban van munka. A főváros után követ­kező két legnagyobb városban nincs. Jóval kisebb városokban megint vau. Nyilvánvaló, hogy az ország szempontjából is végtelenül káros és .veszedelmesen kulturátlan helyzet miatt nemcsak a helyi hatóságok a hibásak, hanem az a kormányzati szellem is, amelynek virosi politikája — ha égy általán van — programban évtizedek óta, amely azt elha­tározta, hogy Budapestet fejleszti, de arra soha — a területileg integer Magyarország idején sem — gondolt hogy a többinél na­gyobb arányokban, szívósabb határozottság­gal, több következetességgel kellene építeni és fejleszteni még egy-két várost. A kulturális és gazdasági élet egészsdgessége, az erőinket, kincseinket és alkotásainkat való reprezen­táció hatékonysága érdekében is. De abból, hogy a városi gondolat hiányán vagy programtalanságán — tiszteletreméltó ki­vétel gróf Klebelsberg Kunó — a mai napig •em segítettek, nem következik, hogv to­vábbra tűrjön Szeged olyan sérelmeket, ame­lyeketegyetlen tollvonással meg lehet szüntetni* < Budapesten ugyanis nemcsak városi közmun­kákat végeznek. Budapesten végzik el az ál-. Iami közmunkák legnagyobb részét ts. S félő, hogy a budapesti polgármesteri rendelet in­tenciói érvényesülnek azoknál az építkezé­seknél is, amelyeket az ország pénzéből vé­geztet Budapesten a kormány. Az ipari ter­melés Budapesten való állami koncentrációja úgyis egyik oka annak, hogy magyar vidéki centrumok nem tudtak kialakulni, hogy vi­déken a legtöbb iparág csenevész maradt, hogy sok meg se tudott honosodni Rende­léseik nagy részét a mindenkori kormányok a budapesti iparnak és kereskedelemnek adják. Pedig Budapest felvirágzásán nem ütött volna rést ha ott a közmunkáknak csak a felét vé­geztették volna. A másik féllel boldoggá, fel­virágzóvá, termékennyé s eddigi állapotáhos képest gazdaggá lehetett volna tenni a vidé­ket, amely ilyen módon számottevő ténye­zővé emelkedhetett volna kereskrdelmiJag, ipa. rilag, pénzügyileg és kulturaflag. Azon egyelőre — ugy látszik — nem lehet segietni, hogy a "kormánynak nincs egészsé­ges várospolitikája és hogy vagy csak vagy legnagyobb részt Budapesten dolgoztat De arról soha, az országos ayomor és »vidéki* mostohaság mai mélypontján sem szabad lemondani, hogy kopogtassunk jogaink és ke. nverünk ajtaján s az állami pénzen végzett munkákból követeljünk néhánv falatot sze­gedi munkanélkülieknek is. A képviselőház nyolcórás ülésen megkezdte e f elhetelmazásl Javaslat tárgyalását Eckhardf Tibor éles beszéde a kormányzati poHflka ellen — Dréhr Imre fogéi felfüggesztették Bwfcpest, áprflis 18. A képviselőház hétfői ülé­sén megszavazták Temesváry Imiének a nyolc­órás ülésekre vonatkozó Indítványát A Hás ked­den már 8 órás ülést tart Ezután Dréhr Imre mentelmi figyelt tárgyalták. Váry Albert ismertette a mentelmi bizottság je­lentését. Pnepper Sándor: A népjóléti miniszteri ómmal kapcsolatban felmerült dolgokat csak ugy lehet megnvugtatóan elintézni, ba partamuaU Mssltaag tisztámé ai egész kérdési s tu vád aia helyesnek a Bethlen-kormányt. Ismertesse a parlamenttel az egész anyagot, mert ha ezt nem leim*, kénytelen volna azt mondani: falaz ennek az ügynek. A népjóléti minisztériumban több olyan szabályta­lanság tőrtént amire a Dréhr.ügy nem tőr kL A minisztérium hivatalosan spekulált a hadikól­csönőkkeL KosztriflkálatJan hadikőlcsőnöket vásá­rolt, ami azért súlyos dolog, mert nosztrffikálatlan kötvények vásárlása büntetendő cselekmény volt. — érdekesek a népjóléti minisztérium ingatlan­vásárlásai la. , A népjóléti minisztérium báró Gerüczy Fétistől megvásárolta • deszki kastélyt magas áron Miután Gerllcsy a pénzt felvette, Liechtenstein her­cegségbe költözött és annak állampolgára lett. Költségvetésen kivült tételből vásárolták a Laftne­vlcs-féle visegrádi kastélyt is és odaadták az Újság­irók Szanatórium Egyesületének. A bicskei kas­télyvásárlásnál Krausz Simon 50000 pengőt ntalt át egy grófi számlára a Hitelbankhoz. A fáma ke* hölgyről beszél. Meg Ml állapítani, kik erek. A Budakeszi uton volt egy Helmpech téle vrodéglő Ezt felajánlották az államnak. A kormány előbb nem vette meg, mire olcsóbb ajánlatot tettek. Végül mégis megvásárolták és ezidősaerint a Holzspach-féle kocsma mtnt fcényoflhen szerepel. Ebben az ügyben Rlpba Ferenc volt a protektor és Krlvws Árpád kapott nagyósszegü proviztőt ügy­védi költség dmén. (Nagy zaj • baloldalon.) Propper: A Mátravidéki Szanatórium építésére Csonka Ferenc kapott megbízást. Nem ez volt a legolcsóbb ajánlat, mégis ő kapott megbízást. Csonka Ferenc Bezegh.||usj|gh veje volt Az ira­tok megvannak, tessék Petrlcsevfa-s Horváth ellen eljárni. A történtek után általában az állami épít­kezések ügyét meg kell vizsgálni és ' A közvéleményt meg keh nyugtatni Külön kell szólni az építkezéseknél a Kinizsi uceal házról Ebbtn lakolt Vass József 14 helyiségből álló lakásban, külön lépcsőházzal. Haláia után a lakást Vass József édesanvjának és nővérének adták át életfogytiglani használatra minisztert, ná­esi határozattal. Miért kellett 14 helyiség álló öröklakást adni a családnak? Azt a kormányt amely ezt csinálta, feltétlenül vád alá keU ba­fyeani EMkeW virágüzletnek !19t pengV Oart tok kt ueafcrefcfrt, amelyeket közétett nagyságok feleségei kaptak. Fáhtán Béla.- Van ott máa csokor isi Kefemen Kornél: Ha vannak visszaélések, tes­sék konkrét adatokkal az ügyészséghez fordulni. A Ház ezután egyhangúan elfogadta a men­telmi bizottság javaslatát amely sjerfaft Dféhr Imrét a felseren Sgyefctxi Véry Albert esntán mág töt* mentelmi bejelen­tést ismertet Dréhr Agyébea. amelyeket részben Gál Jenő, ftasben lHfjmegi K>« Pál tett A mentelmi bizottság valamennyiben azt Javasolta.­mondja ki a Ház, bogy Dréhr mentelmi Jogát nem aárteKCk meg A iőbbeég igy határozott Ezután áttértek a Franciaországgal kötött ke­reskedelmi eevezménv becikkelyezéséről aaáló ja. vaslatra. Görgey István felszólalása után • felhatalmazási Javaslói tárgyalására tértek át Eckhnrdt Tibor a javaslatot nem fogadja el. A szomszéd államok is súlyos helyzetbea vannak, de srimlse kerftR a*r orra, hogy n|liép«Jtl> lekkel kormányozzanak. Egy pértmooepoKsztlkus rendszer terjeszkedik as orsza** Hiába van többség: • nemift többsége nem áll mögötte Csak takarékossággal segteul ezen az országon ma nem lehet A nemzet a m mffll* pengő* költségvetési ee ftlrja el olyan borzasztó kényszerhelyzet elé kerülünk, véleménye szerint már a folyó év vé­gén. amely az eddigit is felülmúlja. Kérdi a irrXszterelnököt, megérdemll-e a bi­zalmat az a többség, amely az Ígéretek után olyan eredményeket pnodukált mtnt amilyeneket a leg­utóbbi időkben láttunk f Boraalmas raalódáaok egesz soreaata terheli a mai közönséget A köz­vetett adók olyan csókkenő tend^adát mutatnak, amire még nem volt példa. Ai egész földgömbön Magyaréra** ex­portja csökkeni legerősebben A* veit egylfc legnagyobb hibája a Retblmker. nianynak, bogy t|s év alatt egyeOra frvaslalot sem fogadott « Korányi pénzügyminiszter beszédinek bizalmatlansággal tölti el. Helytelen a pénzügy­miniszternek az adósvédelem elleni álláslagWása. mert akit ma adósság visszafizetésére IrftmnHti nek, az likvidálni kénytelen, aki pedlgHkviAil, az tönkremegy. 1 — A bolsevizmus ellon a m.'yléaedett tSMzda

Next

/
Thumbnails
Contents