Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-15 / 86. szám

237 ?: & U a .m. ' fi « '"fit JÓ DHMAGYARORSZAG SZEGED. SzeiKMZtOaég: Somogyi ncca íí. Lem. Teleion: 23-33. - KladóhlTalal, külcMtahanyTMkr tegylroda i Aradi Ucca S. Telefon t 13-00. - Nyomda : LHw Llpdt ncca 1». Telefon t 26-34. TAvIrall Péntek, 1932 április 15 Ara 1© fillér ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.ZO vidéken €» Budapetlen 3*eo, KUllOldHn 0*40 pengd. — Bgyet tzAm Ara hÉlkö»nap <«, vatAr- «• Ünnepnap 24 «11. Hlrdetétek (elvétele tarifa tserlnl. Megjeupoi ucca ib. leielom 26-34. TAviratl VIII ^ « j rM f . detétek lelvéfele larlla »leríni. MegJeleveleim Délmagyarorartg Szeged » **»• CVIOiyOlll, CIO. SZaUl lentid héílff kivételével napnnla reggel Viz Ahol ma három ember van együtt, a vízről folyik a szó. Számok röpködnek a levegőben. Kilencszáztízenketlő tizenhat, huSz. Négygyei magasabb, mint kilencszáztizenkilencben. Vájjon emelkedik-e még, vagy nem? A Maros apad, de a Tisza derekán még árhullámot Jeleznek. Mennyit birnak még ki a töltések "és mennyit bír ki a Stefánia kőfala? Csak lefolyjon még a viz, mielőtt a zöldár megérkezik. A halászbérlő területe ötvenszeresére növekedett Rémes igy együtt látni ezt a sok «izet, de- még rémesebb volna, ha szél is találna jönni. Hát az eső? Az a kis esó magában nfen volna baj, de deprimálja az emberebe* és megnehezíti a munkát a töltéseken. A weszedelemnek a nagyján már tul vagyunk, ide a mostani árviz lecke a jövőre. Nagylakon • román határőrség vezetője átjött tanácsot kérni a magyar árvízvédelmi mérnököktől. Aradra telefonált segítségért, de onnan azt üzenték, hogy védekezzenek, ahogy tudnak, »ekik elég a maguk baja. így folyik a beszéd, szaggatottan, összefüggéstelenül, de minden mondatnak témája a viz. A beszédnek, az értesüléseknek, az ujságkőzleményeknek és rádióhireknek mozaikdarabkáiból igy rakodik össze az árvíznek a képe, amely a felsőmagyarországi és erdélyi hegyek hóolvadásának tömegét szállítja az Alföldre és megzabolázva ugyan, de haragosan nyaldossa az árterek töltésének, belső oldalát Itt-ott a védett területeken is feltör ugyan a viz, van némi szivárgás és az átitatott talaj nem képes a többlet-nedvességet befogadni. Nagy általánosságban meg lehet azonban állapítani, hogy a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozása és az árvízvédelem, a magyar mérnöki karnak pontosan egy évszázadra terjedő munkája, ismételten kiállotta a vizpróbdt. Hacsak egy hirtelen beálló meleg következtében bekövetkező ujabb nagv hóolvadás a hegyek közül ujabb áradást nem rudit lefelé, vagy más valami előre nem látható elemi katasztrófa nem történik a Tisza medencéje súlyosabb következmények nélkül állja meg a legmagasabb vízállást, amelyet ismerünk, mióta rendszeres mérnöki feljegyzéseket vezetnek a vizek állásáról. A kérdés azonban ezzel a megállapítással csak a jelen szempontjából van elintézve. A vízvédelmi munkálatok megkezdése óta tett tapasztalatok azt mutatják, hogy a töltések közé szorított folyók árszintje évtizedről-évtizedre emelkedik. A védekezés — leszámítva az egységes vízrajzi területnek a trianoni diktátum által történt szétdarabolását — tökéletesebb, mint volt ötven-hatvan esztendővel ezelőtt, de a tavaszi víz kulminációja mindig magasabb, mint az előző nagy vizek alkalmával. Szegeden például a Tisza szintje három izben haladta meg az 1879. évi árvizet, amely a várost elpusztította. A töltóTi í az akkori árviz tapasztalatainak megfelelő magasságra építették, de máfis emelni kellett őket és valószínűleg be fog következni az ujabb emelés szükségessége. Divatba gyün megint a kubik — mondják a csongrádi magyarok, akikből a világ legjobb földmunkásai rekrutálódnak. Kérges kezek keményen szorítják a plajbászt és számolgatják, hogy mekkora munkát jelent, ha a Tisza töltését Csaptól, vagy Tokajtól lefelé egy méterrel kell telmagositani. Egy méter a töltés koronáján nem sok ugyan, de a földmunkában jártas kubikos tudja, hogy odafent egy méter a töltés aljában két méter szélesítést Jelent. Lappsngő reménykedések dagasztják a kubikos-sziveket Lesz munka, les zkereset, mrt divatba jön megint a kubik. . Tragédiája ennek az országnak, hogy a háború első évétől kezdve a gazdasági csapások sorozatosan követték egymást A háborús években, mikor legnagyobb szükség lett volna a jó termésre, hol a tulsok csapadék, hol a szárazság döntötte halomra a számításokat. A háború után csak akkor volt termés, mikor nem volt ára a búzának. Volt esztendő, mikor a vadvizek ezer. meg ezer holdakat borítottak el a Duna—Tisza közén. Ha jól emlékszünk, akkora vadvizeknek is volt kormánybiztosságuk mint ma a racionalizálásnak, de ez a vadvízkormánybiztosság talán még a programig sem jutott el. Kétszer pedig nem is a vadvizek, hanem a legális, komoly vizek, a Tisza, Maros. Kőrös. Szamos és a többiek nőttek meg félelmetes és fenyegető arányokban. De ha már igy van és ha tudjuk, hogy folyóink mederfeneke a természetei feltöltés következtében állandóan emelkedik és az árvizek szintje is enoek következtében mind magasabb lesz, akkor egy ilyen intőül szolgáló tavaszi áradás lehómpölygése után nem lehet hagyni mindent a régiben. A vizkérdés megoldást követel, ugy technikai, mint adminisztrációs szempontból. A technikai rész adva van. Az adminisztrációs megoldásnál azonban egységes nevezőre kell hozni a belvízszabályozó, lecsapoló és ármentesitő társulatok mai heterogén rendszerét, a külföldi viszonylatban pedig, akár a Népszövetség utján is, biztosítani kell a magyar medencében a vizügvi politika és árvízvédelem egyáégessegét. Elvégre is ez nem politika a szónak politikai értelmében. És ha i Népszövetség nem nagyon érti meg, ha valahol politikai, vagy gazdasági igazságtalanságok jóvátételéről van szó és ha szabadjára hagyja, hogy az egyes országok kényük-kedvük szerint emeljenek vámbarrikádokat azt talán mégis meg fogja érteni, hogy a hegyekről a síkságokra legördülő vizek nem ismernek politikai határokat. A Népszövetség Tanácsa nyilvános ülésen foglalkozik a dunai államok pénzügyi helyzetével (Eudapesti tudósítónk tel-fon jelentése.) C.enfbő! jelentik: A Népszövetség Tauácsa péntek délelőtti ülésén az eredeti programtól eltérőleg, nyilvános ülésen tárgyalja a dunai államok pénzügyi helyzetét, mert a dunai államok megbízottai nyomatékkal követelték, hogy adjanak alkalmat nekik a nyilvánosság tájékoztatására. Csütörtökön állandóan folytak a tárgyalások a dunai államok delegátusai között a középeurópai pénzügyi helyzetről és a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentéséről. Beavatott körök szerint arról van sző, hogy a Népszövetség Tanácsa hozzájáruljon a danai államok külföldi adósságtörlesztéseinek leszállításihoz. Közös valutát kapnak a dunai államok? A Tardieu-íerv ujabb részielei kerüllek nyilvánosságra (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Prágából jelentik. A cseh közvélemény egyre nagyobb idegességgel kiséri azokat a híreket, amelyek szerint a Tardíeu-teruben arról is szó van hogy a dumí államok közös valutát kapjanak, hogy a preferenciáJis szerződéseket végül xs vámunióvá bővítik ki és hogy az őt dunai állam közösen garantálja egymás külföldi kölcsöneit Hivatalosan ugyan cáfolják ezeket a híreket, a sajtó egyrésze azonban kétségtelennek tartja, hogy a párisi híradások, amelyek indiszkréció utján jutottak a sajtóban, fedik a tényeket. Az állami költségvetés 806*2 millió HIlelmQvelellel fedezik a költségvetés és a boleltaalap hiányéi Budapest, április 14. Korányi Frigyes pénzügyminiszter pénteken délelőtt 10 órakor beterjeszd az 1932-33. évi állami költségvetést A pénzügyminiszter — értesülésünk szerint — az egész magyar pénzügyi és gazdasági életre kiterjedő expozéi mond a Ház holnapi ülésén. Ismerteti a költségvetés keletkezésének és összeállításának körülményeit és rámutat arra, hogy milyen szempontok vezették a kormányt a kiadások csökkentésénél és a bevételek fokozásánál. _ ' I 1 A pénzügyminiszter koncepciója, amelyet az uj költségvetés összeállításánál bizonyos vonatkozásban érvényesített, hármas tagozódásu: 1. A költségvetés egyensúlyba hozatala; 2. az adósságok rendezése kül- és belföldön; 8. a valuta alátámasztása megfelelő hitelműveletekkel. Az állami költségvetésben a pénzügyminiszter egyáltalában nem mutat ki semmi deficitet„ vagy fölösleget, a kiadási és bevételi tételek teljesen kiegyenlítik egymást. A költségvetés főösszege 1207.3 millió pengő. Ebből 806.2 millió esik az állami kiadásokra, 401.1 millió az üzemekre. Az uj költségvetés nem nyújt teljes fedezetet az 1931—32. évi kiadásokra és nem fedeti a bolettaalapból előállott hiányt sem. A kormány e hiányok fedezetéről megfelelő hitelművelet lebonyolításával fog gondoskodni. A személyi kiadások 122.000 állami tisztviselő és alkalmazott illetményeit tüntetik fel.