Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-08 / 55. szám

U.U . Telefon: 23-33. ­Kedd, 1932 márdas 8 2 e. Telefon > 13-Oe. - Nyomda t L0W U»ól ucca 19. Telefont lO-M. Té»!ra« ivoWftfllAfll vm. évfoiyem, 34. g^g^aaarasaLags flz elasz szerződés 1 'A magyar és olasz kormány megbízottal ' Rómában egyezményt irtak alá, az egyezmény » hivatalos jelentés szerint »a két ország -özöttl áruforgalomban az egész európai köz* : gazdaság ^rrtekét hivatott előmozdítani*. Amig az egyezmény részletei nem kerülnek ! nyflvánosságrc, addig természetesen nem le­• tat yéleményi nyilvánítani sem abban a kér­! désfcen, hogy a magyar gazdasági helyzet ki l uj egyezménytől mit remélhet Olaszország­gal kötöttünk már szerződést, amit olyan hű­hóval ünnepeltünk itthon, mint amilyen ün­- neps^et u a uerzödés — Olaszországban érdemelt volna meg. Olaszország nyugodtan ezportálhatott hozzánk, dc mi nyugtalanul sem exportálhattunk Olaszországba/— ez volt a kézzel fogható és zsebbevágó eredmény. Nem saebad feltételeznünk, hogy az nj olasz megál­lapodás is csak annyira fogja megvédeni igé­nyeinket, mint amennyire ez az érdekvédelem e korábbi szerződés végrehajtása során ér­vényesült. Általában hibát követnénk el* ha • akár a nemzetközi politikai, akár e nemzet­közi gazdasági kérdéseket belpolitikai párt­szempontokból vizsgálnánk A belpolitikai kon­* centrfcjó talán soha nem valósul meg, de té maga felelősségét érző pnlsárság *et i körpólitikai konoentrádőtSnlr pítkülónbség nélkül végrehajtotta. Bethlen Istvánnak nem * tevés és nem kevéssé meggyőződéses ellenfele! voltak, amig hatalmon volt, de külpolitikai tárgyalásait még akkor gpirí akarták megne­hezíteni, amikor jól tudták, hogy sokkal keve­sebb haszna lesz ae országnak a külpolitikai tárgyalások si'-eréből, mint amilyen sok hasz­na abból lett volna, ha idejében falhatott •volna az ország népe a multak politikai rend­szerének likvidálásához. Nem kételkedhetünk abban sem, hogy az olasz szerződés már abban az irányban ha­lad, melyet Taj-dieu tűzött ki Középeurópa gazdasági élete számára. Tardieu koncpcióját a hivatalos olasz külpolitika már helyeslően vette tudomásul s. ma olyan megállapodást kötni, S vagy legalább olyan megálla­podás kötéséről , értesíteni a nyilvános­ságot, amelyik a francia terv elgondolásával nem ért egyet, annyit jelentene, mint ujjat búzni a legtöbb pénz uraival. Már pedig, ha más nem, a cseh kölcsön megmutatja, hogy a francia barátság nem platói, vagy legalább nem platói a cseh támogatási Ta­lán nem véletlen, hogy » franciák által Cseh­országnak njTiitott kölcsön hite majdnem a naptári öap szerint esett össze a francia kez­deményezés nyilvánosságra jutásával. Ha irá­nyitóan tudnánk tefolyni az események ki­alakulására, most azl mondhatnánk, hogy a cíehcknek juttatott kölcsön szimbólum L le­het, de lehet program is. Középeurópa talpra­állása kőzépeurópai államok összefogása. nél­kül nem kővetkezhetjk be, de mennyivel ered­ményesebb, mennyivel termékenyebb, mennyi­vel történelmibb lesz a francia gondolat, ha nem koldussorsba zuhant, eladósodott, meg­ingott valutáiu és a termelési és értékesítési válság mélyén fetrengő államok összefogásán épül fe', honem pénzügyeiben rendezett, va­lutájában megerősödött, költségvetésében egyensulybahozott államok szabad egyezkedése nyújt számára bázist Mert pénzügyi talpraállás nélkül a francia terv — kollonicsi terv. Először koldussá vál­lak az országok, előszór el kellett vesziteniők pénzügyi függe'lcnségükct, hogy meghajtsák r;i: előtt Meaejl­,-flM­áris körüli békéknél fraada terv, ha edésén alapulna azokat a* országo­lódás* nélkül aem ópában politikai és fejüket vA m is maradandóbb szabad államok s ha aem kat, melyeknek Európában, sem gazdasági rend ne$ születik vég a melyeknek csak a békeszerződések szelleme M a háborús emlékek parancsolnak tátflmvradázt Elvégre a dunai, medence ipad illamai nem tudják | elhelyezni termékeibeá a<duüni medence agrár államaiben a az agrár Illámé termékeit nem veszi fel a két ipari állam. Németországra szűkség van úgyis, mint mezőgazdasági fi úgyis, mint ipari fogyasztóra. Hiszen, hogy több példát re mondjunk, Németország A linából és Kanadáböl negyvenszer annyi i gazdasági terményt importál, mint Magyár­Romániából gazdasági terményt országból, Jugoszláviából " \v«t r együttvéve. • v Jugoszlávia az elmúlt évben kapott (ran­da kölcsönt s Csehország most jutott hozzá hatszázmillió franda frankhoz. Középe urópa gazdasági közeledésre felhívott államai a sze­gedi tanyai magyarral mondhatják Fsencia­országnak, hogy nemcsak tanácsot, hanem ka. Idutt ls kérnek. A franda eranv nem marad­hat páncélszobák kincse. A tőke elhelyez­kedést keres és éppen azért, mart nem szenti­mentális, olyan helyen keies elhelyezkedést, ahol megjelenésének puszta tényével bizto­sítani tudja a politikai békét s a gazdasági rendet Mivel pedig a tőkés nyugalmának fel­tételei a béke és a rend, könnyű belátni, hogy nem szerelem, hanem okosaág é& előrelátás .tűzi ki a franda külirtJait S mi-él az érdek sokkal megbízhatóbb kapocs, mint A szerelem, Utynnémí optimizmussal nézhetünk a fran­da kezdeményezés sorsa dé. . ­wnewanMnewimii ti • ' • MMMMmmm francia karriert fűlött után érték nagy csaló->k és fájdalmas . (Budapestf tudósító** bói jelentik: Aristide ; terelnék hétfőn délutál sISfiSusTÍ* nak. Ragyogó ideális lelkesedéssel do létrehozásán. Nagy, Igazi be, változatos pályáján < sikerek, bálványozott diadi WfM dások, érzékeny kudarcok. Egymásután cserélte a miniszteri tárcákat a míniszterefnöki székkel, 'a fránda politika utolsó idejében alig volt kabinet, amelyben ne foglalt volna helyet. Sikerei tetőfokán érte a legfájdalmasabb vereség, amikor a legutolsó elnökválasztáson <* jobboldallal egemben kisebb­tégben maradt. Azóta megtörve elvonult a politikai élet első vonlából és csöndes^ halálosa^ meg­sebezve várta a vég beteljesülését A betegség hét­főn délután legyőzte szervezetét, de Briand már nyár óta elvonult as élet fonté sainpadárót Aristide Briand halálát * Idézte elő. . Briand február 18-án"orvosai tanácsára tért vissza birtokáról Páriába. As orvosoknak sz volt a szán­dékuk, bogy Brisndot kórházban hwyezlk el. Meg­érkezése után régi lakására vitték. Állapota annyira súlyos volt, hogy szonnal ágyba kellett fektetni, azonban ennek ellenére sem tartották a helyzetet aggályosnak. Briand vasárnapig aránylag jól érezte magát, vasárnap délután azonban állapota hirtelen Válságosra fordult és sz orvosok ekkor már látták, ­hogy megmentésére nincs remény. Az agónia délelőtt 9 órakor kezdödótt.Mlre az orvosok megérkeztek, már senkit se Ismert meg. Háziorvosa injekciókkal próbálkozott meg, de már lehetett rajta, délután MIbettő órakor csak • deltád topokbál érjesor érkezett, mér száztskra előtt Később et kellett lámst Mk a hás zárni as uccát e for­gatom etót, mert a kíváncsiak teljesen lehetetlenné «e|fék a forgalmat. Félnégy órakor Tardieu veze­tésével megjelentek a halottas háznál a konnány tagjai, akik valamennyien megcsókolták a halott kesét. Aristide Briand tizenegy Ízben oott miniszter­elnök és }5 alkalommal viselt miniszteri tárcát. A francia kamara, amely hétfőn délután 3 óra­kor a költségvetés tárgyalására akart összeülni as ülést este I órára halasztotta. . Ezelőtt Tardieu emlékezett meg kegyeletes szavakkal az elhunyt Brland-ról Briand hozzátartozói hozzájárultak ahoz, hogy költségeit az állam viselje. A temetés valószínűleg csütörtökön lesz. '1 • A Népszövetség városa, Genf, teljesen a halál­eset hatása - alatt áll. Briand halálának hire a Népszövetség főbizottságának ülése alatt érkezett meg. Az ülést azonnal félbeszakították, a tagok felállva hallgatták a megrendítő hírt Tardieu genfi utazása a haláleset miatt egy héttel eltolódik, Igy természetesen halasztást szenvednek azok a tárgyalások Is, amelyeket a dunai államok együtt­működése érdekében szándékozott folytatni. Berlinből felentik: A birodalmi kancellár Briand halála alkalmából nyilatkozatot tett közzé, amely­ben kijelenti, hogy a német nép teljes egészében átérzi azi a gyászt, amelyet Briand halálával Fran<i3oríi.«got érte. Rómában, Genfben és Párlsban tárgyal Walkó külügyminiszter Budapest, március 7, Walkó Lajos' külügyminisz­ter rövid tartózkodásra Rómába, Genfbe és párisba utazott. Walkó Lajos külföldi útját azért határoz­ták el, mert a kőzépeurópai gazdasági szövetség tervére vonatkozólag a magyar kormány semmiféle közelebbi részletet nem kapott • A küU'igyminisztereelöszór Rómába utazik, ahoJ Mussolinival és Grandival tárgyalja meg a poli­tikai kérdéseket. Innen Genfbe vezft utja, ahol Apponyival együtt Tardieu francia miniszterelnök-, kei tárgyal. Mivd Apponyi a legutóbbi leszerelési 1 konfrrencia alatt már két esetben tárgyalt Tar­djeuval, a külügyminiszter Apponyival együtt fogja s Magyarországot érintő kérdéseket letárgyalni. Genfből Párisba megy Walkő. A külügyminisz­ter utja 10—12 napig tart A magyar és olasz kormány egyébként Rómá­ban egyezményt irt alá, amelynek célia a Magyar­ország és Olaszország közötti áruforgalomnak az egész európai közgazdaság érdekében fekvő elő mozdítása. Az egyezmény szerint a két kor mán v e vasúti díjszabások szabályozása céljából közö»

Next

/
Thumbnails
Contents