Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

Széchenyi Moz! Vasárnap, március 27. Utoljára! t Oberst Re dl, az áruló A bécsi hadügyi levéltár hiteles adata: aJapjáD készült kcmdráma 9 felvonásban. Főszereplők: THEODOR LOOS, LIL DA­GOVER, ALEXANDER MURSKI és WILLY PAUER. Történik 1918-ban Bécs­ben, Prágában és Szeatpétervárott o JSétfo, kedd, szerda, csütörtök március 28 - 31. Az évad legsikerültebb bájos fllmoperellje. (Maroséi! Nitonche) Hervé örökszép opereílje Főszereplők: ANNY ONDRA Oshor Karlwelss Geord Alexander Slans Janhermann o Fox hangos híradó. Fox varázsszőnyeg. Előadások: vasár- és ünnepnapon 3, 5, 7 és 9 órakor hétköznapon 5, 7 és 9 órakor. ellenén* a budapesti hidak úgy* aktuális —» elenbea bármely Intézkedés, amely vi­déki városainkon akar segíteni, egyenesen leforbotfaflk. — Pedig hangsúlyozom — csak rajtunk áll, hogy ezen a türhetrtlen állapoton változ­tassunk, mert az Alföld olyan számú képvi­selőt küld az országgyűlésbe, hogy ha meg­erősítjük bennük HZ alföldi öntudatot, állás­foglalásra tudjuk sarkalni és akkor ki van zárva, hogy ebben az országban egy eentra­lisztikus politikát folytatni lehessen. — Az Alföldi Bizottságnak tehát első főfel­adata az Alföld fiait öntudatra ébreszteni, e nagy magyar róna életszükségleteit megálla­pítani és a törvényhozást ennek a nagy ügy­nek a szolgálatába állítani. Lehetetlen állapot az, hogy mi választások idején lücsköl-bogeT rat ígérjünk és azután Budapestre távozván, itt egy egészen más politikai légkörben az Al­földtől távol eső érdekeket szolgáljunk. — Nagy örömünkre szolgál, hogy Szeged és Debrecen polgármesterei mellett a bizott­ság alakuló ülésén ott láttuk Pestmegye, Kecs­kemét, Hajdú, Szolnok, Békés főispánjait, a csongrádi alispánt, számos felsőházi tagot, képviselőt és sok alföldi birtokest Városról­városra, megyéről-megyére Járva a helyszí­nen fogjuk lefolytatni a szervezkedést —• ter­mészetesen peljtjkára vaJő tekintet aflMI — J ás igy létrehozunk egy olyan szervezetet, amely ha kell, lamenti nyomás utján is, kisszkösii as Álfö'dnek azt, amire rendkivúl szük­sége van. Klebelsberg ezután a következő szavakkal fejezte be nyilatkozatát: — Ax alföldi és a szegedi közönség érez­heti, hogy nem vagyunk tétlenségben, bár j az eredmények a jelenlegi nehéz helvietbeq természetesen csak lassabban mutatkozhatnak,; Az a kor, amelyben élünk, egy szenvedd kor, amelyet esak azok a nemzetek tudnak gyobb belső károsodás nélkül átélni, ara* lyekoen meg van a túrni tudás. Minket te* gyarokat dicsőséges, de visrontagságos emt» éves történelmünk szenvedni és tűrni valóban megtanított. Igénytelenebbek is vagyunk, mint, á nyugati népek, ~ ezért as as aröa hit ál bennem, hogy mi ezeket a lankatwtó, fülledt hónapokat nagyobb belső károsodás nélkül tudjak átélni Szeged népének a húsvéti ft».' népek alkalmából azt mondhatom: sem vi­gyünk tétlenségben, minden kínálkozó eszközi megragadunk a bajok feltárására és • mái lyos helyzet jobbraforditására. » KéJhly Anna: Sem az az alkudozásokban, sem az osztozkodásban nem fogunk részt venni" Kétkly Anna egy év őta képviseli Szegedet az orrzággyülésben és alig van nala valaki, aki job­ban és közelebbről ismerné Szeged sorsát baját. Alig van hét amikor ne járna a város falai között, — ő volt az első, aki a parlamentben szóvá­tette Szeged tervszerű elsorvasztásának ügyét. Kép­viselői munkájában, céltudatos koncepciójában egy. aránt érvényesüt lelkes agilitása és okos nyugodt, sága Húsvét alkalmából Igen érdekes nyilatkozatot tett a D*tmagyarország munkatársa előtt Meg­győződése szerint Szeged sorsát aem lehet elvá­lasztani az általános politikától, ezért előszór a politikai helyzet megvilágításával kezdte szavait — Megítélésem szerint — mondotta — a po­litiikai helyzet — annak dacára, hogy a rend­kívüli viszonyok között, különösen tavaszkor, fokozott erővel jelentkezik a nyugtalanság in­tézkedéseket követelve —, egyáltalán nem moa­dul helyébél. Intézkedések alatt természetesen nem olyan bizalmas rendeleteket értek, ^me­lyek. a szervezkedő falut vissza akar* |Ak lökni abba az áfullságba, amelyből esak időnkint, választások idején a kortesrk vezették elő a kormánypárti Jelöl­tekre való szavazás céljából. A' politikai fron­ton ugy látszik csak ez as egyetlen komoly megmozdulás van, amely afc emberségére éb­redő falut a bolsevizmus ürügyével vekzálja. — Hogy a kulisszák mögött micsoda >nen»­zeti koncentrációs* alkudozások folynak és hogy a meglévő miniszteri tárcák elosztására hogyan vetik a kockát, ez bennünket mint pártot, — de bizonyossággal állíthatjuk, hogy az országot sem érdekli. Ml sem az alkudozásokban, sem ma|d az osztozkodásokban sem lógunk részi venni. Kéthly Anna ezután Szeged közvetlen kér­déseire tért át — Szeged szerencsétlen sorsa — mondotta—, amelyről a közelmúltban a képviselőházban válasz nélkül interpelláltam, mégii kikeltet* az egész ország érdeklődését Épnek egyik hfr* zonvitéka: a húsvéti szegedi veekendvonat amellyel Budapestről nagy tömegek mennek Sseged szépségeit közelről megnézni. Ez az érdeklődé* talán mégis csak rátereli asoknall a figyelmét is a szegedi problémákra, akflf eddig ezeket a kérdéseket csak a legridegebb és legoktalanabb < takarékoskodás , szemüvegén keresztül nézték. Mi magunV M nagy propagandát fejtettünk ki enofk a lát*] gat ásnak érdekében és Igyekezünk, hogy Szeged siralmat, amelyek túlnőttek a vicinális ügyek i keretcin, orvoslást nyerjenek. — Sajnálom, hogy Szegeden vannak mit! akik éppen az ügy rovására ezeket a kérdéaér\ ket a maguk zártkörű tdrsasálámk ügyeikénI kezelik, ez azonban nem aleadáíyazhil míjf abban, hogy az egész város lakosságának egy* temes érdekében én a magam kötelességéi fsi­jetit sem. Külön felhívtam a Szegedre klrándrüó bo-' rátáim ée elvtársaim figyelm " arra — foly­tatta Kéthly Anna —, hogy a város elvifafbaletlan szépségű épületein ful szokat az u| felepe­kel ls nézzék meg, amelyek mosf árvíz nélkül Is árvízben fuldo­kolnak, — a Somogyi-telepet és a többi telepet, hogjil meglássák a fény mellttt az árnyékot ts. érde­kes lenne, ha az idő megengedné, hogy azt a szegedi tanyavilágot is meglátogassák, amely a távolélők fantáziája számára szinte elkép­zelhetetlenül nyomorúságos életet él. D« persze az egyetlen napi kirándulás ezeknek a kérdéu seknek a felölelésére sajnos, nem elegendő Ez a helyzet az ottélők számára és az én siír: momra továbbrs is gondok maradnak. Rassay Károly áprilisban Szegedre Jön A Délmagyarország munkatársa Budapesten felkereste Rassay Károlyt is, hogy Szeged nyil­vánossága számára nyilatkozatot kérjen a Déf" migyarorszá'j részére a politikai helyzetről és Szeged legaktuálisabb kérdéseiről. Rassay kri­tikáját és megállapításait érdeklődéssel várják nemcsak szegedi választóinak széles tömegei, de az egész politikai élet is. Rassay elhárí­totta magától a kérést Kijelentette, bogy április folyamán Szeged­re utazik és részletes beszédet mond a po­litikai élet aktuális eseményeiről. Módot fog keresni, hogy érintkezést találjon ugy városi, mint tanyai választóival. Kijelentette egyéb­ként, hogy a mai helyzetben nem tehet a rész­leteket is megvilágító nyilatkozatot, mivel e helyzet még nincs teljesen kialakulva. A fe­lületeken mozgó nyilatkozatot nem akar tenni Szeged számára és a legközelebbi jövőt Iclölte meg arra, amikor részletesen tájékoztatni fogja á'Hspontjárói Szeged nyilvánosságát

Next

/
Thumbnails
Contents