Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-22 / 66. szám

és Mtívésset A Vfewl firiló tei jeMrr ényt avojtott la-narazeoe hangtár­•eaváe • Városi Zeneiskola. As aj kamara*!* fr—F/erfter Waiter avatott rezeié* mcL lett Utóoó ósfzjátékkal, po«to«ággal, kulturált mésiil Játszotta* a növendékek. Sagy szolgálatot fesz az Iskola a zeneéletnek, ha falai kösótt lanit Havat körében terjeszti ezt a nemes kultuszt Írj. Jsaztt a zeod intetiíg-ndát éa megretí az alapját as otthoni zenélésnek, ami valahogy kiesni kez­dett az ifjúság érdeklődéséből. Minden zene­művelő ás kadvciö csak elismerést cr-zhet, amiirt Fiedler Walter kitűnő irányítás* a< sti­lost tanulnak és kadaet kapnak a nóren i k k a kamarazenéhez. A fellépő tanítványok egjrtöí as intézet tehetséges növendékei, akiknek pi dóján az egyéni disjpoziciőt fel lehetett és a mester zenei műveltsége, fzléaa, pedagógiai éleslátása, őrködött fölöttük. Mozartszonátát Ját ásott Szírányi László hegedűn, igen muzsikálisaa, partnerei: Cefre Margit és fial- liszló kifogástalan mozarti (tilossal látták al zongorarészűket Beetho­ven Kreutzer-Szonátájával nsgy fába vágttk fej­azéjúket a növendékek, de a fiatal 0o*teg Mihály igazán magiapó készséggel és érett tónussal, meleg érzéssel hegedűit Agócsy Ida lendülettel, Hofbouer Endre az erőteljes ritmus mellettt nyugalommal ki> sérte zongorán. Francit. Szonátában a tehetséges Gál Klára tett ki magáéit Kitűnően, élvezetesen zongorázott, Porfeéx Klárát szintén öröm volt hall. gstni, amint Baktag Mihály kísérte. As Ifja hege. dásnővendék ezt a számot is a taieatm határtv aott Jeleivel játszotta végig. Ksgy taps kisérte a szonáta előadót De nemkfllönb sikerűk volt as énekeseknek, különösen Wttzenetz Jolánnak. Cgyss előadása, kellemes hangja igen Jól érvényesült Domonkos Lászlóval, akinek behízelgő basszusa vaa, Mozart duetteket aduk elö. Domonkos László egy Schubertdalt, Wjtzenetz Jolán egy Psrgolese­dalt énekeit még zajos tetszés mellett A zongora, kíséretet Kizdy Elza látta p! sok megértéssel. As énektanításon Is megérzik a bátrabb Jenem és ambíció. 0. Httbert Janka is érdemeket szerzett ujsbb eredményeivel. A hangverseny szép és él> produkciókat nyújtott A »Fehér U* saambati elgadására ettogytsft a filém jegyek. A Délmagyarország félára szinházjegyakdója során szombaton estére a »Fe­hér ló. előadását Mztositotmk előfizetőinknek. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogv s féláru a elfogytak. Jegyek hétfőn délelőtt teljesen A Délmagyarország AradHiceai tára most már csak teljes ár < ügyeket A színházt Iroda hírei Ma délután a rgviresi tfesearfnház, tan gyer­mekelgadá* a színházban A Szegeden már Is­mert és kedvelt kitűnő fővárosi Meseszínház teljes gyeraektártulata egyetlen vendégjáték keretében BM délután előadja a szegedi színházban a Hamu­pipőke draü gvermekoperettet Rendkívül mér­sékelt helyárak. W>i«tei Fehér Iá elgtászalcfel ott* nincs ető A Fehér * Régen készült a szegedi szinház olyan nagyszabású eseményre, mint a Fehér ló holnsp esti premier lére. Az előadás tele lesz IzCn­rádós meglepetésekkel. Káprázató* és gazdag ld­színház a szezon legnagyobb slágerét, amrív \Qá siker jegyében érkezett Szegedre. Ebbei. i darai ban lép először a szegedi közé állításban, ragyogó szereposztásban mutatja be a elv \öág­i darab­ip eioszór a szegedi közönség at< Remete Gézs főrendező, aid Fereic József szerepében fogja bebizonyítani, bogy éppen olyan ritúnő szf. nász, mint rendező. A Fehér ló előadá«ain két vendégtánoosnő. Pallay P*ula és Kun Pva is fel­lép. Szerdán premierbérlet osfltórtőkón A bérlet A HSwtsy •'ástájt, Ábrahám Pál nagysrerú ope­rettje ezen » héten .sak egvszer, húsvét vasárnap délután van műsoron. Kaiser-rádlélaboratirfem .. , _ _ (Margit HK3 S.) Síi4'1' szerel M Kíméíie értékes üveg O*poroellán készletét! DsEfffsa csakVimnell mindent tisztít Ax elaO léghatói tarkl expedíció tVrlénete Irta: Dr. Benda UuM íínUcrííp€HCl Családi. asoport, Igaselváay tálban kém: SIMONYI tenohtpész, Srachenvi icr S. i Kend MOIIUK iwArban oleaOt, átvitelben el* rangul nyúlt 256 A Franklin-expedidó maradványait részben 1867—59-ben Mac-Cllntoek találta meg. Meg­közelítette a King William szigetet, majd szán­expedíciókkal felkereste a partokat, sbol meg­találták a menekülők által hátrahagyott pa­lackba zárt okmányokat amelyekből a sze­rencsétlenek sorsa kiviláglott. Érdekes véletlen, hogy 1930 tavaszán Bur­wash canadai repjJ53rnagy. a magnetikus sa­rokról visszatérőben, ugyancsak a King Wil­Ham szigeten megtslálta a Franklin-expedíció két kunyhóját és ezokban rengeteg csont/ázat fedezett faL Amellett olyan okmányok is ke­rültek kezébe, amelyekből valószínűnek lát­szik. hogy már Franklin is megtalálta az észak­nyugati átjárót, csak szerencsétlen végzete nem engedte, hogy íiidalát élvezhesse. 1868-ban a németek álltak ki s porondra. Fe'szerelték a 80 tonnás »Germanla« vitorlást és Kari Koldewey kapitány vezetése mellett elküldték, hogy Gröndland és Svalbard part­jai körül a jégzajlást tanulmányozza. A hajó eljutott a 75819' szélességig, oit befagyott, de s jég visszahozta délre. Épen hazavitorlázha­tott, rengeteg, alapos megfigyeléssel. Es s eiker arrs ösztökélte a németeket, hogy Ismét felszereljenek egy expediciót. Ezúttal két tonnás hajót küldtek ki. A tisztek között volt Payer Gyula, oritrák föhadnegy is. akinek ez jó iskola volt az osztrák-magyar sarki expe­dícióhoz. A sarki tengermedence tanulmányo­zót volt a cél. Psyernek emellett Keletgrön­>and glecsereit kellett térképeznie. Alig kezd­iek munkába, a vitorlás »Hansa« elszakadt az uí »Germania« cssvargőzöstől és belejutva a jég^jlásba, megakadt. Minden felszerelését ki­hordják a jégmezőre. Pár hét és a hajó elsü­'yedí. At'árcsak Nobileék, a ^Hansa* hajótö­röttéi is egy jégtáblán sodródtak dél felé. Mindig kisebb-kisebb lett, végre tutajokra kel­lett szállniok és igy érték el szörnyű küzdel­mek közt a délgrönlandi, nemet misszióste­lepet ahol már biztonságban voltak. - A f< >Gerraenia« ezúttal la tért haza. .., 1871 Julius közepén as oadHfc Mf • saiM expedíció »Tegetthoff« hajója futott M Ttoab sóból a sarki vizekre. Klsérőhajója a kJbéreH norvég >lsbjörn« volt A két hajó aug. *l-én válott el elméstől a Nova] Sremlja kőaató­ben és már aznap este kOrfihvtta a »Teget* hoffe-ot a Jég két álló esztendőre! A Jég éaab­nak vitte a hajót Szerencséjükre a hajó eléggé kiemelkedett a Jégből éa ha oldalra ls billent, nem történt nagyobb bit). 1873 februárja ele­jén a hajót kissé nyugata kezdte szállítani a jég. örökös aggodalom közt tették meg azt a kényszerű utat mlgcsak aug. 31-én végre ismeretlen szárazföldet nem láttak maguk előtt. Ferenc József földjénél voltak. Hóna­pokig nem bírtak az újonnan megismert földre lépni, mig végre a jégzajlás az egész hajót felcsúsztatta a jégtáblákkal együtt a partra. Részletes tanulmányok következtek. A szigetet pontosan háromszögelték, alapvonalat rrJrtek, részletesen térképezték. Minden zegét-zTgát el­nevezték. Végre is azonban hazatérésre kellett gondolnlok. 1874 május 20-án este elhagyták a tengeri útra használhatatlanná lett hajót és szánokkal, ladikokkal igyekeztek Szibirla felé. Ugyanúgy jártak, mint 1928-ban Malmgreen csoportja. Amennyivel délnek küzdöttélr ma­gukat. a zajló, sodródó jégtáblák vissnfelé vitték őket. Két hónapi szakadatlan meLeto­lés után csak 15 km-re voltak a hajótól. Am mégsem volt hiába utjuk, mert mégis csak elérték az állójég határát, hamarosan elérték csónakjaikkal a Novaja Szemlja partjait ahol egy orosz gőzös vette őket fedélzetére. Payer expedíciója az Arktisz megismerése körül örök érdemeket szerzett és ebben nagy része van a társaság egyetlen magyar tagjá­nak, a tudós dr. Kepe* Gyula orvosnak is. Most már az északkeleti átjáró felé for­dult a figyelem. 1374-ben az angol Wigglne sikeresen be tudott hatolni a Kári tengerbe, fel az Ob torkolatáig. A húsvéti nagytakarításhoz'háztartási eiHhek S& Szabó

Next

/
Thumbnails
Contents