Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-17 / 88. szám

Móra Ferenc a harmincéves iról Jubileumról, az Írásokról, a könyvekről a halott hunokról és az é|ö hunui6óoktM (A Détmag'tar^rsrág munla'ár'átöl.) Egy hét notra, jövő vasárnap az egész magyar szelltmi, kalturális és irodalmi világ kivételes ünnepet tart a aofc hétköznap sorában, — ünnepli az írót, a aiagyar haladó szellemiséget, a kutatót, a rékuta'ét, • régészt, « müvelődés'.órlónévt, • mesélőt, a mindig embernek maradó embert: — ünnepli II éra F'renett. jubileumnál pihen meg a magyar Irodalom éa levett kalappal köszönti Móra Ferencet, aki harmine év elótt Indult el a magyar szavak és a magyar mesék napsütéses májusi mezejére. Egy uegedi újságírónak szól ez az ünnep, aki uj fényt és oj virágokat adott az újságnak és a könyvnek. t• kótön finnepe ez a jubileum azoknak • hasáboknak, amelyekről oly aokszor és ma is fölfénylenek a MAr«.Urrák a Móra-dkkek arany•agarai. Harminc év a magyar frás szolgálatában: sokszor 90 ftnnep a tárcák és cikkek, versek és regények állomásatnál. Együtt van ezen az ünnepen as egésg magvar szeMnmiség: Irók és olvasók, irodalom ds közönség. Itt indult, nőtt és emelkedett előttünk es a kivételes iról nálya, — minden aora Ismej-ös, élő, és közeli. A Könnye* könyv, az Ai'n'fiőrü bárány. a GeorgiKon és a Pestö haldia (amelyn® plpacaosabb és pleinairebb regénye nincs a napsütés fényében megállott Munak) és az Ének a búzamezőkről (amelyaek tS ezer magyar, amerikai és angol példánya teakti a megértés, a megbocsájtás és a mosoly borjain • Szeged] tanyák háború utáni tragédiáját) * a tárcák, rajzok, réskarcok és színvázlatok ezrsi, as ifjúsági IrodxJom könnyesen megható, emtalen mosolygó kincsei... Itt élnek mind ezea fu ünnepen és étó sorban vonulnak el az ünneplök századai előtt. is ünnepből kettős részt kér magának a Dél. magyarors:ág, amelynek vezető hasábjai és vasárnapi tárcái mindig virágosak voltak Móra Féltté szavaitól. • V... As sféss magyar Irodalmi élet ünnepe előtt felkerestük a Kultúrpalota kincsei kőzött Kértük: beszéljen s harminc szegedi évről, magárót A megbocsátó humor, a bölcs mosolygás, a közvetlen Ura és a megértő Irónia harmincéves szavait most irtntha valami csöndes rezignáció, valami távoli szomorú ág váltotta volna fel. Csöndesen, valami halk zenével szólnak « szavak: Sokszor megírtam már: 1902 május elsején jíftara Sregedre. Megvallom, egy pi'lanatig sem gondoltam arra, hogy nem megyek cl innét, — da a sors mindig mást csinált belőlem, mint ami lenni akartam... És mégis ugy akarta, hogy itt töltsek el harminc évet. Most már aztán, hogy Szegedről való elköltözésem Idejét mikor állapítja meg a sors, azt egyelőre |obb nem találgatni... Árról pedig, ami ez aleJU az Idő alatt történt, nincs beszélni való. — Ha valaki élete a nyilvánosság előtt játtsódott le, az enyém blzlo6an ugy folyt le. £s ha vsn szomorúság és keserűség az életemben — mert mindenkiében van —. azok kőzött az a legnagyobb, hogy mwm miiim vAftűroihatf Kfózptiizáron (Könyvecskéket kibocsátó »HERKIR« kereskedelmi hitel közvetítő kereskedőinél Iroda: Beák rerenc t§. 22.1. e. 2. lépcső tokkal többet kellett ktnikatban ülni, mint amennyit szereltem volna... De nincs mit ezzel tenni; ez velejár a mesterségünkkel ... Most valami fáradt rer'gnátt csönd ül a mazeumi szobában; a könyve x, írások, ezeréves edények éa kiásott ősök emkk''. között Nem lehet nagyobb öröm iró számára, mint ez az Íróasztal a könyvek, az uj életre hivott régi világ és a meggyfapipák nagyszerű társaságában. Lent a muzeum lépcsőin kiszabadult gyereke'; játszanak a hamjs tavaszban és a Tisza áradása azáguld a kőparf és a füzfakoronák határai között Felparázslanak a megtömött pipák, aztán uj felelet következik az nj kérdésre. — Hogy van az igazgató ur, hogy sohasem fogadta ei a pesti meghívásokat hogy aohasem hagyta el SsegedetT Egyszerű közvetlenséggel szól a válasz: — Szeretem a könyvtárat, a muzeumot, — ezért utasítottam vissza a meghívásokat És itt a miraeumban talán nem dolgoztam hiába... Mert azzal tlsztábán vagyok, hogy amit mint iró produkáltam, azt velem együtt elviszi a markoláb, azonban az « huszonegy temrtó, amit Stéged környék in felásattam, az megmarad és abból nagyon sokáig élni fog a tudomány, még akkor is, amikor énutánam már a kakas sem kukorékol. — A régészeti munkásságot értékesebbnek tartja Igazgató ur, mint iról eredményeit? A felelet igy hangzik a harmincéves irdi jubileumon: — Értckósehbní k tartom a tudományos munkálkodást, de bogy őszinte legyek, meg kell vallanom: elsősorban a magam szenvedélyét, az egyetlen azenvedélyemet elégítettem ld az ásatásokkal. Szerencse, hogy mellékesen a tudomány ls hasznát vette ennek a szenvedélynek és Szeged városa is, amely majd csak hossza IdSk után fogja megtudni, hogy mekkora kincs van azokban a szekrényekben, amelyek az én Igazgatóságom alatt teltek meg és azokban a ládákban, amelyeket az én életemben már nlt /ha bontanak fel, mert még csak raktárhtlylségük sincs többé. — Ha a muzeum igazgatásba meg lehetne élni és ruházni lehetne az unokákat, latén látja lelkemet, hogy abban. íz órában letenném a tollat... — Nam lehet elhinni igazgató ur... — ...Isten látja lelkemet, letenném a tollat és csak 'ásnék és nem látnak emberekéi a véremből oaló parasztokon kivül, akik között legjobban érzem magam, — a holott hunok között és az élő hunutódok között, *rktk nem irnak, nem olvasnak, semmit sem tudnak a világi dolgokról ,dc nagyon becsületes ú nagyon jó rmberck... Gyerekek éneke szántja föl a csöndet és most egy levelet hoznak a pipafüstbe. Móra Ferenc kibou'ja cs a gondos irás, a zizegő papir közül egy touuyadó ibnluacsokor hull az asztalra. Egy messzi faluból: jubileumi gratuláció. — Mégis melyik könyv az, amelyiket a legiebban szereti? Pillanatok után jön a felelet: — Nehéz választani. De a lcjs:i"t mszerint vilóbb könyvem: a Gcurgikon, amit az Als<°anyán, a város tanyáján tíz nap alatt irtam az alsótanyai homok életéről. IIOÍV ez igy is van, hogy nagyon szeretem, elmondom az egyik magyarázatát — Amikor a momdáhan készült ex a könyv, Károm napra lejött Szeredre a kiadó illusztrátora, hogy parasztokat rajzoljon a könyvhöz, hogy lerajzolja a váras tanyáját Van a könyvnek egy fejezete — A jó Isten keuvérsulögelője —, au» ly az apámról és az anyámról szól, akik a Mennyországban ls a maguk cyi/szerü földi életüket élik tovább. Ehhez a fejezethez ls képeket kellett cHnálni és ekkor azt mondtam a f élőnek: — Neked barátom mindegy, hogy milyen öreg parasztot rajzolsz meg az TTristen kedveseinek, — és odaadtam neki anyámnak ét apámnak az egyetlen megmaradt arcképét, hogy őket rajzolja meg. így aztán r Gcorgikon. ban nagyon hosszú életei fog étr.i az apám is az anyám és ez sz oka annak, hogy én, aki egyetlen Írásomat aem olvasom el nyomtatásban, a Georgikont nagyon sokszor felnyitom... és nyilván tz teszi a l okcdvj&ebb könyvemmé As alkonyatban fáklyák gyulladnak a Tisza kőfalán. A pipák kialudtak, csönd van. Messzire világit a mnreumi ablak, ahol kétr-eréves hunok emlékeit tisztogatják és amely mögött a magyar falu és a szegedi tanya regénye után meg fog születni * városi társadalom Móra-rajza ls, ahol még ezersok pipacsot mesének kell megszületni, amelyek megaranyozzák és fölvirágozzák a fekete magyar életet £s a Nemzeti Szinház drámát la vár, színpadi játékot a bu-amezök éneké. TŐI. Rózsahegyi Kálmán mondta: az less életének legszebb ajándéka, ha eljátsihatja sr 2nek a búzamezőkről öreg Mátyását... Most ibolyákkal köszöntik a pleinalr ragyogásban aranyló nunr mesék lubiláló SzinnyeiMerse Pálját ' ver György , ASZFALTOZAST fal- és padlóburkolást, szobrász- és mtlkőmunkál, cserépkályhákat, építkezést anyaqokat olcsón kísslt «• árnnit Landesberg RgSSiKM*Verebélyi Redfinyipar ujitá* és javítás, Rákóczi-tér, Törók-ucca 1. tátogassa mcfj a Budapesti Nemzetközi fásért májú; 7—16 főbb miat ezer kiállít*, 200 szakma! Élelmiszer, textil, bútor, épl'őipari. bőr, vas és gép, turisztikai és számos egyéb csoport Kézműipart és háziira-l csoportok. Nézze meg a Mngynr Házal! I\á d i ó n üzenhet haza . 50%-os uívásl kedvezmény máiss 2-Í1-l|. Nagymérvű kedveanéayefc gyógyfürdőkbe, szinh i.akba és szötako zóhelyekre Vásáritfa-olvánv és fel világosiié* kapható: la. (tapcsirn a \á:-á:i oil.iná' V , Alkotmány ueca K S/vgrd: Kereskedelmi és l|>an im ra 1S_