Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

DÉLMAGYARORSZÁG rKeizlOttfl: SOiuotlTl M.L«b. Telelőn> 23-M.'U«d«iiTAiol, „ _ S. Telefon i 15-Of'. * Nyomda s Lflw i |l»4l ucca 1U. Teloion > 20-34. TéHrall éa levélcím DélmenyaroncAo Steoed Vasárnap, 1952 március 20 Arat4flll«r VIII. évfolyam, 63. Mám ELöriZCTtSi BoVonl* haljrben MO Hdéken és •uileUMÉWi XJO. nUltOldtln —p Bimepnep >4 OiU IflrdetétAh felvétele tarfia tserlai. Meofelen*<« héMfl klv«tel<vet neponta reggel A leszerelés kérdése e szegedi rendőrségen A szegedi rendőrség nem engedte meg, hogy Magyarország egyik tőrvényhozója a leszerelés kérdéséről eiőadást tartson. A szegedi rendőrlég; nem tudjuk, hanyadik esetben már, újra gyolc és ötnapi elzárást szabott ki az egyik politikai párt szervezőire. M esett éveken keresztül a szegedi rendőrS

ít s rend fentartásának politikai pártok és tikai pártérdekek felett álló szerepében 1 s nem minden aggodalom nélkül látjuk •sokat a jelenségeket, melyek a szegedi államrendőrséget ettől a hivatásától és ettől a kötelességétől elsodorni alkalmasak lehetnek. Abban a kérdésien, hogy milyen előadást lehet tartani, a pártpolitikának beleszólni lehet vgyaa, da ss intézkedés mődjára befolyást gyakorolni nem. A leszerelés kérdéséről nem szabad előadást tartani, amikor ez a probléma a felvilágosodás, a haladás és a humanizmus legelsőrnndü törekvésévé vált, nem szabad Szegeden testálni arról, amiről Apponyi Albert Genftea tarthat előadásokat? Hogyan lehet a leszerelés közvéleményét megteremteni, ha beszélni sem szabad róla? A leszerelés követelése elsősorban a mi érdekünk, mert mi rla vagyunk szerelve $ mert a UcmzetWW egyenlőség ebe kóvetrll azt meg, hogy szelőjének le azok is, akik felfegyverkezve álltak telettünk őrt Nemcsak a humanizmusnak, nemcsak a keresztény gondolatnak követelése a leszerelés, de nemzeU érdek is az, hogy az osztatlan nemzeti közvélemény támo^assa est a mozgalmat S volt-e valaha kor, amelyben ennek a problémának megoldatlansága annyi áldozatot követelt volna, mint amennyit ma emészt fel. Uoyd George mondotta egy három évvel ezélőtt tartott választási beszédében: »Ebben az évben (1929-ben) 117 millió fontot adunk ki emberek lemészárlásának előkészítésére s egy évvel a világháború előtt csak 75 milliót költöttünk erre a célra s már akkor mindenki ugy érezte, hogy ez rettenetesen nagy összeg, t S talán idézhetünk valamit Borah szenátortél is, akit a szegedi közgyűlés is üdvözölt: •MacDonald békeutazásának minden órája alatt az Egyesült Államok és Anglia együtt Írónk int hatvanezer dollárt adtak ki fegyverkezésre.* Borah szenátort, aki a leszcfelésnek egyik legtekintélyesebb harcosa, üdvözölte a uegedi közgyűlés s Szegeden nem szabad a leszerelésről beszélni, arról a követelésről,aminek szolgálata Borah szenátort Magyarország mellé állította? Sokkal érthetőbb és sokkal indokoltabb lenne, ha nem szabadna olyan előadást tartani, amelyen a leszerelésről — nem beszélnek. Ha összehasonlítjuk az öt nagyhatalom száíszföldi haderejének létszárnál a hálv m előttivel, akkor azt látjuk, hogy az öt nagyhatalom szárazföldi haderejének békelétszáma a náboru előttihez képest Háromszázezer fővel emelkedett s ma 15—20 százalékkal több ember áll állandóan fegyverben, mint a világháború' kitörésekor. S ha most azt vizsgálnánk, hogy minden állam bevételeinek hány «fcalékát költi el fegyverkezésre, akkor a l"dasági válságnak s a pénzügyi krízisnek •pik leghatásosabban érvényesülő tényezőjééi kerülünk szembe. És Szegeden értől nem "abad beszélni. Kötelességünk volna a rrmzei érdekével s • t , » \ az emberiség haladásával szemben, ha hozzájárulnánk annak az aranyködnek eloszlatásához, amelybe a fegyverkezési ipar a maga üzleti hasznát és üzleti tevékenységét akarja betakarni. A Deutsche Waffen- and Munitíonsfabríken háború előtti üzleti jelentésükben mindig pontosan kinratatták, hogy gyártmányaiknak hány százaléka ment külföldre s igy a későbbi ellenségekhez is. A világháborúban a Boszporusban. oz angolokat olyan ágyukkal lőtték» amilyeket a. törökök angol gyáraktól vásároltak s a magyar bakákat a galíciai fronton az Osztrák Skoda-gyár lövegeivel is gyilkolták le. Hugenberg, a Krupp. cég igazgatója, 1912. évi jelentésében arról számol be, hogy abból az 53.000 ágyúból, amit a Krupp-müvek előállítottak, több, mtnt a fele a külföldre került, A világháborúban Krupp-ágyukkal hantollak a németek ellen, Skoda gépfegyverekkel az osztrák-magyar monirchia haderefe elUm ma már.azt is tudjuk,hogy az angol flotta olyan optikai felszereléssel indult el a skagerrakl csdtábr, a némtt tengeri haderő elpusztítására amit hat hónappal a tengeri útközét előtt a jénai Zeisscég szállított az angol hadvetetöségnek egy holland cég közvetítésével s tudjuk azt is, hogy a német katonák a Damamont starmr jánál azokba a szöges diókba akadtak • ." i rnniji amelyeket két hónappal azelőtt a Magdeburger Drath- und Kabelioerke szállított Svájcon keresztül az ellenségnek. As alkoholtőke pénzén folyik a propaganda, amelyik az alkoholnak a közegészségügy te-, rén lett szolgálatáról akarja meggyőzni a fogyasztókat. Elsőrangú, életmentő szükség vnn azokra az előadásokra, amelyek a leswrelés problémáját ismertetve a munciógyárosok nemzetközi szervezetének nemzetközi propagandáját hivatottak ellensúlyozni Apponyi Albert gróf moat jön haza Géniből; ahol heteket töltött a leszerelési konferencián s ahol a leszerelésért folytatott nemes küzdelmében is a magyar ügyet védte a a magyarság ügyének tett szolgálatot. Hogyan illusztrálja most ezt k szolgálatot a szegedi rendőrség betiltó határozata? Amiről az egész világon szabad beszélni amiről az egész világon beszélői kell a amiért az egész világon cselekedni Is kell, ha a ma élő nemzedék az életének legalább roncsait meg akarja menteni, arról Szegeden nem lehet előadást tartani Most még csak art nem tudjuk, hogy a szociáldemokrata képviselőnek nem volt szabad erről beszélni, a szociáldemokrata hallgatóságnak nem tolt szabad erről hallgatni, vagy csak a leszerelés kérdésértB nem szabad Szegeden előadást' „A budapesti hídépítés helyett az Alföldön kell építkezni" Szombaton megalakult az Atfflldl Bizottság (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az úgynevezett Alföldi Fzóttság,, amely országgyűlési képviselőkből, felsőházi tagokból és több város polgármesteréből áll, szombaton este a Pannónia-szállóban alakulóülést tartott. A bizottság elnökévé gróf Klebelsberg Kunét választották meg, aki beszédében a centrálisttikus törekvések ellen beszélt és sürgette az Alföld problémáinak megoldását — Nem Budapesten kell hidakat építeni — mondotta —* hanem az Alföldön kell munká- í latokat végeztetni Kállay Tibor az útépítések fontosságát hangsúlyozta, Bud János az alföldi gazdasági vasutak hálózatának kiépítéséről beszélt Dr. Vásáry István debreceni polgármester; a városok súlyos helyzetét tette szóvá, majtf dr. Somogyi Szilveszter tartott Etgy figyelemmel kisért előadást az Alföld problémáiról. '•> »• tisztviselők fizetéséhez csak végszükség esetén! lehet hozzányúlni s ez csak átmeneti intézkedés lenne« J — mondotta a pénzügyminiszter j A tisztviselői mellék Illetmények Ugye a 35-as bizottság előtt — 300 pengő helyett csak 150 pengői lehel külföldre kivinni Btuapest, március 19. A 33-as bízottság szombaton ülést tartott Hogos Miksa gróf azt panaszolta hogy mezőgazdasági termékeink kivitele az utóbbi három évben jelentöaen visszaesett. Temesvári) Imre ismertette a tisztviselők mel'ékjárandóságára vonatkozó rendeletet örffg Imre és Teleszkg János felszólalása után Szterényi József báró a rendelet visszaható sref^ről beszélt és kérle, hogy a pótrendeletet helyezze hatályon kivüi. Arról beszélt, hogy sokan ugy kezelik ezt az ügyet mintha ez kapcsolatban volna az állásha'mozásokkal, holott ahoz ennek semmi köze nincs Minden érdek a tisztviselői kar erkölcsi megerősítését kivánja Nem csatlakozhat ahoz, hogy ne tegyen mó.ja a miniszternek jutalmazni a kiváló tisztviselőkét. Turi Bé-'a azt kívánta, hogy a mellékjövedelmei: megosztása terén azokra is gondolni kell, akikmk ma állásuk jiincs. Wolf Károlv általános segélyalap létesítését kívánta. Hangsúlyozta, hogv az illeimónu és nuugdiic.iökknntés réminek véufeg le kell kerülnie * napirendről. Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszában ki.' jelentette, hogy egyéni magyarázatodat és bírálatokat nem fogad el irányadóul. A költségvetés lárgra'ása során a törvényhozásnak módf :ban lesz n'ji a Kőzni, hogy bizalommal viseltelik.e személye iránt. A rendészeti ügyekről szólva kijelentette,' hogy nem kivár fa az őrszemélyzet csökkentését és a: illetmény csökkentés nem vonatkozik az őr. személyzet !aji~rr A rendelet kiadásánál két szempont vezette — mondoüa —, először azt akarta elérni, hogy a mellékille'.ményck ne terhelf(k megindoko aianul a költségvetést, másodszor, hogy a tisztviselők na jus a iák erkölcsi összeférhetetlenség helyzeié:,e. Ói a \á alatokná, a nel. e< a i özérte'; szempomljihói irányítást kívánnak, a tisztviselőknek benne keU lennie és ezeket a tisztviselőket a vúüa'atoknak meg kell fizetniük, de a pénz nem a tisztviselők kezeihez folyik. A többszörös át. LáSok eliminálva vannak, mert a tisztvi*lók csak-