Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-24 / 68. szám

Idegenforgalom Irta ár. Veress Gábor. Húsvét vasárnapján talán először jelenik meg Szegeden az európai értelemben vett idegenforgalom. Az nem volt idegenforgalom, midőn 10.000 dalos Szegedre jött. Ilyesmi 10—20 évben egyszer ha megtörténik. Az sem idegenforgalom, ha valamilyen tudományos kongresszus egykét száz résztvevője történetesen Szegeden tanácskozik- Az ilyen összejövetelek helyét megbatározhatatlanul sokféle körülmény állapítja meg. És az sem idegenforgalom, ha 2, 10, vagy 20 vándor a rokonok, ismerősók hívására és látogatására idejön. De idegenforgalom, a szó európai értelmében vett idegenforgalom ¡esz Szegeden most húsvétkor, midőn kétezer ember minden konkrét cél nélkül Szegedre jön, magáért Szegedért. Ez a megmozdulás az idegenforgalom ujabb időben kialakult fogalma alá esik nemcsak a résztvevők tömege, nemcsak az utazás célja és jellege miatt, de főleg azért, mert ezt iaz utazást ilyen, vagy ehhez hasonló tömeggel akármikor, akárhányszor, havonként, vagy éppen hetenként is, meg lehet ismételni. Ez az idegenforgalom. Ennél az első alkalomnál kétségkivűl dőn16, elhatározó lökést ad a szokatlanul nagyszabású vendégjárásnak a m. kir. Államvasutak amaz elhatározása, hogy a belső idegenforgalom fellendítése érdekében eddig hallatlan, nagy menetdijmérséklést ad ezekre a tfáro6közi vonatokra. Az ilyen jelentékeny menetdíj kedvezmény — ha talán nem is ekkora mértékben — mindenütt gyakorlatban lévő, fontos előfeltétele az idegenforgalomnak. 'Azonban az, hogy ez a nagy útiköltség kedveatoény vájjon hányszor és vájjon hány ezer turistát fog Szegedre hozni, igen nagy mértékben attól fog függni, hogy maga Szeged mit fald nyújtani az idegenforgalóm fontos tényezőiből. Az idegenforgalom világszerte bevált vonzóerőinek különösen három olyan főkomponensét kell Itt figyelemre méltatnunk, amelyek reményt adhatnak ré, hogy ez a húsvéti zarándoklat máskor Ja, tóbbeaör is megismétlődik. A vonzóerő egyik legfontosabb komponensét terWfczeti és technikai adottságok nyújtják. Természeti adottságok dolgában Szegeden nagyon szegények vagyunk. Akárhogyan js szeressük városunkat, az Alföldet, a napkeltének, napnyugtaik a síkságon páratlanul szép tüneményét, a Tiszát, a rónák végtelenjét, ezek lehetnek neki»'; kedvesek, drága kincsek is, de az idegent nem csábítják ide. A technikai adottságok terén mar több vonzót nyújt Szeged. Világvárosi dimenziókra szabott nagyszerű alaprajzát szépen töltik ki az árviz Btáni alkotások s különösen a háború utáni évtized épitő tevékenységének ma még fiatal, de bosszú életre szánt emlékei. A székesegyház, az egyetemi és a püspöki intézmények, a nemzeti emlékcsarnok, a múzeum gazdag archeológiai gyűjteménye méltán tartanak igényt széleskörű érdeklődésre s különösen akkor, ha a holt kövek közé a szervező mozgalom és a művészi "iz'és ¡fletet varázsol. A székesegyházban alkalomszerűen lejátszódó fényes egyházi és egyházművészeti események, a Templom-téren rendezendő szabadtér»rüvészetj attrakciók, a muzeum kincséinek megesfllogtatása a várva-várt méltó keretek kőzött és más kulturprodukciók mind alkalmasak lehetnek arra, hogy a holt kövek közé a mozgalmas élet lüktetését idevarázsolják. De legyün'< tisztában vele hogy a monumentális épületek, »Szeged kövei« számos hon i ár unknak jóformán csak addig jelentenek szenzá ió!. amíg emlékezetében él az a sok méltatlan, idé.len gáncs, amit az irigység • közelmúltban Szegedre s a szegedi alkotásokra szórt. Ha mi áz érdeklődést tartósan, állandóan ébren akarjuk tartani, kitartóan és állandóan dolgoznunk, szerveznünk és agitálnunk kell. Nézzünk e tekintetben szép reménységgel a mostani alkalomból végre életre hivott Idegenforgalmi Bizottság működése elé. Az idegenforgalom vonzóerejének második főkomponense az utasok kényelme. Ezt a kényelmet méltóztassék itt minél tágabban értelmezni. Jő, olcsó, tiszta, nyugalmas szállók (kis igényekre reflektáló tömegszállók Ist), olcsó, ízletes, szolid étkezés, ezt követeli az idegenforgalom elsősorban. Húsvét vasárnapján, az idegenek útjába eső éttermeknek többszáz vendéget kell kiszolgálniok. Ne legyen itt egyetlenegy panaszra sem ok. fis vájjon a kávéházak, a cukrászatok gondolnak-e a délutáni forgalomra? A pesti ember nagyon jó kávéhoz van szokva! A kereskedelmi és iparkamarának hivatása magaslatán álló vezetősége kieszközölte, hogy ezen a napon a szegedi specialitásokat piacszerüen árulni lehet. Vájjon ezek az árusuk fel vannak-e készülve az idegenek kiszolgálására? Hogy fogják ánjsitanl például a paprikát? lesznek-e előre elkészített, csinos kiállítású 5, 10, 30 dekás paprikacsomagok? Nem szegedi háztartásban egy kiló paprika körülbelül az ítélet nap. jáig volna elég, de ettől eltekintve is: az utas ember inkább vesz kisebb csomagot, amit vsebbe lehet tenni. Ne tessék rossz néven venii, hogy ilyen kicsinységekkel foglalkozom. Ilyenektől függ az idegenforgalom! Szeretném, ha minden Villalat, minden kereskedő átérezné annak a ténynek a jeléntőségét, hogy Szeged jó híre, Szeged becsülete ezen a napon azok kezében van akik az idegenekkel mint üzletfelekkel érintkezni fognak. fis van még egy fontos tényezője az idegenforgalomnak! Maga a nagyközönség. Idegenektől sürün látogatott helyeken és vidékeken kialakul a közönségben az idegenvezetésnek az a szelleme, amely annyira rokonszenves a sokszor tanácstaFehércégiáblés BOROS MIKSA eégnti Széchenyi ter 15. 243 X Leg ujabb A "93 CfibészbSuz szinekben Ismét kapható az ismert minőségű 3 pár műselyem B harisnya hibátlan . w a90 Azsuros műselyem harisnya hibátlan, na«y- 2 szerti minőség lanul őgyelgő utasember előtt. Meg sem várják mig az ember kérdez, elejébe jönnek az útbaigazítással. »Keres valamit? Szolgálhatok valamivel?« Vájjon mikor fogjuk Szegeden az idegeneket ezekkel a külföldön annyira ismert kérdésekkel megszólítani? A nagy idegenforgalmi vállalatok gazdag statisztikát gyűjtenek. Érdekes eredményt mutat ebi ben a statisztikában az a kérdés, amely az utazás inditó okát tudakolja. A válaszok 60 százaléka szerint ismerőseik ajánlására, vagy rábeszélésére utaznak az emberek ide, vagy oda. Tehát nem a reklám — az csak festett kép —, nem a propagandairat — az csak holt betű —, nem a hotelportás, vagy az idegenforgalmi hivatalnok rábeszélése — ezek fizetett ügynökök —, hanem az utazások 60 százalékában az ismerősök tanácsa dönti el azt a kérdést, hogy hova utazzunk. Mennyire fontos tehát az, hogy mindenki, aki kőrűnkb'H járt, minden tekintetben jól érezze magát. AZL aki jó emlékekkel távozik Szegedről, mást küld maga helyett. Minden reklámon, minden propagandán tul, igy épül ki az idegenforgalom! Az Orvosszövetség és a városi alkalmazónak orvosi segélye Orvosok küldöttsége a polgármesternél (A Dél Magyarország munkatársától.) Dr. Meskó Zoltán tábornokorvos vezetésével szerdán délelőtt a Sdlgedi Orvosszövetség küldöttsége jelent meg dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, mint a társadalmi egyesületek felügyelőhatóságánál. A küldöttség két szegedi egyesület, a Városi Alkalmazottak Egyesülete és a Faragó Egyesület ellen emelt panaszt Az orvosszővetség azt sérelmezi, hogy ez a két egyesület alapszabályellenesen működik, mert havj tjz.husz fillér befizetése ellenében orvósi segélyt, orvosi kezelést biztosit tagjainak. Az egyesületek belügyminiszteri leg jóváhagyott alapszabályában szó sincs ilyenirányú egyesületi ténykedésről, ami különben is súlyosan sérti az orvosok érdekeit, mert hiszen az egyesületek tagjai kikapcsolódnak az orvosok pacienturájából. A szövetség sürgős intézkedést kért a polgármestertől. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy megvizsgálja az ügyet és azután megteszi a szükséges intézkedéseket . • A Városi Alkalmazottak Egyesületének vezetősége köréből ezzel kapcsolatban a kővetkezők köz. lésére kérték fel a Délmagyarországot: — Annak idején egy konkrét esettel kapcsolat, ban a Délmagyarország volt az, amely sikri szállt a városi alkalmazottak egészségügyi és szociális érdekeiért A helyzet ugyani® az, hogy a város rendszeres, tehát nyugdíjjogosult alkalmazottai nem lehetnek tagjai a Társadalombiztosító Intézetnek, külön betegpénztáruk nincsen és igy segitség nélkül maradnak, ha betegség támad a családjukban. A kisfizetésű városi alkalmazottak számára súlyos tragédiát jelent igy minden betegség, mert a szükreszabott fizetésből nem juthat orvosra, gyógyszerre. — A városi alkalmazottak egyesülete ezzel a kér. déssel már többizben foglalkozott, többször meg. kísérelte a városi alkalmazottak külön beteg, pénztárának felállítását, de ezek az akciók különböző okok miatt mindannyiszor meghiúsultak. Erre a városi alkalmazottak az egyesülettől teljesen függetlenül, maguk kerestek valami olvan Szp.ged:KdrÓ52u.6u DER VHEr^&éber krfjö, VLfaJrfoji-út 31\