Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-09 / 56. szám

büiela-ieiát, amely ízertat* elfensiagül tatád«» na­gyobb stiíű racionalizálási törekvésnek- Abba sem hajlandó belemenni a bürokratikus szervezet, hogy egyes intézményeket szüneteltessenek. Kifejtett«, hogy ennek az. ellenállásnak a tisztviselőtársadaiom focija kárát vallani, mert, ha az egyes intézmények szüneteltetésével nem tehet meO'a'^ritásokat esz­kóz-ólni, kénytelenek Ce*znek- « tisztviselők illetmé­nyeit vjia teszőllit.im. — A bürokráciának meg kell értenie, hogy a budeet egyenr^jlyba hozása kondíció sine qua non. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a budget-tételek leszállítása magára az ország telje­sítőképességére nincs befolyással. V 810 milliós k««te.t szerencsésen megválasztott középútnak tar­tósa. A kormánynak mindenesetre igen nagy ener­giára van szüksége, hogy ezen a kereten belül össze tudja állítani a budget, — Nem tartanám a mai viszonyok között helyes pénzügyi politikának — folytatta —, hogy fi adóz­tatás terén lényeges módosításokat vigyünk keresi, tül. Ebben az átmeneti időszakban egy adóreform olyan veszedelmes eljárás volna, amely kockáz­ta ja az államháztartás egyensúlyának biztosítását. MO nem lehet mást csinálni, mint azok kőzött a keretek kőzött mozogni, amelyek adva vannak, egg további évre fenntartani mindazokat a külön­ce* intézkedéseket, a melyeket eddig tettünk. Ké­rem a kormányt, hogy olyan fogyasztási adótermészeti intézkedé­sektől, amelyek aránylag keveset ¡ővédel­meznek, de drágulásra vezetnek és a gazdasági életben csak továbbmenő nyugtalan­ságok forrásai, mint például ásványvíz adó, vil­lamossági adó és a többi — lehetőleg tartóz­kodjék. — Igen nehéz viszonyok kőzött vagyunk s a mai krízisnek világszerte számtalan oka van. Be kell ismernem — folytatta Teleszky — a Szovjetoross­országban nyert tapasztalatok alapján, hogy a saocialjsztikus és komimuniszfikus gazdasági el­veknek következetes végrehajfása nem leszi annyira lehetetlenné a gazdasági élet folytonosságának fenn­tartását, mint azt eddig általában hittük. De ma is azt hiszem, hogy egy kulturáltam kulturigények­kei biró népességének gazdasági és kulturális igé­nyeit csak a kapitaltszlikus gazdasági rendszer " apján lehet kielégíteni. Azt látom, hogy a sav cia'umustól és kojmmunizmustól való félelem * kapitalistákat olyan irányokban való működésre sz^rilja amely irányok nemtiogy megmenthetnék « kapitalizmust, hane>m ellenkezően: egyenesen a szac m'izmns és a kommunizmus malmára hafl. fák 9 vizet a-ért, mert a kapitaüsztikus gazdasági '•end csődjére kelt, hogy vezessenek, — óva intem a kormányt — fejezte be beszé­dét —hogy ne engedje afigát tetszetős jelszavak hatása' alatt olyan irányokba és olyan szélsősé­7ékbe hajtmi, amely terekre való juttatás nem érné el azt az eredményt, amelyet tőle várnak, ha­nem ellenkezőleg éppen az ellenkező irányban a gazdasági élet meggyengülésére vezetnének Korányi pénzügymini$zter válaszolt az elhangzott felszólalásokra és azt han­goztatta, hogy a mai viszonyok nem alkalmasak átfogó adóreformokra. Azután arról beszélt, hogy az egyes adónemeknél az 1926—1927. költségvetési évhez Viszonyítva lényeges csökkenések észlelhetők. így a forgalmiadénál 1926—1927-ben 150 millió pengő volt a bevétet, a legutolsó évben pedfg niár f s«(- HO millió pengő körül mozgott a bevétel. A vámbevételek 100 millió pengő csökkenést mutat­nak az 1926—1927. évhez képest. A pénzügyminiszter ezután arról h«szélt, hogv « tóradót nem lehet felemelni, mert esőkkenne a sörfogyasztás, vé ;ü l az árak szabályozásáról azt mondotta, hogy ebben a kérdésben nagy óva­tossággal kell eljárni, .4 termelési hitel kírdé;ét tárgj a'ta e.:után a 33-as bizotbas. Eszerint összes terme ési ágak, bortermelők, cukorrépa termelők és esetleg a gabonakereske e.em is része­sülhet termelési hiielben, amelyért a Nemzeti Bank mindenkori bankkamatlábán felül másfélszázalék fiitefendő. A kölcsönöket ha (hónap alatt kell visz­*zafizetni. Lejáratkor * kölcsönösszeg fele újból meghosszabbítható. Korányi pénzügyminiszter a Slllihalle tárgyalásokról azőlva kijelentette, hogy a Stillhaltét ar. iparnak ÍSadŐ 2óío<^céduUkfát • T O y E BIZALOMMAL Tóth óráshoz &ÍOB fceT+i síett brilúln» függik, gyűrűk, irmj-érík A)6ti irta te ® bankóul szemben fenn­álló tartozásaira is ki tehet terjeszteni. Ezért a Stillhalte bizottságba szükséges az ipar és keres­kedelem képviselőinek a bevonása is. Teleszky János ismertette az angol hitelezőkkel folyta'ott Still halté-tárgyalásokat, amelynek ered. ményeképen angol hitelezők hajlandók voltak belemenni augusztus l-ig tartó SUUhaiteba. Fontos volt, hogy az angol hitelezők elismerték, hogy az országban rendelkezésre álló devizakészletet az ország gazdasági életének folytatására, uj nyers­anyagok beszerzésére kell felhasználni, nehogy a termelőmunka megálljon. Azt ajánlotta Teleszky. hogy a megállapodást a kormány fogadja el és a vonatkozó rendeletet adja ki Az ülés végén a 6-os bizottságba beválasztot­ták Szilágyi Lajost r 4 minisztertanács elfogadta a Stillhalte-rendeletet a Budapesti március 8. A kormány beddetí délután minisztertanácsot tartott amelyen el­fogadta a pénzügyminiszternek a Stillhaltevrf, kapcsolatos rendeletét, amit a 33-as bizottság keddi ülésén letárgyalt, A rendelet a bejegyzett ipari és kereskedelmi cégeknek külföldi pénz­intézetekkel szemben fennálló tartozásaira is kiterjed, ha azok 1931 november 21-e előtt, keletkeztek. ~ Arról, hogy Sisged ügyével — a tegnap! kűldőttségjárással kapcsolatban — foglalkív! zott-e a minisztertanács és ha foglalkozott^ mit határozott, nem adtak ki közlést. „A Csehszlovák állam határaiban nem lesz változás'" ­mondja a cseh miniszterelnök (Budapetfl tudósítónk telefon jelentése.) Prá­gából jelentik: Udrzrl cseh minisztereinők ma fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt tiltakozott azon hírek ellen, mintha a Cseh­szlovák 'állam határaiban változás állna be­— Sohasem fogjuk megengedni — mondotta a cseh miniszterelnök —, hogy azt, amit mi megszereztünk, tőlünk elvegyék. A dunai konföderációról is beszélt a mi­niszterelnök és azt mondotta, hogy arról Cseh­országnak meg van a saját véleménye és a kormány elhatározásait semmi sem fogja kor­látozni. A külügyminisztérium semminő mó­don sem szögezte le magát AZ olasz kormány ellenzi Tardieu tervét? (Budapesti tudósítónk télefonjelerttése.) Ber­linből jelentik: A berlini lapok vezető helyen közlik az olasz kormánynak Tardlea memo­randumára adott válaszát. A legtöbb lap azt olvassa ki az olasz jegyzékből, hogy Olaszor­szág bizonyos tekintetben ellenzi Tardieu tet*. vét A Dsutscher 'Allgemelner Zeitung nagy Jeu lentőséget tulajdonit Walkó magyar külügymi­niszter római látogatásának. Varsóból jelentik: Beavatott, politikai kft­rök szerint Lengyelország nem ellenzi Tar­dieu konföderációs terveit. Miután Zalesky külügyminiszter a kérdést Tardieuval Genf­ben letárgyalta, szerdára a kőzépeurőpai ál­lamokban akkreditált összes lengyel követ©* ket konferenciára hivták össze. Walkó Mussolinlnél (Budapesti tudósítónk telefonjeleritéss.) Ró­mából jelentik: Walkó Lajos külügyminiszteri kedden délután Mussolini egyórás kihallgatá­son fogadta. Walkó Mussolinitől a Vatikánba ment, ahol Paoelli bíboros államtitkárt Iá* togatta meg. , Walkó Lajos kedden este féltízkor Rómá­ból Genfbe utátott- A pályaudvaron Grandi külügyminiszter is megjelent Briand emléke a francia parlamentben »Briand nemcsak Franciaországé, de az egész emberiségé volt" Pirit) március 8. Briand halála gyászba borította egész Franciaors a ;ot. A pártpoli­tikai szenvedélyek, amelyek Brianddal szem­ben nemegyszer a gyűlölködésig fokozódtak, a váratlan gyász hatása alatt egyszerre elné­multak'. A párisi Oeuvre azt irja az elhunyt Briandról, hogv- az emberiség elvesztette azt a férfiút a bske szellemét testesítette meg már akkor, amikor még egész Európa romokban hevert. 6 meghalt, de politikája fenmarad, mert egykori ellenfelei fognak nyomdokába lépni. A Volonté azt írja* hogy szimbóluma volt azs emberiségnek, az em­beriességnek, horgonya a béke hitének, amely­Le a népmilíiók kapaszkodtak. Herrht a következőket írta Briandról: »Briandnak az igazi nagyok kálváriáját kel­lett megjárnia. Az egész" emberiség hálája lebeg ravatala fölött népmillióké, a szülők saereEa'e gyászol, akiknek fiaiért harcolt, hogy ne kelljen nekik többé harcolniok.« PainJévé ezeket irta: »Nincs államférfiú, aki őt pótolhatná... Olyan sziv, mint amilyen most szűnt meg dobogni, nincs több.« A jobboldali sajtó is megbecsüléssel em­lékezik meg Briandról és azt irja, hogyha egyideig a félreértések és a támadások eí is homályosítják a nagyságát, a tiszteletet máris megadja neki mindenki. Briand holttestét szombalon ünnepélyes gyászszertartás után ideiglenesen az egyik párisi temetőben helyezik el és csak ké&őbb szállítják Cochttrellsbe. Mi­előtt a koporsó elhagyja a külügyminiszté­rium palotáját, a párisi biboros érsek szerv*) leli be Briand hamvait A francia parlament két háza kedden délutáni ülését Briand emlé­kének szentelte. A kamarában Boulsson éá Tardieu, a szenátusban Lebrun elnök ét Reynaud pénzügyminiszter mondtak gyászbe­szédet. Bouisson azt mondta, hogy Briao<! halálával a kamarában a világ egyik legntf gyobb erőforrása tűnt el, olyan erőforrás amely a békét táplálta. -- Briand nemcsak Franciaországé, de egész emberiségé volt — mondotta. Briand a jővőrek dolgozott, de müve máris a törté­nelemé. Apponyi beszéde Genfben a keleti kérdésről (Budapesti tudósítónk telrfonjileritést.) Genfből jelentik: Gróf Apponyi Albert a nép­szövetségi közgyűlés főbizottságában kedde0 felszólalt a keletázsiai kérdés vitájában. Ap­ponyi kifejtette, hogy milyen óriási siker lenne» ha a Népszövelség a békét helyre állithatná * távol keleten. A Népszövetség maradjon b" önmagához és ne váljon külön csoportok esz­közévé. Ha egyenes uton haladj bizalmat ér vez és lesz tekintélye. Egy százalékkaMeszáliitotfák a német kamatlábat Berlin, március 8. A Birodalmi Bank « vált«** leszámítolási kamatlábat 7 százalékról 6 száz* iékra, a lombardkaimaüábat 8 százalékról 7 száza­lékra mérsékelt«. A hétfél a főispán és a poi és a mi (9t D'élmagijar ország mm nSgytagu szegedi küldöttség ­Délmagyarország tegnap rés »olt — hétfőn délben jelen Miklós kormányzó és gróf Kái níszf erei nők előtt, hogy bejelen kófását a szegedi intézmények szüntetése és áthelyezése ellei tagjai közül dr. Algner Káró főn délután hazaérkezett Budi mogyl Szilveszter polgármestí szakai vonattal és kedden má vatalában. Kérdést Intéztünk" a polgárr milyen impressziókat hozott zik-e abban, hogy az akcióna eredménye lesz? — Az az érzéseití, hogy sol ügyünknek — mondotta a pi mert ugy a kormányzó ur el< niszterelnök előtt feltárhattuk t Olyan momentumokra hivhatt műket, amelyekre eddig nen: Meg vagyok győződve róla, hi a legnagyobb jóindulattal vanm A kormányzó előtt a küldőtts* gyéspüspök ismertette rövidí utána azután én tájékoztattai Ujabb i az évek elül I po?gái fl J)élmagyarr>rsrág munka Somogyi Szilveszter polgármeí Budapesten tartózkodott, felhs alkalmat arra, hogy a külön riumokban megsürgesse több rendelet jóváhagyását. Ezeknel deleteknek a legnagyobb rés: egy évvel ezelőtt terjesztette fe sága jóváhagyás végett, a k döntése azonban egyre késik, rendszerré vált késedelmeskedt kényelmetlen helyzetbe hozza, meg is károsítja. A közgyűlés megalakulása utí alkotta a kizárási okokról sz> deletet, a közgyűlés és a kisg jét, de a belügyminiszter méj SZEC 3 Szerd A magyar sztárok f Csókolj Énekes, zenes, tón« Írták: Em&d i I. rész: Tik-lak Főszereplők: Mzsatieam Kálmán Pdger Antal Somogyi Erzsi Boross Géza, i ; FOX ESöadások vasárnap 3, i

Next

/
Thumbnails
Contents