Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-12 / 59. szám

DELM AGYAKORSZAG S Szombat, 1932 mirdos 12 Araiomiér Vm évfolyam, 57. uAm UJ árvíz kellene T As árvíz évfordulóján talán egy njabb ár­viaet tellene kívánnunk s városnak. Pár nappal ezelőtt az Ipartestületi elnök tosetáeévd pár tagból álló iparosküldöttség kareste fel a kenestedelmi minisztert s arra kérte, hogy ne vigyék él Szegedről az állam­ápitészeti hivatalt »Az árvízért kapta ezt a hivatalt Saeged, ez a hivatal 1879 előtt Szen­tesen volt, vissza teli most már vinni Szen­té^ — viaszolta a kereskedelmi minisz­rmr. A >vfi< után elhalmozták az egymás ntán kővetkező kormányok a várost hivatalokkal ás Intézményekkel- Olykor már sz volt a szegedieknek az érzésük, hogy valamivel ke. vesebb, valamivel több lenne. Volt idő, ami­kor már kezdték cokalni az ideőzónlő tiszt­viselők számát, akik drágították az életet, nö­velték az igényeket és szaporították s kiadá­sokat az egykorú panaszok zzerint Mindig világctan éreztük, de most már világosan is tudjuk, hogy mi volt ennek az oka. A részvét Szegedet döntötte a viz, Szegedet talpra kell állítani S amit ósszeromtolt az egyik Ti­sza, azt kormánytámogatással felépítette a másik. A város a »hullám sírból feltámadott., ­ahogy mondogatták a feltámadás boldog él *ezői, — őrömmel látta s később tmeg Is szokta, hogy a kormány elárasztja hatóságok­kal és intézményekkel Szegedet. A megszo­kás rem volt soha jó írásmagyarázó. A vá­ros polgársága már-már kezdte azt hinni, hogy talán ez a sok >górög ajándék* a lendülő Párosnak szól, a pezsdülő éleinek, a bimbózó leulturának, a törhetetlen s megpróbáltatásai­ban is teremtő magyarságárak a talán az a nagyszabású kormányzati politika bontakozik ki tenne, amelyik a városok fejlesztésében látja a magyarságnak, a magyar kulturának, a magyar nemzeti életnek s a magyar jövő­nek szolgálatát. S már-már kezdtük fgy látni magunk is a szívesen feledkeztünk meg arról, hogy en­, nek a sok intézménynek ára van e mindig ' azt kellett értük adni, ami a legdrágább volt. Ha lakás volt a legkevesebb, akkor egy-egy intézmény idehelyezéséért fel kellett ajánlani tizenöt-húsz üres lakást, ha a telek volt be­szerezhetetlen, akkor telket kellett szolgáltat­ni, ki kellett sajátítani, lakóházakat kelleti lerombolni, lakókat kellelt kiűznünk az öreg fedél alól, csak azért, hogy egyenesek ma­radhassanak a pesti Íróasztalon kirajzolt vo­nalak. S araikor kezdett a pénz elfogyni, akkor pénzt kellett adnunk olvasva és ol­vasatlanul, de drága, Lő verejtékes pénzt kel­lett fizetnünk s nemcsak a magunk, de m£g az unokáink zavartalan álmát is elzálogosítot­tuk, hogy be tudjunk állni a versengésbe. Mert volt olyan állami intézmény is, aminek elnyeréséért, ha nem is a közszállitási sza­bályzatnak megfelelően, de mégis versenytár­gyalást tartott a vidéki városok kói.u a kor­mány. Kt ad többet érte? — hangzott el a kérdés s a magyar városok egymást s a ma­guk kulturális és városi feladatait letiporva jelentkeztek ajánlataikkal. Szemmértékét vesz. tett versengők licitáltak egymásra, tiz-husz, harminc, negyven évre előre lekötöttek min­den közvetett és közvetlen bevételt, lemond­tak az nocák kövezéséről, a csatornázásról, egészséges lakások építéséről, a tüdővé6z el­leni küzdelemről, ;csak azért, hogy magukra •éve állami feladatokat és állami terheket, le na maradjanak a nag, S mintán meghoztuk as áldozatokat a mi­ntán teljesítettük vállalt kötelességeinket* most azt kell hallanunk, hogy csak ax Arát miatt kapta a váras as intézményeit s miután ez a jogcím már elévült, as intézményeknek visz­sza kell mentdők eredeti állomáshelyükre. Az ötvenhárom év, amióta as államépitésseti hi­vatal Szegeden volt, nem volt elég meggyőz, ni a kormányt arról, hogy a hlvr.talnak Sze­geden van a helye. Szegeden van vagy tizen­ötmillió értékű állami tulajdonban lévő mű­szaki alkotás, az államépitészetí hivatalt mégis elvezénylik Szegedről, mert — at árvíz már nem jogcím. , Ha ez a kormány felfogása, akkor termé* szelesen nem az előkelőségek küldöttsége, nem a szegedi zászlós arak deputdclózása segit d^ek^éMto tart!7w«lnt. I—»k héna wpiw^ ^ « ezen a városon, esak az segítem, ha /alaJd - átvágná a percsoná gátat. Katasztrófa nél­kül nincs segítség, fel kell hát idézni kataszt­rófát, hogy a kormány egyik-másik tagját a segítség szükségességéről meggyőzzük. De nem elég katasztrófa az, emlt felidéznek esekkel sz intézkedésekkel? S ha már esak a katasztró­fát ismerik el Jogcímnek, Akor elégedjenek meg sszal a katasztrófával, amit a hivatalok megszüntetésével és el vezénylésével Ők ma­gok okosnak ebben a városban. Akkor már katasztrófa és katasztrófa között ne legyes — személyválogatás. Elégedjenek meg azzal a saarencsétlenséggel, amit intézkedéseikkel zú­dítanak erre a városra s ne kívánják azt, hogy a város valamelyik fanatikus szerelmese — átvágja a percsorai gátat csak azért, hogy Szeged felé forditsa a kormány részvétét wsawasasawwisiisai iá 99 Hindenburgnak győzni kell l&zns Izgalommal váija * Brüning rádióbeszéde — (Budapesti bsdósttánk Mefonfelentéle.) Bep. önből jelentik: A rendőrség a legmesssebtv­menő biztonsági rends; totta a vasárnapi # — la nilllal f M , m A ÍJ fii tl 1 —W a Jl szag területen szomoaton ejienoi nézővé nacxv készültség lesz. A hatóságoknak Jogukban Ali minden olyan autó elkobzása* amelyét a rend­őri határozmányokkal össze nem egyeztethető célokra használnak fel. F. Brüning kancellár pénteken este hatalmas beszédet mondott a rá­dióban. • A választási harc ismertetése ntán ki)elentette, hogy s jobboldal részéről napróL napra vissza taszítóbb módon folyik az agitáció. ' Pedig a Jobboldalnak nincsen semmi programja — mondotta a kancellár — csak a halalomra tör% de azzal nem tudna mit kez­deni. Nem szabad ezU a pártot .hatalomra fultatnt, mert nagy megrázkódtatásoknak ten­nék ki Németországot Különösen az asszonyokhoz Intézte szózatát akiket arra kért, hogy segítsék elő Hinden­burg tábornagy győzelmét — fejezte be beszédit a Németországnak élni hell . ., Bellin^ március 11. Hinéekbarg asősstS,smit csütörtökön este rádión iatésrtt a német nép­hez, egész Németországban óriási hatást gya­korolt A beszédet gramoforJcmezre fe fel­vették és a német rádió szombaton este 8 érakar újból közvetíti f Párisból jelentik: Egész Franciaország izgalmas érdeklődéssel várja a _ elnökválasztást. Valamennyi párisi lap tudósítót küldött Németországba akik bos tudósításokban számolnak be topjaikban a helyzetről. Abban valamennyi lap megegyerik, hogy Hindenburg megválasztásához nem fér kétség, a kérdés csak az, hogy Hindenburg meg tudja-e kapni már az első menetben az abszolút többséget vagy pedig a második me­netben nyeri el az elnöki méltóságot A belügyminiszter a budapesti főkapitányi felmentene állásától Budapest, március 11. A belügyminiszter tegnapi éieshangu nyilatkozata után ma megjelent Keresz­tes-Fischer Ferenc leirata, amelyben Be^egh­Haszágh. Miklós budapesti főkapitányt felmen­tette átlósától. A budapesti kapitányság ideiglenes vezetésével a belügyminiszter Andrtka Károly fő­kapitány-helyettest bizta meg. Politikai körftkben elterjedt hirek szerint Bezegh­Huszágh toiayics uton kér elégtételt a belügy­minisztertől tegnapi éles nyilatkozatáért. Hivatalos helyen azonban azt hangoztatták, bogy mlnd­.össze teggszerü nyugdíjazási fígyröt* van szó >Csak tájékozat (anságból lehet ugy felfogni az ügyet — mondja a félhivatalos közlés —, mint • belügyminiszter és a fókapitánv köztti személves ellentétet.. A főkapitányi állás végleges betóltéaéról még nem történt dantés Károlyi miniszterelnök az ügyet meg akarja tárgyalni a belügyminiszterrel. A Népszövetség a japán—kinai ellenségeskedés azonnali beszüntetését követeli rJíftL'Tfí telefonjelenlés •.) j pénteken véget ért. A közgyűlés névszeri ah Genfből jetent.k: A japán-kínai konfliktus szavazással határozati javaíatot fogadott al, ugyrlen összehívott népszövetség, közgyűlés | amelynek értelmében kózaoOlés köZ'l a

Next

/
Thumbnails
Contents