Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

Közgazdaság A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 87-ik OzlelévI közgyűlése A részvényesek élénk érdeklődése xrállett szombaton délután 4 órakor tartotta meg * Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 87-ik üzlet. W rendes közgyűlését Begavári Back Bernát elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a mult év elején nagy optimizmussal tekintett a jövőbe, de az év kózhen bekövetkezett előre nem látott események, melyek nemcsak Európa, hanem a tengerentúli államok pénzügyi és gazdasági életét is példátlan nehézségekbe Sodorták, az olyannyira várt enyhülés helyébe a gazdasági válság további kimélyülésének még súlyosabb kö\etkezményeit zuditották immár az egész világra. A nagy nehézségek dacán., az intézet prosperitását a jövőre nézve is biztosítottnak látja, n:ert az intézet megőrizte teljes mobilitását s ha az elkövetkező időkben nem fognak a pénzinté;elek működése elé kormány- vagy egyéb intézkedésekkel akadályokat gördíteni, meg lehet a remény arra, hogy a magyar pénzintézetek s ezek között a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár a hivatását épp oly eredmémesen fogja betőlthetni, Ynínt a múltban a az óvatos üzletvezetés s a megfontolt előrelátás ugy a jövedelmezőség, mint egyéb tekintetben az intézet jövőjét teljes mértékben biz. tositani fogja. Az elnök mélyen szántó fejtegetéseit a közgyűlés tagiai nagy figyelemmel halgatták s osztatlan tetszéssel fogadták. Ezután a közgyűlés napirendjének letárgyalására került a sor s az igazgatóság Jelentésével kapcsolatban előterjesztett mult évi zárószámadásokat, a fel ügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizoitsápnak a felmentvényt megadta. A mult üzletévi haszonként mutatkozó .251.878.85 pengő felosztására nézve elfogadta a közgyűlés az igazgatóság összes javaslatait és kimondotta, hogy az 1931-ik üzletévre részvénjenként 9.— pengő osztalékot fizet, mely folyó évi március hó 21-étŐl Szegeden az intézet pénztáránál, Budapesten pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Wiener Bank Verein magyarországi fióktelepénél^ a vonatkozó szelvények ellenében költségmentesen fog kifizettetni. Turóczy Mihály ny. városi főügyész — részvényes — indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak, felügyelőhizottságnak, választmány, nak s a napibiztosi és tisztviselőkarnak a íendkivül nagyértékű munkásságáért köszönetet szavaz. Az elnök zárószavai után, melyekkel megköszönte a részvényesek i észéről megnyilvánult bizalmai, u részvényesek meleg ovációja mellett a közgyűlés véget ért Hrnvt^pmuő részletre STANDARD Tx Nagy Javító mtlhely Déry Oépáruház Nagy Javüó mtlhety Ax ebő léghafós sarki expedíció története Irta: Dr. Benda László Nyerhei egyetlen sorsjegy vételével arany 500.000 pengőt arany 300.000 pengőt arany 200.000 pengőt arany 100.000 pengőt Az I. húzásra már kapható osztálysorslegy főárusltónál Szeged, Széchenyi tér 3. A második egység Beéchy vezetésével a Behring szorosig jutott, de ott hajójuk annyira tönkrement hogy csónakokon kellett a Jégfoktól visszamenekülniök. A hajót nagynehezen hozták csak vissza. . A harmadik egységet Franklin vezette. Ar ő eredményeik bőven kárpótolták a másikak meddőségét is. 1825 tavaszán Indult el a kis csapat Liverpoolból és már a nyár elején a Mackenzie folyó közelében emelt Franklin erődben voltak. Itt készítették elő következő évi ezpediciójukat Jó hajókat ácsolnak, rengeteg élelmet gyűjtenek össze az erődben s igy indulnak útnak 1826. tavasxán, a folyó deltája felé. Ott kettéválik «. társaság és mig Richardson orvos a folyó keleti ágát kutatja és térképezi, Franklin a nyugati ágban hatol a tenger felé. Minden törekvése, hogy elérje a Barrow fokot, ahol Beechy expedíciójával kellett volna találkoznia, de ez nem sikerült neki. A tőle elnevezett Return zátonyoktól visszafordul és — Richardsonnal találkozva — újból kitelelnek a Franklin erődben, majd 1927 nyarán hazatérnek. 1830-ban az öreg John Ross forradalmi ujltáskép, gőzhajóval indul neki az északi sark: vidéknek. Persze az akkori kezdetleges viszonyok miatt nem is megy sokra, mért már az ut elején ismét szerény vitorlás lett a büszke >Victory«-ből és a gőzgépet kirakták belőle a Fury partra, Parry depója mellé. A hajó ezután a Lancaster csatornán át ismeretlen öbölbe jutott, amelyet Ross bőkezű mecénásáról, Booth Fellxről Boothia öbölnek nevezett el. Alig haladtak tovább, befagytak. 1830. szeptemberben kiszabadult hajójuk a jégből, de alig halad tovább, ismét befagy. 1831. nyarán fel sem engedett a jég, tehát már a harmadik telet kellett a sarkvidéken tölteniök! Mindenük elfogyott 1 A kétségbeesés űzte őket a Fury depóig, ahol Parry készletei megmentették őket. Most már több erővel igyekezhettek a Lancaster szoros felé, ahol véletlenül reájuk talált a keresésükre küldött »Isabella«, a vén hajó, amellyel Ross első útját tette me«. Megmenekültek. Mig nálunk a szabadságharc előtti és alatti izgalmak dúltak, Arktisz jeges ölén a legszörnyűbb dráma játszódott le, amelynek legkimagaslóbb, legnagyobb áldozata a sarkvidékek legnagyobb hőse, Franklin volt. 1846-ban Franklin vezetőse mellett egy két hajóból álló egység indul el, az »Erebus« és »Terror«, ugyanazok, amelyek a déli sarkvidéket annyi dicsőséggel járták meg, hogy megoldja az északnyugati átjáró rejtélyét. Még azév őszén behatoltak a Wellington csatornába, körüljárták a Cornwallis szigetet, majd a Beechy szigetnél hajójuk befagyott. 1847. julius 11-én, talán a kiállóit sarki tél borzalmai a 60 éves Franklint sirba vitték. Az emberek egyre pusztulnak. 1847. tavaszán újra délnek igyekeznek a hajókkal, de valószínűleg újra befagytak és újra átteleltek. 1848 tavaszán a megmaradt 105 ember elhagyja a két rozoga hajót és igyek. szik éietét menteni. Az eszkimók szerint csont, jaikat és eszközeiket, ruhájuk foszlányait King William szigete partján találták meg. A nagy hős és a rengeteg ember eltűnése mindenkit megdöbbentett. 1847-ben már az öreg Ross felfigyel d nagy csendre és sürgeti a mentőexpediciót. Ugyanazon év őszén John Rae dr., aki a Melville és a Boothia Félix félszigeten folytatott kutatásokat, hazatért de semmit sem tudoti Franklinékról. Erre megmozdult a világ és akárcsak 1928-ban a Nobileexpedició alkalmával, sorra indultak el a Franklint kereső expedíciók. Ezek közül kettőről emlékezünk mez. 1860-ben a Grinnell-féle mentóexpedicióbaa részt veit E. K. Kane dr. Is, aki a tulajdont, képen! lelke és vezére volt az egész expedíciónak. Alig hagyták el a Beechy szigetet és még Jóformán be sem értek a Wellington csatornába, máris befagytak. Most már a Jég foglyai voltak és az cipelte őket észak felé. Végig a Wellington csatornán, a North-Devon sziget felé. Annak északnyugati részét a bőkezű amerikairól Grinnell földjének nevezték el. Most megfordul velük a Jég és ahogy erősbödik a tél, viszi őket vissza, hajóstul délfelé. 1851 tavaszán fokozatosan eljutnak a Lan-. caster szorosba, majd a Baffin öbölbe, onnét a Davis szorosba, mig végre junius 5-én szinte egyik óráról a másikra kiszabadulnak a széttöredező Jégből. A mentőexpediciók közül az angol admlrálitás hivatalos expedíciója érte el a legszebb és legtöbb eredményt R. MacrClure vezetése mellett. 1850-ben az »Enterprise* és az »Investigator« hajók indultak neki, hogy Franklint keressék. Az előbbi, amelynek kapitánya. Colllnson volt gyorsabb járatú hajó volt a másiknál, ezért előre tört és hamarosan — jégbe fagyott Nem érdemes a szót vesztegetni • szerencsétlen Colllnsonra. Háromszor is át kM. lett telelnie, közben annyira megközelítette • Franklin-katasztrófa szinhelyét, hogy akár szánokkal is elérhette volna azt, de erről perfze sejtelme sem volt. 1854-ben eredménytelenül tért haza. Közben Mac-Clure egyedül merészkedett neki a zajló Jégnek. Eléri Banks földjét annak legdélibb csúcsát Nelson foknak nevezi eL Tovább haladva felfedezi a Prince-of-Walea utat és a tőle keletre fekvő Albert hereeg földjét. Itt befagytak és átteleltek. 1852 tavaszán a jég délre üzl őket, de nem hagyják magukat s mivel már télen, szánkirándulásaik révén eléggé tájékozódtak a viszonyokról,minden erejükkel megkerülik Banks földjét. Most rettenetes jégtorlódásokkal találják magukat szemközt. Kénytelenek a Mercy öbölben ismét áttelelni. Sőt még 1853-54 telét is itt kellett tölteniök, mivel 1853 nyarán nem engedett fel hajójuk körül a jég. Már-már azon a ponton voltak 1854 nyarán, hogy ugyanugy menekülnek, mint ahogy a Franklin-expec ció áldozatai tették, amikor a Melville öbölben hagyott jelentésük alapján Pim hadnagy reájuk talált. A »Resolutera« nevű angol gőzös vitte haza őket. Ugyan sejtették-e útközben, hogy ők fedezték fel az északnyugati átjárót s ezzel a sokévszázados problémát megoldották! Mindenesetre Mac-Clure az átjáró felfedezéséért kitűzött 10.000 angol fontnyi jutalmat megkapta. (Folyt, kőv.l Felelős szerkesztős PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott a Kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat Rl könyvnyomdájában. Felelő* üzemvezető: Klein Sándor. Kem kell rabmunkát vásárolni, mert elsőrendű müasztalosok által készített remek bútorokat MEGLEPŐ OLCSÓN hoz fcr,'aIomba Kertész Sándor mlllparl bútorcsarnoka Okvetlenül tekintse meg az árakkal jelzett kirakatokat és a dus választékkal felszerelt hatalmas butorcsarnokot a FEKETESAS UCCABAN. de kérem figyelni a KERTÉSZ névrel