Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-15 / 61. szám

Stégedén kaphsló a fef* Vajda J. 4* TftrM Egy cselédlány megmérgezte magát a Hatósági Munkaközvetítőben (A Délmag>rarortzág snuntotdrtátói.) Hét­Ma délelőtt nagy riaialmat okozott a Tá­bor-uccai hatósági rrunkakóz^titő helyisé­gében egy alkalmasást kareső nö őngj ilkossági kísérlete. Domonkos Panni 24 éves cseléd­leány az állást keresŐK várakozó helyiségében Ismerellen méregnél megmérgezte magút.. A mentők súlyos állapotban a belgyógyászati klinikára szállították. Domonkos Panni reménytelen szerelme miatt szánta al magát tettére. Reggel elment a m*nkakózve:!tőbe és a várakozó helyiségben csendesen várakozott Az állástkeresők Jőttrk­mentek, egyiknek-másiknak nagy busán pa­naszolta hogy katonaiamé cőse tzaldtott vele. i j Nemsokkal később kabétjából elővett egy ove- ' r C«t és anntk tartalmit felhajtotta. Néhány perc múlva sikoltozni kezdett, barátnőit hívta ttgitségdl, majd elvesztette az eszméletét és a padról lezuhant t földre. A munkaközvetítő hivatal saolgija élesztgetni próbálta, néhány perc múlva • mentők beszállították a kli­nikára. ' Felmentették a 22 ezer pengff elsikkasztásával vádolt üzletvezetőt (A Détmoggaroretég munkatársétól) Huszonkét aaar pengős sikkasztási pert tárgyalt hétfőn a törvényszéken dr; Apezg Ernő törvényszéki Mfé. Répáé Géza szegedi mészárosmettsr, kidnek a Horthy Míkl6*-neea 7. ssám alatti házban vaa mészánosüzlete nemrégiben feljelentette üzletveze­tőjét, Márton latvánt » estr pengő alsikkasstása miatt Feljelentésébea előadta, hogy Mártont üa~ latvsiatőként a'kalmazU üzletében bari 80 pengős fizetéssel és az eladott áru után két százalék Jutalékkal. Állandóan hiány volt éa a legutóbbi elszámoláskor az üzletvezető If ezer pengével nem tudott elszámolni. A hátfői tárgyaláson Márton litván azzal véd*. késett, bogy kettejük kősőtt elszámolási viszony volt, mart százalékot kapott a forgalomból Le­hetséges, hogy hiány állott elő, da es abból szár­mázott főleg, bógy olcsóbban adta a kast, »nt ahogy Répás as elszámoláskor követelte, sok anyag tönkrement Előadta még, hogyha olyan nsgy összeget elsikkasztott volna, anaaB nyemánkk kel­leae letml valahol, már padig üzletvezető korá­ban olya» rosszul meat» sora, hogy • szülei segít ségére vett ráutalva. A bíróság az üzletvezetőt Haottyítékok Ujján felmentette úz ellene emelt vád alól, Az ügyész fellebbezést jelentett be. Havi 15 pengő részletre STANDARD 3x f aw legjekk ráéléjai KaHkpári varrógép, jeenaefew z Nagy javító mUlaely Déry OépáíTUháZ ffngy jevlló tetthely Tizenhárom évvel azelőtt elkövetett . gyilkosság ügyében nyomozott a szegedi rendfirség, egy szabadkai vasutas levele ataplán A oyanosUoll férfi éamnfhrAnoa meghalt (A Détmaggeroretég manketársátót.) A n?pok- az ő édesapja rossz ember, mart megölte a kosár­éi érdekes levél érkezett Szabadkáról a szegedi fonót Elmondotta a gyerek, hogy Pásztor a gyil­kosság estéjén nálok volt a vendéglőben. Italozás közben édesapja megtámadta a kosárfonót és egy késsel ie akarta szúrat A kosárfonó erősebb volt, legyűrte az apját, majd kimenekült as oecára. Az apja ekkor revolver* rántott elő, utána rohánt és az uecán közvetlen kösetröi mellbelötte. A korcsmáros fia mindezt végignézte és azt ls látta, bogy az apja ezután megmosakodott, ünneplőbe öltözött és elment egy lakodalomra, ahova nem is volt meghiva. Itt a házbelieknek pénzt adott és arra kérte őket, hogy a csendöröknek, ha kér* dezősködnének utána, mondják azt, hogy egész este a lakodalomban volt Kása István megemlíti levelében, hogy a do­logról már akkor szólott a nyomozást vezető őrmesternek, aki kijelentette, hogy a dologról tud, de sajnos, nem tehet semmit Magyar István vendéglős még néhány évig Horgoson maradt majd 1928-ban átköltözött Magyarországra. Ezt azért tette, mert a községben nem szűnt meg a sugdolózás, még évek után Is beszéltek a gyil­kosságról és ez a vendéglősnek kellemetlen volt reodőrséa*. A levelet KéUa István nyugalmazott vesotas trta és közli, hogy nsgy titkot akar el­árulni, amely már évek ÓU fojtogatja. Érzi — írja-, bogy már nam él sokáig és nem akarja sírba .vinni annak a guitkoitynak a titkát, melynek véletlenül tanuja lett T&nhdrom eeztendetg 'nem ezótt « dologról senkinek, mert abban reményke­dett, hogy Szabadkát rövidesen visszacsatolják Ma­gyarországhoz. 1119 január 8-án, Horgoson — irja levelében B nyugalmazott vasutas —- Pásztor kosárfonó­méiért ismeretlen tettes meggyilkolta. Pásztort az orseágutoa találták meg lőtt sebbel a mellén, életveszélyes állapotban. Kocsira tették és a sze­gedi közkórházba szállították, ahol nemsokára meg­halt. A megindult nyomozás, brr nagy eréllyel folyt, semmiféle eredményt elérni nem tudott Közbejött a szerbek bevonulása, Igy aa flgyet a nvomozö hatóságok vígkép befejezettnek nyilvá­nították. — A gyilkosságot követő napon — irji Kása István — ssolgálatba mentám és az uccin talál­koztam Mogwr István vendéglős kisfiával, akivel beszélgetésbe elegyedtem. A kisfiú beszélgetés köz­ben azzal a mrglepő kijelentéssel állott elő, hogy Nem kell rabmunkát vásárolni, mert elsőrendű müa-ztaiosok állal készített remek bútorokat MEOl.EPO 01.CSŐN hoz fnrga'omba Kertész Sándor mtllparl bútorcsarnoka Okvetlenül tekintse meg az árakkal jelzett kirakató­fcat és a dus választékkal felszerelt hatalmas bú­torcsarnokot a FEKETESAS UCCABAN, de kérem figyelni a KERTT-SZ névret Magyar István Magyarországra való költözése után O»tentii<ónon telepedett le és ma ls ott él, a fia pedig Röszkén mészáros él hentes. A levél ügyében azonnal megindult a nyomozás. AZ utmutatások alapján megtalálták Röszkén ifi. Magyar Istvánt, ugyanazt az embert, aki — állí­tólag — a gyilkosságot felfedte a nyugalmazott vasutas előtt A mészárosmester meglepetéssel fogadta a de­tektiveket éa kérdéseikre elmondotta, hogy a gyil. kosságról tud, de hogg ezt ez f MetaJ* követte volna el, arról nlnce tudomása. A gyilkosság után suttogtak ugyan Horgoson aárról, hogy az ő apjn volt a tettes, 6 azonban erről senkivel sem be­szélt, a vasutasról soha sem hallott éa ezzel soha sem bvszéit. F.l'alta, hogy édesanyja 1928-ban vele együtt átjött Magyarországra és Otzentivánon te­lepedett le, azan'San ma már nem él, a mult ttz. tendöben mcg: Az ügyat most mJr végleg lezárták és erről értesítették Ká>a Istvánt is. Holnnp « Rel'Aro-i Mo/l*>en ** előadások 5 és 1/>7 órakor kezdődnek Vt 9 árakor S76ETI kaicvorsoav „Csák az taazsta* WWit* telt Uznninnisr Ur. Elsner Mnnö előadása as (A Délmaggarország munkatársától ) A IJsreaas József Tudományegyetem Barátai Egyasáletfa* Jogi szakosztálya hétfőn délután folytatta i köz­ponti egyetemen ezéti előadásaoTozstlt s büntető­jog kórébői. Dr. tliner Mtnó ügyvéd, a Bűn«gl Védők F^esü.et^dio«Ul^ élnftkaft­tott nagy figyeiemkuel kjsért érdelie kiőadéat »A anlvosbitó és snyhitő kórülmlnrsk és t bte­tetés kiszabása, ctmmet A nagy érteklódéssel kisért előadást ér. Bum László egyetemi tanár vezette be, miji az előadó tartotta meg egyórás előadását s — A büntetés kiszabása - kezdte fej'igstéastt dr. Elánsr - kétségkívül a büntetőbiró működé­sének egyik legfontosabb feladata, mert abban jelentkezik a bűncselekmény agyáéi beszámítása és közjogi szankciója. Csak «z l&zeágee bűnt*, tét kelt kőzmegngugvást, tehát az olyan ttélet, amely Összhangban áll a törvénnyel, da a téiUda­lom Igazságérzetével la. A biró s törvlny alkalma­sásában középúton áll a törvény vretok ás a tár­sadalmi közfelfogás között s nemcsak a bűnösség, de a bűnösség fokának kérdését <s gondoa figye­lemben kell részesítenie — Jogi íróink nagyrésze már évtizedek óta asee kz állásponton van, bogy a bírói gyakorlat nem telel mag » büntetés klssabása terén a baasámttés helyes elveinek, főként átért, mert eaakbée a kérdésekben tieY.nzattan ét Ingadozó. Eonek oka az, hogy anyagi büntetökönyvúnk nem foglalta tartalmas jogszabálvokba a bűnösség es % beuA­mttás ténvezőit, csupán « büntetés matematikai kereteit szabta meg és a büntető panaedtartás rendelkezése) sem irányították sx itélóbiróeág fi­gyelmét ezekre a fontos kérdésekre. A bírói gyakorlat kórébői vett atámos példával világította meg ezután a bíróságok felfogásait a bűnösség mértékére befolvéssal biró enyhitő éa súlyosbító körülmények és azok számbavétele Kü­lönösen azokkal a* körülményekkel foglalkozott amelyek mindennaposak a Jogszolgáltatásban. Ia> mertette ásókat a momentumokat, amelyek igazolják, bógy birőiágamk ss anya ti tőrvény ' delkazéseit általában tulszicponinak tekintik mj folytán Igen érdekea statisztikai adatok szerint ia a bíróságok as összes esetek nagyobb részében a büntetést rendkívüli enyhítő szakaszok alkal­mazásával szabják ki. Végül azzal a megállapítással fejezte be elő­adását dr. Elsner Manó, hogy szükség van agyan behatóbb törvényi reformokra, de ások megalko­tása nélkül ls várható, hogy a birói gyakorlat a kúria fokozott irányítása mellett kl fogja épltaai a ms még vitás kérdések egységesebb rendszerét Dr. Bu a László egyetemi tanár mondott köszö­netet az értékes fejtegetésekért As előadás atáa megindult vitábsn felszólalt dr. HeUer Erikegye­temi tanár, a. büntetőjog professzora, dr. Boroee Dezső főügyész és dr. Reich Zoltán ügyTéá. A felszólalásokra dr. Eisner Manó rövidesen vála­szolt éz ezzel az ülés vé-ret ért Napy dra^ékszerlavltómUhely Lackó (Flscher) József > Kárász ucca lé. (Dreher mellett). I

Next

/
Thumbnails
Contents