Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-17 / 88. szám

Móra Ferenc a harmincéves iról Jubileumról, az Írásokról, a könyvekről a halott hunokról és az é|ö hunui6óoktM (A Détmag'tar^rsrág munla'ár'átöl.) Egy hét notra, jövő vasárnap az egész magyar szelltmi, kalturális és irodalmi világ kivételes ünnepet tart a aofc hétköznap sorában, — ünnepli az írót, a aiagyar haladó szellemiséget, a kutatót, a ré­kuta'ét, • régészt, « müvelődés'.órlónévt, • mesélőt, a mindig embernek maradó embert: — ünnepli II éra F'renett. jubileumnál pihen meg a magyar Irodalom éa levett kalappal köszönti Móra Ferencet, aki har­mine év elótt Indult el a magyar szavak és a magyar mesék napsütéses májusi mezejére. Egy uegedi újságírónak szól ez az ünnep, aki uj fényt és oj virágokat adott az újságnak és a könyvnek. t• kótön finnepe ez a jubileum azoknak • hasábok­nak, amelyekről oly aokszor és ma is föl­fénylenek a MAr«.Urrák a Móra-dkkek arany­•agarai. Harminc év a magyar frás szolgálatában: sok­szor 90 ftnnep a tárcák és cikkek, versek és regé­nyek állomásatnál. Együtt van ezen az ünnepen as egésg magvar szeMnmiség: Irók és olvasók, irodalom ds közönség. Itt indult, nőtt és emelke­dett előttünk es a kivételes iról nálya, — minden aora Ismej-ös, élő, és közeli. A Könnye* könyv, az Ai'n'fiőrü bárány. a GeorgiKon és a Pestö haldia (amelyn® plpacaosabb és pleinairebb re­génye nincs a napsütés fényében meg­állott Munak) és az Ének a búzamezőkről (amely­aek tS ezer magyar, amerikai és angol példánya teakti a megértés, a megbocsájtás és a mosoly borjain • Szeged] tanyák háború utáni tragédiáját) * a tárcák, rajzok, réskarcok és színvázlatok ez­rsi, as ifjúsági IrodxJom könnyesen megható, em­talen mosolygó kincsei... Itt élnek mind ezea fu ünnepen és étó sorban vonulnak el az ünnep­lök századai előtt. is ünnepből kettős részt kér magának a Dél. magyarors:ág, amelynek vezető hasábjai és va­sárnapi tárcái mindig virágosak voltak Móra Fé­ltté szavaitól. • V... As sféss magyar Irodalmi élet ünnepe előtt fel­kerestük a Kultúrpalota kincsei kőzött Kértük: beszéljen s harminc szegedi évről, magárót A megbocsátó humor, a bölcs mosolygás, a köz­vetlen Ura és a megértő Irónia harmincéves sza­vait most irtntha valami csöndes rezignáció, va­lami távoli szomorú ág váltotta volna fel. Csön­desen, valami halk zenével szólnak « szavak: Sokszor megírtam már: 1902 május elsején jíftara Sregedre. Megvallom, egy pi'lanatig sem gondoltam arra, hogy nem megyek cl innét, — da a sors mindig mást csinált belőlem, mint ami lenni akartam... És mégis ugy akarta, hogy itt töltsek el harminc évet. Most már aztán, hogy Szegedről való elköltözésem Idejét mikor állapítja meg a sors, azt egyelőre |obb nem találgatni... Árról pedig, ami ez aleJU az Idő alatt történt, nincs beszélni való. — Ha valaki élete a nyilvánosság előtt ját­tsódott le, az enyém blzlo6an ugy folyt le. £s ha vsn szomorúság és keserűség az életem­ben — mert mindenkiében van —. azok kő­zött az a legnagyobb, hogy mwm miiim vAftűroihatf Kfózptiizáron (Könyvecskéket kibocsátó »HERKIR« kereskedelmi hitel közvetítő kereskedőinél Iroda: Beák rerenc t§. 22.1. e. 2. lépcső tokkal többet kellett ktnikatban ülni, mint amennyit szereltem volna... De nincs mit ezzel tenni; ez velejár a mes­terségünkkel ... Most valami fáradt rer'gnátt csönd ül a ma­zeumi szobában; a könyve x, írások, ezeréves edé­nyek éa kiásott ősök emkk''. között Nem lehet nagyobb öröm iró számára, mint ez az Íróasz­tal a könyvek, az uj életre hivott régi világ és a meggyfapipák nagyszerű társaságában. Lent a muzeum lépcsőin kiszabadult gyereke'; játszanak a hamjs tavaszban és a Tisza áradása azáguld a kőparf és a füzfakoronák határai között Felparázslanak a megtömött pipák, aztán uj felelet következik az nj kérdésre. — Hogy van az igazgató ur, hogy sohasem fogadta ei a pesti meghívásokat hogy aohasem hagyta el SsegedetT Egyszerű közvetlenséggel szól a válasz: — Szeretem a könyvtárat, a muzeumot, — ezért utasítottam vissza a meghívásokat És itt a miraeumban talán nem dolgoztam hiába... Mert azzal tlsztábán vagyok, hogy amit mint iró produkáltam, azt velem együtt elviszi a markoláb, azonban az « huszonegy temrtó, amit Stéged kör­nyék in felásattam, az megmarad és abból nagyon sokáig élni fog a tudomány, még akkor is, amikor én­utánam már a kakas sem kukorékol. — A régészeti munkásságot értékesebbnek tartja Igazgató ur, mint iról eredményeit? A felelet igy hangzik a harmincéves irdi jubileu­mon: — Értckósehbní k tartom a tudományos mun­kálkodást, de bogy őszinte legyek, meg kell vallanom: elsősorban a magam szenvedélyét, az egyetlen azenvedélyemet elégítettem ld az ásatásokkal. Szerencse, hogy mellékesen a tudomány ls hasznát vette ennek a szenvedélynek és Szeged városa is, amely majd csak hossza IdSk után fogja megtudni, hogy mekkora kincs van azokban a szekrényekben, ame­lyek az én Igazgatóságom alatt teltek meg és azokban a ládákban, amelye­ket az én életemben már nlt /ha bon­tanak fel, mert még csak raktárht­lylségük sincs többé. — Ha a muzeum igazgatásba meg lehetne élni és ruházni lehetne az unokákat, latén látja lelkemet, hogy abban. íz órában leten­ném a tollat... — Nam lehet elhinni igazgató ur... — ...Isten látja lelkemet, letenném a tollat és csak 'ásnék és nem látnak emberekéi a véremből oaló parasztokon kivül, akik között legjobban érzem magam, — a holott hunok között és az élő hunutódok kö­zött, *rktk nem irnak, nem olvasnak, semmit sem tudnak a világi dolgokról ,dc nagyon be­csületes ú nagyon jó rmberck... Gyerekek éneke szántja föl a csöndet és most egy levelet hoznak a pipafüstbe. Móra Ferenc ki­bou'ja cs a gondos irás, a zizegő papir közül egy touuyadó ibnluacsokor hull az asztalra. Egy messzi faluból: jubileumi gratuláció. — Mégis melyik könyv az, amelyiket a leg­iebban szereti? Pillanatok után jön a felelet: — Nehéz választani. De a lcjs:i"t mszerint vilóbb könyvem: a Gcurgikon, amit az Als<°anyán, a város tanyáján tíz nap alatt irtam az alsótanyai homok életéről. IIOÍV ez igy is van, hogy nagyon szeretem, elmon­dom az egyik magyarázatát — Amikor a momdáhan készült ex a könyv, Károm napra lejött Szeredre a kiadó illusztrá­tora, hogy parasztokat rajzoljon a könyvhöz, hogy lerajzolja a váras tanyáját Van a könyv­nek egy fejezete — A jó Isten keuvérsulö­gelője —, au» ly az apámról és az anyámról szól, akik a Mennyországban ls a maguk cyi/sze­rü földi életüket élik tovább. Ehhez a fejezethez ls képeket kellett cH­nálni és ekkor azt mondtam a f élőnek: — Neked barátom mindegy, hogy milyen öreg parasztot rajzolsz meg az TTristen ked­veseinek, — és odaadtam neki anyámnak ét apámnak az egyetlen megmaradt arcképét, hogy őket rajzolja meg. így aztán r Gcorgikon. ban nagyon hosszú életei fog étr.i az apám is az anyám és ez sz oka annak, hogy én, aki egyetlen Írásomat aem olvasom el nyomta­tásban, a Georgikont nagyon sokszor felnyi­tom... és nyilván tz teszi a l okcdvj&ebb könyvemmé As alkonyatban fáklyák gyulladnak a Tisza kő­falán. A pipák kialudtak, csönd van. Messzire világit a mnreumi ablak, ahol kétr-eréves hu­nok emlékeit tisztogatják és amely mögött a ma­gyar falu és a szegedi tanya regénye után meg fog születni * városi társadalom Móra-rajza ls, ahol még ezersok pipacsot mesének kell megszü­letni, amelyek megaranyozzák és fölvirágozzák a fekete magyar életet £s a Nemzeti Szinház drá­mát la vár, színpadi játékot a bu-amezök éneké. TŐI. Rózsahegyi Kálmán mondta: az less életének legszebb ajándéka, ha eljátsihatja sr 2nek a búza­mezőkről öreg Mátyását... Most ibolyákkal köszöntik a pleinalr ragyo­gásban aranyló nunr mesék lubiláló Szinnyei­Merse Pálját ' ver György , ASZFALTOZAST fal- és padlóburkolást, szobrász- és mtlkőmunkál, cserépkályhákat, építkezést anyaqokat olcsón kísslt «• árnnit Landesberg RgSSiKM*­Verebélyi Redfinyipar ujitá* és javítás, Rákóczi-tér, Törók-ucca 1. tátogassa mcfj a Budapesti Nemzetközi fásért májú; 7—16 főbb miat ezer kiállít*, 200 szakma! Élelmiszer, textil, bútor, épl'őipari. bőr, vas és gép, turisztikai és szá­mos egyéb csoport Kézműipart és háziira-l csoportok. Nézze meg a Mngynr Házal! I\á d i ó n üzenhet haza . 50%-os uívásl kedvezmény máiss 2-Í1-l|. Nagymérvű kedveanéayefc gyógyfürdőkbe, szinh i.akba és szötako zóhelyekre Vásáritfa-olvánv és fel világosiié* kapható: la. (tapcsirn a \á:-á:i oil.iná' V , Alkotmány ueca K S/vgrd: Kereskedelmi és l|>an im ra 1S_

Next

/
Thumbnails
Contents