Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-08 / 55. szám

A szegedi Küldöttségei I fiéifőn fogadia a Kormányzó és a miniszterelnök -Mindketten a legnagyobb f6 Indulattal togaáták a Küldöttség előtörlesztéseit" - „Sikerült Szeged súlyos Oelyzetét a legilletékesebb laktorok elötl kimerítő részletességgel feltárni" (Budipesti tudó s fiánk tele fonj clentése.) A sagedi küldöttség, amelynek tagjai voltak gróf Klebelsberg Kunó, Glattfelder Gyula püspök, dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilseszfcer polgármester, hétfőn délben félegykor tisztelgett a kormányzónál, majd a kormánviói kihallgatás után a küldöttség tagjai gróf Kár4yi Gyula minisztereinókót keresték fel. A kormányzó V legmelegebb támogatósát helyezte kilátásba a küldóttségrek; gróf Károlyi Gyula miniszter. Sünöknek a küldöttség tagjai részletesen előterjesztették Szeged súlyos sérelmeit és kívánságait Szeged tervszerű elsorvasztásával Kapcsolatban. A kihallgatásról kiadott hivatalos közlés szerint a miniszterelnök é legnagyobb jóindulattal hallgatta meg a küldöttség előterjesztését és kijelentette, hogy a holnapi minisztertanács elé fogja terjeszteni Szeged kérését és a minisztertanács elhatározását ujabb megfontolás tárgyává fogja tenni, nehogy Szeged város érdekeivel ellentétes intézkedések történjenek. A négytagú küldöttség a legnagyobb reménységgel távozott a miniszterelnöktől, mert gróf Károlyi kijelentései spontán hangzottak el, .tnég mielőtt a miniszterelnököt a kormány•ónak a küldöttség előtt kifejtett álláspontjáról hivatalosan tájékoztatták volna. A küldöttség tagjai ezután « pénzügyminisztériumba -Jwifet, ahol Vargha Imre államtitkárt akarták telkenesni, hogy vele a Klsbuvártó feltöltésének folytatásához szükséges pénz kiutalásáról tárgyaljanak. Miután azonban Vargha jfilamtitkár betegen fekszik lakásán, a küldöttség dolgavégezetlenül távozott Az államtit.Icár felgyógyulása után gróf Klebelsberg Kunó fog ebben az irányban tárgyalni Dr. Aigner Károly lólspán hétfőn délután visszaérkezett Szegedre és a Délmagyarország munkatársának a következőket mondta: — A kormányzó ur őfőméltósága rendkívül kegyesen fogadta a szegedi küldöttséget és biztosított Lennünket városunkkal és közönségünkkel szemben mindenkor tagasztalt változatlan jóindulatáról. — A miniszterelnök ur is megkülönböz" letett jóindulattal fogadta a küldöttség előterjeszttseit és megnyugtatott bennünket, hogy az ország súlyos helyzete folytán elkerülhetetlenül bekövetkező leépítések folyamán Szegedet különleges helyzetének megfelelően, különleges jóindulatú elbánásban fogja a kormány részesíteni. — A küldöttség 'ellát minden tekintetben megnyugtató eredméngt ért cl — mondott.i a főispán —, mert sikerült városunk sulgos helysetét a legilletékesebb faktorok elö't közvetlenül és kimerítő részletességgel feltárni, ami teljes megértésre talált és sikerült azt a különleges jóindulatot városunk részőre biztosítani, ami nclkül semmiféle gyűléssel, vagy felirattal, cz a kérdés nem jutott volna nyugvópontra. Ki kell még jelenienem, hogy Glatt. felder Gyula csanádi püspöknek és gróf Klebelsberg Kunónak nagy hálával tartozik városunk közönsépe. mert az ólért eredmé- . £ elsősorban az ő részvételük és közreműködésük biztosította. Elmondotta még a főispán, hogy a miniszterelnöki kihallgatás után a népjóléll minisztériumba ment, ahol a szegedi munkanélküliek helyzetét tárta fel Czebely Gyula miniszteri tanácsos előtt, aki az illetékes ügyosztály vezetője. A főispán arra kérte a miniszteri tanácsost. bocsásson a város rendelkezésére megjelelő összeget, hogy ax biségmunkások tovább foglalkoztathatók legyenek, amit a miniszteri tanácsos kilátásba helyezett. „Szeged egyetemes érteke nem tekintheti politikai kér__ Msnek" Ua^StMb?|l^K>kM g'Swáf'Sf vtsiÜQM? A közigazgatási hízottság legutóbbi ülésén, de a város közönsége körében is többször felmerült az a határozott kívánság, hogy a város hatósága a küldöttségjárás ügyében kapcsoljon kl minden politikumot és a szegedi közvélemény egységét azzal dokumentálja, hogy kérje fel a küldöttségben való részvételre mind a három szegedi képviselőt, Kl«- « telsherg Kunó mellett Rassay Károlyt éa I Kélhly Annát is. Wolf Miksa törvényhatósági bizottsági tag hétfőn ebben ! SZÉCHÉNYI MOZI Ma kedden, március hó g-án utoljára At évao frgglkerflltebb vtUga trakrMja! Budapaatra M hél óta táblia hás k! Kadettklsossiono Énekes, zenés katonai vígjáték a boldog békebeli időkből. írták: Roda Roda és Fritz Grün baum. Zenéjét sserzette: Róbert Stolz Rendezte: Rolváry Géza. Főszereplők; Gutfev Fróbllch, Halma? Tibor éa Defiy Haas. Mldcy egér lequ|abb katandfal htoadáMJk vasárnap 3, 5, 7, 9. hétköznap S.7,9 órakor az Ügyben a következő interpeltáclát jegyezte be a legközelebbi közgyűlés napirendjére: •Hetek óta hirek vannak a városban arról, hogy különböző közlntézménjek megszüntetésével, vagy más városba való áthelyezésével Szeged városát igen súlyos sérelmek érik ft a vöröst ezzel a kormányhatásági Intézke-' déssel a mai sivár viszonyok mellett mig inkább elsorvaszt fák. Kétségtelen, hogy a város egyetemes érdeke ezen kormányhatósági intézkedések megváltoztatása és eaen tervek hatályon ldvül helyezése. A* ls bizonyos, hogy mindezen kérdések politikai vonatkozásiaknak nem tekinthetők, pártpolitikai szempontból nem intézhetők, — mert hiszen a sérelmes rendelkezések és tervek az egész táros közönségét érintik.. Tisztelettel megkérdem a polgármester urat, méltóztassék nyilatkozni arra, hogy hogyan történhetett meg az, miszerint a fenti tervek megváltoztatása céljából eljáró küldöttségben való részvételre csupán a város egysége*párfl képviselője kéretett fel, mig a város másik két képviselője eziránl megkeresést, sem kapott és fel sem kéretett.e Egymilliószázezer pengő deficit a város mult évi zárszámadásában A gazdasági válság miatt 150 ezer pengővel csökkeni a város fóldbérfOvedelme; 230 ezer pengővel kevesebb adót fizetlek be. — Erősen csőkkeni a gőzfürdő, a kisvasul és az autóbuszüzem forgalma (A Délmagyarország munkatársától) A városi számvevőség a napokban befejezi a mult évi zárszámadás 1 összeállítását, amely nagyjából • már elkészült, csupán néhány ellenőrző átszámítás van még hátra. A zárszámadási jelentés rövidesen a pénzügyi bizottság elé kerül és azután az áprilisi közgyűlés napirendjére tűzik, mért az érvényben lévő belügyminiszteri rendelkezések értelmében legkésőbb május tizenötödikéig föl kell terjeszteni kormányhatóságt jóváhagyás végett. Scultéty Sándor főszámvevő a zárszámadás fontosabb eredményeiről a kővetkezőket mondotta a DélmPggarors'dg munkatársának: — A zárszámadás természetesen deficites (esz körülbelül annak az összegnek az erejéig, amelyet a mult év folyamán kőlcsönképpen vett föl a város, mivel előre láttuk, hogy a költségvetésben előirt bevételek egyrésze nem valősul meg. Két függőkílesőnt vettünk föl a mult évben, hogy a főpénztár fizetőképességét biztosítsuk, az egyiket 400.000 pengőt a Magyar általános Hitelbanktői, a másikat pedig, 180,000 dollárt, a Magyar-Olasz Banktól. Ez a doliárkólcsön körülbelül egymillió pengőnek felelt meg. A kölcsön jelentékeny részét azonban nem a rendes kiadások fedezésére fordítottuk, hanem ebből fedeztük a Mars-téri laktanya tatarozási költségeit és ebből fedeztük a fehértói halgazdaság építkezési költségeinek az államsegélvből nem fedezhető részét. — A zárszámadás deficitje körülbelüli 1,100.000 pengő les:. A deficit oka a gO-.dasági válság, a ke. reskcdc'cm és az ipar általános pangása. A földbérrevizió következtében a költségvetésben előirt földbér jövedelem 150.000 pengővel csökkent, azon„Csókolj meg édes a Széchenyi Mozi legközelebbi 100 százalékos magyar attrakciója klvfll, hogy a hátralék ts elért mi már a 800.000 pengőt. De erősen visszaesett a város adójövedelme is. Ezen a cimen körülbelül 250.000 pengő vestr teség érte a várost A veszteséglistán maga a kereseti adó kétszázezer pengövet szerepel. A mai lehetetlen állapotokat ez a tétel jellemzi a legjobban. Nince munkája, keresete sem az Iparnak, sem a kereskedelemnek, erős leépítések voltak minden vo.' naton. Közölte ezután a főszámvevő a városi üzemek zárszámadásainak végeredményét is. A városi zálogház 1931-ben 14.998.60 pengő hasznot matat kL A kiadott zálogkölcsönök összege 670.750 pengő. A haszon tehát nem éri el a forgó töke két százalékát. A zálogház a városnak 510.000 pengővel tartozik, bár eredeti tartozásából igen Jelentékeny összeget törlesztett az elmúlt évben is. A városi gőzfürdő zárszámadásban kimutatott haszna 13.368.48 pengő, a fürdő látogatottsága azonban erősen csökkent, aminek következtében a fürdőárakat is leszállította az üzemigazgatóság. 1930-ban 142000 vendége volt a fürdőnek, 1931-ben csak 117.000. tehát 25.000-rel kevesebb. A város mezőgazdasági üzeme, a Szilveszter-major 10.367 pengő hasznot mutat ld as elmúlt évről, de ezenfelül jövedelméből 18.150 pengő földbért Is fizetett a városnak. Az üzem által használt 552 hold föld átlacos holdankénti jövedelme igy 51.40 pengő. A városi autóbuszüzem haszna 7686.09 pengő. Az utasforgatom erősen csőkkent. 1930-ban 28:1.000 utasa volt az üzemnek a mult évben már csak 236.000, tehát 53.000-rcí kevesebb. .4 kisvasút a tiszta jövedelmét a kisvasúti kölcsön amortizálására fordította, de ezenfelül a p^ros az amortizá-