Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-01 / 73. szám

r 9ZEOED. Szerke*zlA«ég: Somogyi ncoa 22. Lem. Telefon: 23-53--Klndóhlvntal, ktnctOnkdnyvlAr «• teoylroda : Aradi noca S. Telefon: I3-OÖ. - Nyomda t Löw UpM acca 19. Telefon t 20-34. TAHrafl é« levélcím • nélmauynrorsaíg Szeged Rostavizsga Olyan szépen és poétikusan hangzó név, hogy szinte felvidul az ember szive és lelke, ha olvassa. Ugplátszik, az uj kultuszminiszter nemcsak a testkultúrának lesz első bajnoka hivataloskodásának tartama alatt Magyarországon, hanem gondoskodik arról is, hogy a középiskolai oktatás terén is szállóige jelentőségére igényt tartó reformokkal örökítse meg nevét. Bizonyos ugyanis, hogy a rostavizsgának elkeresztelt kis érettségi, amelyet a negyedik osztály, esetleg mégegyszer az ötödik osztály után kell majd letenni a középiskolás diáknak, hamarosan fogalommá válik és meg fog rögződni nemcsak a diákok, hanem a szülők tudatában is. 'A' különböző főigazgatók és egyéb tanügyi szakemberek, akik annak idején megyőző érivekkel bizonyították be a formális iskolai vizsgák meddőségét és célszerütlenségét, most a felsőbbség iránti köteles hódolattal és a Máv. hetvenöt százalékos vonatait megszégyenítő gyorsasággal eszmélnek rá a rostavizsga feltétlen szükségességére. Megállapítják, amit mindnyájan tudunk, hogy túlságosan nagy az intellektnáí'U pályákra MdoMv száma és feltétlenül szükséges, hogy a főiskolák' felé rohanók áradata elé gátat emeljenek. Ennek pedig legcélszerűbb módja, ha a negyedik és ötödik osztály elvégzése \>ti|a a poétikus hangzású rostavizsgán szűrik meg a középiskolák növendékeit Anélkül, hogy tanügyi szakembereik volnánk és méginkább anélkül, hogy vitába szállnánk az intellektuális pályák túlzsúfoltságának ténybeli megállapításával, tisztelettel kérdezzük, hogy a rostavizsga intézményének beállítása mennyiben lesz alkalmas annak megnyugtató megállapítására, hogy a szőke és barna, kerekfejü és' hosszufejü nebulók közül ki alkalmas igazán arra, hogy az egyetem előcsarnokává előléptetett középiskola »felsőbb osztályába fellépjen?c Vájjon, ha a tanár négy esztendőnek feltételezhetőleg lelkiismeretes munkája és minden osztály végeztével egy hétig tartó »összefoglalást után nem tudta megállapítani egyik vagy másik növendékének a tudományos továbbképzésre való alkalmatosságát, mennyiben fogja pótolhatni ezt a hiányosságot az egy napig tartó rostavizsgának lutriszerü intézménye? A dolog lényege szempontjából jelenthet-e többet a rostavizsga egy uj izgalomnál, akár a szülők! akár a gyermekek számára? Talán még megértenénk a rostavizsgát és ftémi aggodalommal bár, de bele tudnánk nyugodni ennek az uj pedagógiai fogalomnak kulturrendszerünkben való meghonosodásába, ha választ kapnánk arra, hogy mi történik azokkal, akik a rostavizsgán könnyűnek találtatnak és elhullanak és azokkal, akik a rosta rázáspróbáját kiállják és. tanügyi nyelven szólva »felsőbb tanulmányikra képesittetnek«. Tegyük fel, hogy valaki elhullott a vizsgán, — mi történjék vele? Menjen kereskedelmi ivagy Ipari pályára, igyekezzék bejutni a felső kereskedelmi, vagy felső ipariskolába? De hisz a felső kereskedelmi iskolák tanárai eddig is amiatt panaszkodnak, hogy ¿¡k a gyengébb anyagot kapják, pedig iskolájuk "tananyaga több és nehezebb, mint a többi középiskoláké. A felső ipariskolába pedig' bejutni oly nehéz, hogy az csak kevés kivételeseknek adatik meg és ezeknek is csak egyévi próbaidő után. És ha valaki megállta a rostavizsgát, vájjon Péntek, 1932 április 1H m Ara 1© fillér ^^n, VIIL évfolyam, 71. szám FIZETÉS) Havonta helyben 3.2(1 Ken é* Budapetten 3-<vo, kHIflIMfla pengd. - Bgyea team Ara hMkltik„ va«Ar- «t Ünnepnap mi. Hlr~ ik felvftele tartfa szerint. Megfeitic hétlA kivételével naponta recgf-1 ml lesz »de? Meri-e vállalni bármelyik tanügyi szakember, hogy ez a szortírozás igazságos lesz és csakugyan az alkalmasok jutnak majd előre és ezen a kérdésen tulmenőleg tud-e bárki is biztatást nyújtani a vizsgán át. jutottaknak, hogy a rostavizsga egy szemernyit is segitett jövő elhelyezkedésük nehéz problémáján? Akaratlanul is sorozatosan tódulnak elibönk ezek a kérdések, amelyek nél, kül nem tudjuk elfogadni a rostavizsga gondolatát és nem tudjuk elhinni, hogy ennek az intézménynek a kitalálása nyereséget jelentsen akár a magyar tanügy, akár pedig a tanügyben érdekelt magyar társadalom számára. A kormány takarékossági okokból bérbe akarja adni a Nemzeti Színházat és az Operaházat? A 6-os bizottság elé kerttl a költségvetésterrezet (Budapesti tudósítónk teüefonjelentése.) Az egységes pártban olyan hirek terjeditek el, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter a költségvetés végleges összeállítása előtt összehivatja a 6-os bizottságot, amellyel a köHségvetéstervezetet tételről-tételre letárgyaltatja és megállapittatja, hogy hol is milyen aránya redukciókat tehetne az államháztartásban méa keresztülvinni. ,. Ezzel kapcsolatban arrd! fc beszélnek, még pedig egészen határozott formában, hogy a kormány takarékossági okok miatt foglalkozik a Nemzeti Színház és az Operaház bérbeadásának gondolatával. Hír szerint a kormány, elhatározott szándéka, hogy abban az esetben, ha megfelelő bérlő jelentkezik megfelelő ajánlattal, mind a két kultúrintézményt átadja a magánvállalkozásnak ós igy mentesiti a költségvetést az állami színházak feotartásáuak terheitől. w Április 6~án ül össze Londonban a nagyhatalmak dunai konferenciája (Budapesti tudósítónk télefonjelentéte.) Londonból jelentik: A kormány által kiadott hivatalos közlemény Szerint április 6-án összeül Londonban a n£gy nagyhatalom konferenciája, hogy letárgyalja a dunai álktmok dasági egyMtm&ködésére vonatkozó tzrvéket« Sir John Simon külügyminiszter a konferencia miatt genfi utazását néhány, nappal elhalasztotta. ellenzéki felszólalások csütörtöki ülésén a Súlyos sxocldiaemolcrata kritikák a közigazgatási hatóságok túlkapásairól - Viharokkal kezdődött a parlament uj Ülésszaka Budapest, március 31. Nagy érdeklődés meBett kezdődött meg csütörtökön délelőtt a parlament ülése. Napirend ejőtt Andaházy.Kasnya B<3a szólalt fel és hevesen támadta a biztosítótársaságokat, amelyek szerinte a valorizáció kérdésében megtévesztették a pénzügyminisztert A devizarende letekkel kapcsolatban felemlítette, hogy a biztosi' tók százezer dollárokat vihetnek ki, amikor kis sibereket száz dollárokért elfognak. Lázár Miklós: A félország elvérzett már egyszer a biztositóknál. - - — Andatiázg.Kasnya: Ml érdeke lehet ¿"kormánynak hogy megengedi, hogy jelentékeny összegek vándoroljanak fci az országból. 107 törvény, tiozó ül a biztosítók igazgatóságában, a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél, amely altruistának vallja magát, a vezérigazgató havi 10 ezer pengőt kap. Kan Béla az általános gazdabajokról akart beszélni, de ezt nem engedték meg neki. Kijelenti, hogyha a kormány nem tud fa kezét erősen a kormányrudon tartani, hagyja ei helyét. Követelte, hogy a magyar közép- és kisbirtokosokat szabadítsák meg a kanwtuzsorától és az árdrágításoktól. A nagybankok miatt elpusztulnak a gazdák. Támadta az Altruista Bankot, amely a fizetni nem tudó kisgazdákat sorra perli és ár. verezteti. A földművelésügyi miniszter szélmalomharcot viv a kartelek eUea. óriási zajban jelenteti» ki Knm Béta, hág* a Futóra konkollyal kevert ocsat küldött • hódmezővásárhelyi Ínségesek részét*. — Hol az ügyészi — kiáltják a baloldatom.. Kon Béla beszéde végén már vihar tombol a Házban, az elnök többször figyahneaM, hagy beszédideje lejárt, majd megszó'al a viharcsengő. Purgtg Emil földmüvelésügyi miniszter nagy vi. harban szólalt fel és a vásárhelyi gabonavisnaélésekről beszél: — valamelyes visszaélés történt — mire a baloldalon nagy zaj támad. — Mi, heqg valamelyes visszaélési — ták. Purgty Emil felelőssége« tudatában áflttotn, hogy a buzamintát nem abból a vagonból wtték, amelyet leszállítottak. Erre újból kitör a vihar. A miniszter további szavait elnyomja a lárma. — Köszénpor és más anyagot wo^k a oagoa. ban, — folytatja a miniszter. IEMdí^zö vásár hely polgármesterét utasítottam, hogy vizsgálja nacg az ügyet A visszaélés meg lesz torob®. Ulain Ferenc: Ismerjük aiár eUt a módsaefft Pnrgly Emil indulatosan): Ha *