Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

DÉLM AGYAKOKSZAO MCOED. >S«rkMCtM4g: 901110071 (MM U. L cm. Telel m > gJ-33. - KladóUvatal, UneHtakOnrrtdr tegrtfoda , Andi •IM Telefon < 15-0®. » Nyomda i UJw UoAt ueea Itt. Telefon < 2»-M. Távirati levélcím • DélmapyaroniAa Sseoed Vasárnap, 1952 márdus 13 2! BLAPtCBTitt 3.IA •cmamddn Ara24flU«r Vm. évfolyam, 58. szám I két szomszédvár Nem tudjuk, hogy a mai német választások mii ven eredménnyel fognak végződni, szamunkra azonban a német választási harcok már jelentős tanulsággal szolgálnak. Németország gazdasági helyzete legalább is nem jobb, mint a mienk. A német politikai érettsége nem áll különb fokon, mint a mi népünké. A közrend megóvása Németországban sem kiván enyhébb eszközöket, Kint Magyarországon. S Németországban mégis megengedik, hogy választás legyen, megengedik, hogy politikai agitációt folytathassanak, megengeilk a felvonulásokat és gyűléseket s szabaddá tették a korteskedés és tömegmeggyőaás minden ismert útját. Magyarországon nem mindig engedik meg azt sem, hogy a megválasztott képviselő érintkezhessék választóival s Németországban s politikai ellentéteknek, a szélső világnézeti különbségeknek leghevesebb összecsapását is megengedhetőnek tartották. Nem a két nép ás nem a két ország különbözősége nyújtja az alapot a két kormánysati rezon közötti különbséghez, hanem a kormányzat szelleme közötti alapvető különbség Ha összehasonlítjuk a német választáséi; pro. jávai azokat a — kihágás? Ítéleteket, ílcet a szegedi szociáldemokrata párt *s» aetői ellenében hozott meg az államrendőrség ssegedi kapitányságának kifaágási osztálya, akkor nyombí in szembeötlővé válik ez a különbség s ennek s különbségnek leglényegesebb oka. A mi viszonyainkra nemcsak az a jellemző, hogy milyen rendszabályok gondoskodnak e belbékc fentartásáról, hanem ez is, bogy az egyes hatóságok hogyan értelmezik és hogyan alkalmazzák a kibocsátott rendeleteket Maguk a rendeletek sokszor nem árulják él azt a szellemet, amit szolgálni kivánnak, — az alsófoku hatóságok azonban a legritkább esetben tévednek annak a szellemnek megállapításánál, ami a rendeletek kibocsátóinak szeuiük előtt lebegett A legtöbb esetben tehát helyes nyomon járunk akkor, kmikor a rendészeti és közigazgatási hatóságok szabályozásait a szabályok végrehajtásán keresztül értelmezzük. Brüning kancellár iegnap tizenhétezer ember előtt beszélt s tizenhétezer ember előtt beszélhettek a kommunisták és nacionalisták szónokai, de aki a szegedi tanyák »bogárhátú házikóiban* nyolc-tiz ember előtt fejtegeti a demokratikus átalakulás szükségessége, felöl bplyes, vagy helytelen politikai meggyőződését, az nyolcnapi elzárást kaphat a kihágási bíróságon. Termeszetesen nem a kihágási bíróságot okoljuk azért, hogy jhen Ítéletek megszülethetnek, bár a tények megállapítása s az alkalmazandó büntetési tétel nagyjában az egyéni meggyőződés s ezért az egyéni felelősség terhére, vagy javára esik, — mi csak szembe akarjuk állítani a tényeket s a tények világosságánál kérdezzük meg, hogy miért kell ilyen szembeótlőeknek lenni az ellentéteknek a két ország kormányzata között, holott tt'-J a két ország egyformán szenvedője a gazdasági összeomlásnak és egyforma szenvedője a békediktátumoknak? S hozzátehetjük még azt is, hogy mind a két ország belső rendje egyforma összefüggésben van a gazdasági hclyzetlel s a békeszerződés irgalmallanságai által cletre hívott elkeseredéssel. Ha azt lehetne mondani, hogv- Németország rendészete különb, mint a mienk, akkor még valahogy lehetne magyarázatát találni ennek a kétféle felfogásnak. De megrágalmazná a ma. e*40 mp ie, v» detesek felvétele terlia i lenlK h«llff ktveteléval gyar csendőrséget K c magyar rendőrséget, ald ezt mondaná A magyar rendészet minden tényezője kifogástalanul működik s teljes mérlékben adják meg a polgárságnak azt a nyugalmat, ami a közrend megvédéséből s a belső béke zavartalanságából ered. l)e ha ez igy van s ht» a német példák tanulságait is szeműnk élé tsrtjuk, mégis csak felmerül a kérdés: szükség van-e azokra a preventív Intézkedéseke^ melyeket az elmúlt év ősáta, akkor, amikor a gazdasági válság ránktörő hatalmas hulláma fenyegetett, indokoltnak tartott a végrehajtó hatalom s ha ezek ez intézkedések szükségesek is voltak megtételük ide. jén, szükségesek-e még ma is? Mi teszi indokolttá azt, hogy smig egyik országban a közrendre veszélyesnek tartják a politikai meggyőzés alkotmányos eszközeit, addig a másik országban, melyet a békeszerződés Ss a gazdasági válság ugysna»K s főidre sújtott, a legszélesebb keretek kőzött folyhat a választási tömegmozgalom? Ennek sz országnak súlyos katasztrófákon kell krresztölmenni, de katasztrófát az még soha nem okozott, hogy gyűlést tartani szabad volt s egyetlen katasztrófát sem lehetett volna távoltartani azzal, hogyha a gyűlések tartását betiltják Minél sulvosabb helyzettel kell szembenézni s minél több áldozatot kell követelni ettől s nemzedéktől, annál több módját kellene ejteni annak, hogv- ez a polgárság megszervezve s öntudatossá téve tudjon szembeszállni a ráváró veszélyekkel. A magyar polgárság szervezetlensége már idésett élő katasztrófát, de « magyar polgárság szervezkedését nem ssolgálják azok, akik a gyülekezési ós egyesülés; jog terén a kivételes intézkedések fentartásáért, vagy megszigorításáért harccfask. gépet a négy párt bérelte kl. A "gépek: Hindenburg. m ae> 'Hitler, Duesterberg és Stahlhe táblával békésen haladtak Berlin-felé, amikor levével ellátott a Hitler nevét viaélő gép I^ickenw^W közelében géphiba. folytán lezuhant és összezúzó. dott A tábla HiUer nevével poerd*i6doH. A gép pilótája é> szerelője súlyosan megsebesült. Egy nappal az elnökválasztás előtt bizonytalan a heiyztt. Az első választási menetben Hindenburg győzhet, ha Hitler nem kap többet- 10 mlHió sza. Németország sorsdöntő órái előtt Nagy Izgalommal v&ijék a (Budapesti tadAettátiÉ WefonUWéee.) Beriftti ífiim belől etast. szombat délutánra OUanyhult Szombat dél óta s rendőri riadókfrz&itségek permanendában vannak, az uccákon kettőzött őrszemek cirkálnak. A babonában hivők egy tragikus szerencsétlenségből, amely saombaton délután tőrtént Luckenwala község kóaelébea, Hindenburg Aéstoe győzelmét Jósolják. A dessaoi repülőtérről szombaton négy repülőgép indult Berlin felé, bogy résztvegyenek az elnökválasztási propagandában A négy D&steriierg aleoadea, ald a caat 1 ésSét - '7H— Iflfi* viculmv Ik 17 és léunttlié kapnak, akkor Btndenburyra ts mtlió futna. •. , Azok a pártok, amelyek most HlndenbaHJ mögMt sorakoznak, az 1930-as képviselőválasztás alkalmával 11 eefétmtltlé sstn#zaM kaptak. Ez a sziro elegendő volna ahoz, hogy Hindenburg már at eW menetben mcgszewme az abszolút többséget Számolni keif azonban azzal, hogy a hónapokon át tartó szertelen horogkeresztes agitáció és a tovább sulyosodott gazdasági helyzet ezeknek a választóknak egyrészét a szélsőségek táborába sodorta, nincs tehát kfzárva, hogy Hindenburg az első menetben nem éri el szt a 18 millió szavazott, amire az abszolút többséghez szüksége volna. Ebben az esetben egy hónap muiva, vagyis két nettet húsvét után sor *erü(ne a /násorfk vétesz, tási menetre, amikor már nem kell abszolút többség, ellenben az a jelölt lesz a birodalmi elnök, aki legtöbb szavazatot kapta * * Csökkenteni akarják a közalkalmazottak Illetményeit ? UüragfAk a külön pótfékokaf (Budapesti tadésitónt lelefonfctentéKe.) A költségvetés előkészületeit folytatják a pénzügyminisztériumban. Korányi Frigyes igyekezete arra irányul, bogy a költségvetést 610 millióra faragja le A 20 milliós megtakarítás a kiszivárgott hirek szerint alig lesz elér hstC a közszolgálati alkalmazottak illetményei' nek érintése nélkül. A pénzügyminiszter egyelőre a kiszállási dijak, a korpótlékok stb. lefaragásával Igyekszik megoldani a kérdést, mert aem akar hozzányúlni a családi pótlékokhoz és csak a végső esetben kerül sor a közszolgálati alkalmazottak ujabb VIét mény csökkenlésére. MástélmUUó ember Briand temetésén (Budapesti tudósítónk teleforüdemése•) Páruból jelentik; Briand szombati temetésén egész Páris résztvett. A temetési szertartás délután két órakor kezdődött a holttest Iwszentelésével. Két órakor a koporsót a külügyminisztérium főlépcsője előtt ravatalozták fel. Doumer elnök, a külföldiek, a kormány tagjai a ravatal mellett felállított tribünökön foglaltak helyet A ravatal felállítása után Tardieu mondotta el a gyászbeszédet. Beszédében főleg azokhoz fordult, akik Briand politikáját nem mindig értették meg. — Ki meri azt állítani — mondotta —, hogy elvben más politikát lehetett volna kö^eíni, mini amely Franciaország politikája volt tiz esztendő óta? Briand időnként té-edhelctt, ezt maga te elismeri. tU csak azok nem tévednek és nem