Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-06 / 54. szám

Férfi divatnyakkendők órlátl válaiztékben SS 0 Pollák Testvéreknél iiftmmmmmmtmmmmmmmmtmmmmm misek, amelyeket közpénzből, közcélra tart*. uak fenn, kivül esnek sz üzlet körén. Ilyenek például a fóldmivelésügyi minisztérium, e taeteorológiai intései, a hadügyi hivatal ée • tengerészeti minisztérium leadóállomásai. A magán-leadóállomásoknak a legkülönbözőbb érdekeltségek a fentartóf. Nsgy számmal szerepelnek kózóttük a rádiókészülékeket előáll itó vállalatok, amelyek' a legszélesebb reklám minden eszközével hirdetik, hogy az A készülékeik a legjobbak és vevőiknek ők adják a legjobb programot. Egy misik csoport a villamossági Tállalatok, amelyek bölcsen tudják, hogy az esti fenmaradással egybekötött rádió-hallgatás fokozott áramfogyasztást jelent Igyekeznek tehát műsoruk reklámé száméit olysn késői időpontra kitolni, hogv ezen a réven megtalálják a számításokat A harmadik csoport a nagy ée gazdag lapvállalatok. Saját külön szenzációikkal felcsigázzák a közönség érdeklődését, begy a lapot megveryc. Napilapoknál ugyanis Amerikában legritkább az előfizetés, az üzlet a kolportázs utján való elárusitáson alapul. Vannak azonban olyan rádióállomások, amelyek se készülékgyárakkal, se villamossági vállalatokkal, se pedig lapokkal nem állanak összeköttetésben. Hol van ezeknek az üzletük? Ott bogy a leadót a nap bizonyos szakasznira bérbeadják olyanoknak, akiknek érdekük, hogy minél szélesebb rétegekkél érintkezzenek. A politikai nártok fizetnek a választási beszédek, az egyházak a vasárnapi prédikációk közvetítéséért, a sportegy - 'etek híreik leadásáért, sőt még az egyetciaek Is nevesebb professzoraik előadásainak a levegőn keresztül való terjesztéséért. Ha egy könyvkiadónál megjelenik valamelyik népszerű refcényirónak uj könyve, a rádió pénzért ismertetést ad, a regény meséjét is elmondja és rendszerint nem marad el a hatás. Számszerűleg lehet ellenőrizni, hogy egy-egy ílven ismertetés után hány darab könyvet vésznél; még. A kiadó természetesen ahlio* a rádió-vállalathoz megy és annak fizet, amelynek közvetítése a legeredményesebb. Köztudomásúlag azonban Amerikában óriási fcagyok a távolságok. Három-négy, sőt öfnapoe Utak vonaton nem tartoznak s ritkaságok közé. A távolságot, amelyet a levélnek meg kell teuni, a rádió röviditi meg. Vsnnak nagy arállalatok, áruházak, bankok, biztosító intézetik, melyeknek ezer-tize?er fiókjuk, kirendeltségük működik az Unió minden részében. Ezek megállapodnak valamelyik rádió-vállalattal, hogy a nap egy bizonyos órája az övék. Az áruház valamennyi fiók-főnöke, megbízottja tudja, hogy neki — mondjuk — délután ót órakor a rádiónál kell ülni, mert a kó;ipont akkor adja le a másnapra szóló uta-.. bitjlsokat. Ez a rádióbérlct a leadó-vállalatok" egyik legfontosabb bevételi forrása- Ami cze>:oo a politikai és üzleti híreken' felül van. azt a rádió teljesen ingyen adja. Mégis a leadóállomások igyekszenek a legjobb zenei és egyéb szórakoztató programot nyújtani, m»;rt tudják, hogy rendesen minél többen hallgatják őket. annál többen veszik üzleti szolgálataikat igenyb;-. Azt kérdezhetné valaki, hogv az amerikai posta a postai aionopolium nevében nem Mltakoztk-e jövedelmeinek ilyen csökkentése el ka1 Aki rádión adja le híreit, arra nézve « levél és távirat felesleges. Erre a saját tapasztalataimból egy nagyon kicsiny, de nigyon jellemző epizóddal felelhetek. Mikor én kint jártam Amerikábar, egy Strauss nevű ur volt a kereskedelmi miniszter. Akkoriban meg nem volt rádió, dc akkor kezdtek elszaporodni a messinger-vállalatok, amelyek vállalták levelek, csomagok kézbesítését Ts nem jelentéktelen üzletet vontak el el a pástitól. Egy szenátor meginferpellálts i kereskedelmi minisztert^ hogy a kormány szándékozik-e tenni, vagy tett-e már valamit ii posta monopoliumának ezzel a csonkításával szemben. A miniszter felelt és válasza nagyon meglepő volt. Elmondotta, hogy az Intézkedések megtörténlek. A PostmastrrGéneral ehendehe a meseenger-vállslalok üzleti metódusának tanulmányozását és • posta igyekezni fog, hogy őket a közönség még jobb és gyorsabb kiszolgálása révén leköt*kurrálja. Nem mondom, hogy ez a válasz olyaa, hogy minden esetben alkalmazni leheti*. Tanulni azonban feltétlenül lehet belőle. lMMMMMt>MM|MMMWMMMMWt)tttttt>t>tt<Mt^^ Standard rádió csereakció szenzációja ANTENNA ÉS FÖLD NÉLKÜL MÜ ÖD1KI1 200—2000 méterig hoz 50 állo-MÜ HAVI RÉSZLET 18 HÓRA P 15-U i — — w w — — MARKOVICS Tisza Lajos kint 44. 3x CSERE mmmmmmmmmmmmmmHmmmmmmmmmmmrnmmmmmmmtmmmmtém Csend irta rí'S er árpád. Kflene éve volt már IgyVtú fekvő beteg A*zszonyoknál oly ritka baj, hátge.rin:sorvadás vette el életerejét és tűrte meg szeme vidám csillogó néfését. Ott feküdt némán, mozdulatlanul és mert megszokta, hogy közelében nincs senki s mindig a másik, harmadik szobába kell átszólalnia, hangja magasabb, rikácseló lett. Néha beültették szélei, kereken járó karosszékébe s körűltólták a lakásban. Az egykori pompás, mindenre gondos háziasszony tartott szemlét. Mint öreg generálisok, akik gjvlog tehetetlenek és ügyetlenek, da a nyeregben egyszerre félelmetesek és parancsolók lesznek az ezredeknek, olyan félelmetessé vált a beteg karosszékében. ' — Mi ez, — kiáltotta han^san, a kredencen megint ujjnyi magas a por, ai almárium tetejét se tőrülték le, toljatok oda. A kis kerekek nylkonogva süppedtek a szőnyegben, a cselédek szívdobogtató csendben nézték, amint a guruló szék elbírtad közöttük ós megáll az almárium előtt. És a tekintetes asszony ott fölemelte gyönge, vértelen kezét, melyet a eok eszténdel pihentetés vékonnyl, gyerekessé tonnyasztott áttetsző ujjait végighúzta a Szekrény párkányán. Aztán egyetlen szót sem szólva, a cselédség felé fordította. A pergament sárgaságu ujjon ottmaradt, a szürke falusi por és a szék lassan csikordult tovább. Hová lett a kis japán csésze alja? — kérdezte visitó kíváncsisággal a másik szobában. Eltörött Tudom. Tegnap előtt törte el a Zsuzsi takarításkor! A Zsuzsi összerázkódott. Erősen megtermett, Idcaattanó képű paraszltány volt. ringó melle keményen dagadt ki ingvállábóí. egy rzoknyája ingerlően feszült csipőjére s lábát pirosra égette a falusi nap. Szinte természet ín .«k látszót ho£olyasvalami, mint egy finom f i'.ín csészealj, öszszetórik kezében. Ibrikeken, köcsögökön nőtt fel. fi tekintetes ur tett* meg belső cselédnek. Es ebben a pillanatban Zsuzsi ugy érezte, hogy Igiza van az öreg szakácsnénak, aki mindig mondogatja, hogy a beteg tekintetes ajszonv keresztül lát a falakon ls. Odabent fekszil: a szobában és mégi- mindent tud. Szemével csak a padmtlvi néri és mégis tudja, hogy az ebédlőben sz egyik szék nincsen a helyén, hogy a szakácsnő ma több sMrt használt el, mint kellett volna és még az' ls észreveszt hogy a kerités egyik léce eltörött. S a nagy vizsgi'bt' után a cselédség szerteszéled. Babonás félelemmel Iát mindenki munkája után s a szomorú osendes házban, ragjognak az. ablakok. tiszták a snobák s a friss tavaszi napfény ugy árad be a már esztendők óta leiárt zongorára, mintha délután vendégek jönnének és fir.om leányos ujjai szólaltatnák meg a kedves hangi billentyűkét. Pedig senki sem jön A tekintetes asszony nagykendőjébe takarva, fekszik a díványon mozdulatlan szemhéjjal túri, hogy süssön rá a nap; borében már nincsen duzzadó erő, odatapad vékonyan a homlokcsonthoz a kék erek, mírd hömezőn 'befagyott patakok tükrözne:, át s a beesett mellet alig emeli s lélegzés A nagy fali óra egyhangú közönyösséggel ketyeg, acélos kémén; béggel veri Mk-takját s negyedeket, félórá. kat és órákat oly»n mély, zengő ütés hirdetí, u-Luh* me^szirM jönne. Valahonnan a gyefnekkorból vagy valahonnan a jövendő időkból Oél *an. A napfényben porsz i :ek milliói lo'egnek széles. sran\o<; sávban, a- nhlak alatt ,re[ föltűnik egv-ogv fej embereké. asszonyoké, kisfiúké. leányoké rzfket már n<>m ismeri a tekintetes asszony. Ezes- azóta szűlet;ek A fürészgyárban tizenkettő! fújnak; a mezőkön i* mindenfelé abbamarad a munka Jön a tekin etes nr. Szép szál, magas ember. Haja már deresedő, bajuszát is szürke vöröses szálak tarkázzák, de a bífna arcán ott ül as egészség, melyet az urak meaei munkája ieh*lt rá. Mert a parasztot gödhösaé, görbévé teszi a mesei munka, fiatal korában csak birja, de férfi korában egyszerre megrokkan tőle. Az urak munkája egészen más a mezőn. Ok ha kell lóháton, ha keU gyalogszerrel, járják be a földeket s nézik, jól dolgozik-e a nép Es e munka kedves, szórakoztató, egészséges. Akárcsak valami sport. Ettől olyan egészséges a tekintetes, ur arcszíne. Belép. Csizmája foltot hagy a vikszolt padlóé. * ő nem is sokat ad a vikszelésre, de a felesége1 | akarja. Az asszony finomabb lelkű, nehezebben törődik a falusi sorba, mint az ura. Pedig as egyetemet ls járt. Dehát az már régen volt -A sok tanult haszontalanság. lekopott róla a lett belőle az, amit általában jő magyar embernek szokás nevezni. Még csak meg aem áll a szobában, ahol a felesége fekszik. Kilenc esztendő nsgy idő « elfeledtette vele azt a kurta kérdést ls: Hogy vagy? Minek kérdezze? Úgyis tudja: ha ma nem, holnáp van itt az örök búcsúzkodás. Csak éppen ügy átmenőben mondja: Nem akarsz kiülni a szép napsütésbe? .Mert a tekintetes asszony már ebédelt. Egyedül *zokott és hsmarabb, mint ix ura. öt etetni keli és as egészségesek nem igen szeretnek betegekkel foglalatoskodni. Olyan SZép . az Idő? Pompás! Reggelre kinyiöott mind as akác Akkor hát vigyetek ki. Es jón be Zsuzsi a szskácanévsl Mint valami kegyeletes, régi romot, óvatosan fogják meg a tekintetes asszonyt és viszik ki a ház elé, a téglapallós verandára. A kis karasszék lágyan gördül és a küszöb előtt Romulus unottan tápászkodik fel, hogy helyet adjon a tekintetes aaszonynák. - Küldjetel. el Juliért! — mondja a tekintetes asszony. Te pedig. Zsuzsi, add bs az ebédet a tekintetes urnák. Es egyedül marad A napsütés csakugyan gyönyörű szíp. Az skácfákon rózsaszínfehéres fürtök lógnak s édes Illattal töltik be a levegőt a virágágyakban a bársonyos, kékee-lüt 4 írisz is kibontotta már kelyhét e veteményes kertben fürge, fel és alá rohanó tyúkok kapargálnak s a falusi dél meleg, bággyasztő csendje fekszik az egész kis falura. Itt van már Juliska is. A szomszédék tiz-tizéhkét esztendős lánya. Tiszti és szelíd. <") szokott vigyázni a tekintetes asszonyra. És a tekin ie\es asszony el-el beszélget vele. - Hát mit láttál? Már ebédnél ül? - Igen - A 7suzsi szolgál fel neki? - Az. - A múltkor is az szolgált? Ami kör megcsókolta* - Az A tekintetes asszony fáradtan, erőlködve emeli fel kezét és megsimogatja a kis Juliska arcát. Aztán lehunyja a szemét. A Jó meleg napfény a verandát beszegő tujafákon át kellemesen simogatja vértelen fejét. Benn a szobából tányércsörgés hallatszik ki, aztán csend lesz. Nagy* nehé* mélv oend. Ebéd utáni. A tekintetes asszony alszik. talán csak lehunyt szemmel figyel Lehet, hogy hallja, lehet, hogv- nem is hallja a sutto- K gist, a halk, ingerkedő nevetést, amely IH sem merészkedik a hús. most már plpafűsttel - itatott szobából Mozdulatlanul, lehunyt szemmel fll a karo-székbrn és ha keresztül lát is a falakon, senkinek vem szól róla. Havi 15 pengő részletre STANDARD 3x a ma legfőbb rádiója. Kerékpár, varrógép, gramofon * Naoy tervit* nUhclv Déry GépáruháZ Nekcjy favltó mUheiy