Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

Szerdán: Haway rózsája. Vasárnap: Nyílott ablak (Salamon Béla vendégszereplésével) előadására féláro fegyek DELMAGYARORSZflG L előfizetőinek AZ ARADI UCCAI KIADÓHIVATALBAN FjrHnkel, elitf léghajós sarki expedíció története Irla: Dr. Benda László egy sarki léi minden borzalmát, de tavaszra annyira legyengültek, hogy agy szélig, mind ottvesztek. A két hsjót később megtalálták, de használni már zen lehetett őket. Hazaszállítás közben ások Is slsülyedtek. - A hsrmadik szerencsésebb volt Valahogy be tudott futni Vardö kikötőjébe, ahol várta a másik kettőt Mikor már letett arről, bogy ások ls biztos révbe találnsk, ujbél nekiindul és s Fehér tengerre jut z Dvlna torkolatához. Ott orosz barátokat találnak, akiknek vendégszerető uj erőt ád a aokat küzdött hajósoknak. Elmennek Rettenetes Iván moszkvai udvarába, kereskedelmi szerződést kötnek sz oroszokkal és lS55-ben viaszatérnek brit hazájukba. 1576-ban ismét az északnyugati átjárót keresik. Frobisher Martin három hajóval akarja megkerülni Északamerikát hogy a Csendes óceánba jusson. Hajóit azonban már Grönland déli csúcsánál szétveri a vihar. Az egyik mindenestől elsülyedt. A másik abban a hlszemben, hogy egyedül maradt visszatér Angliába. A harmadikkal pedig — minden rossz előjel ellenére - Frobisher folytatja útját Felfedezi Beffin földjét a rója elnevezett Frobisher öblöt de már nem tud szabadon mozogni a jég miatt Azt hitte, hogy már AzSfában van. Birtokba vesztesz angol birodalom számára az ismeretlen területeket, néhány kőzetmintát vesz magához és hazaindul. Otthon a;; alkimisták kisütik, hogy azok a kőzetek, amelyeket hozott aranytartalmuak. Több sem kellett! Kapott Frobisher rangot pénzt és 15 hajót hogy uj földeket vizeket és uj aranyakat fedezzen fel. Azonban mindez csak álom maradt Az aranytartalmu ércek pedig közönséges rézérceknek bizonyultak. 1680-ban fíakluyt, korának neves ludósí, felbiztatja az angolokat hogy próbálkozzanak meg ismét az északkeleti átjáróval. Útnak is indítják Artúr Pet és Charles Jackmann kapitányokat két hajóval, de egyikük sem tudott a Kári tenger jégtorlaszain átvergődni. 1585-ben John Davis kelt ntra. Nagy gyakorlati és elméleti tudásu tengerész. Hároms>- ,r is nekivágott hogy megkeresse az északnyugati átjárót. Bejárja a róla elnevezett Davis szorost, gazdaságilag jól használható feljegyzéseket hoz haza Grönland nyugati partvidékének állatvilágáról. (Bálna, fóka, hal, stb.) Felfedezi, hogy az amerikai kontinens végében szigetek feküsznek s azt hangoztatja, hogy azokon át meg kell találni az utat a Csendes Óceánba. Jelezte azonban egyúttal azt is, hogy a szigetek közti tengert hosszú időn át elborítja a jég. Az átjárót Davis sem találta meg; talán ezért akart mindenáron eljutni Afrika megkerülésével Indiába. Talán ezért szorgalmazta Délameril- megkerüléséve' japáni utPStbeAsztól AndrCelii Az fezeid sarkvidék megismeréséért folytsMf küzdelem még sz ókorban vette kezdetét Pütheáu görög bölcs Kr. e. 825-ben egy jóifelszerelt sokevezőt gályán indult el Marseilléből, bogy Arktisz létezéséről ée földrajzi viszonyairól meggyőződjék. Fel is fedezte a Jegestengert a sarkfény létezéaét s növényzet gyérüléséről, a hőmérséklet erős csökkenéséről, • csapadékviszonyokról ls terjedelmes feljegyzéseket hozott magával, aöt Thule vidékéről jő térképet ls készített Odahaza pe" dig eszelősnek tartották. Tanítását gyermekmesének vették éa halálával Arktiszra ismét ráborult az ismeretlenség jeges ködtakarója. 'A VIIL és IX. században s normannok települnek le Island szigetén. Hajósnép lévén, hamarosan eljutnak Grönland partjaira, ahol gyarmatot létesítenek. Majd az uj telepet választva kiinduló pontul, kutató utazásokat tesz* nek átjárók, termékeny délibb szigetek, öblók keresésére, egyszóval a partvidék megismerésére, ahogy azt hajóséletük megkívánta. A grönlandi normann gyarmatok eleinte szép fejlődésnek indultak. A telepesek közé eszkimók is szivárogtak. Vérkeveredésük kétségtelen nyomát ma is láthatjuk a déli eszkimókon. Később azonban a folytonos egyenetlenkedések és a ragályos betegségek, főleg pedig a pestis, annyira megapasztották számukat hogy a virágzó gyarmatok pusztulni kezdtek. Végül is az 5000 normann gyarmatosból nem msradt senki. Csak régi építményeik beszélnek róluk, amelyeket az ujabb kutatások fedeztek fel Grönland déli partvidékein. Hosszú évszázadokig ismét semmi sem történt, ami közelebb hozta volna hozzánk Arktisz jeges világát. Végre 1517-ben Sebastlan Cabot nekiindul, hogy megkeresse az Amerikából Ázsia északkeleti partjaira vezető utat a kontinens északi megkerülésével. L'tja sikertelen volt. Igaz, hogy eljutott a Hudson öbölbe, mire ő azt hitte, hogy már a nyilt óceánon jár s erre nyugodtan visszafordult Embereit okolta, hogy azek összevesztek volna. ezért nem mehetett tovább Ázsiába, de ki tudja ezt már ma biztosaü?! Ez a sikertelenség arra ösztökélte az érdekelt hajós nemzeteket, hogy az északnyugati átjáró helyett az északkeletit keressék. Ezzel a feladattal indult útnak Sir Hugh WUlonghby 1553-ban három hajóval. A három közül kettő tönkrement a rettenetes útban. A viharok a Novaja Szemlja partjaitól a Kola félszigetig üzlk, sodorják a két szerencsétlen hajót mig azok az állójégbe be nem fagynak. Legénységük a hős parancsnokkal együtt átszenvedi ]át amelynek során, a Molukki szigeteken Mfl| halált is halt , 1595-ben két expedíció is Indul utnsk, hogy sz észskkeletl átjárón át Azsiábs Jussanak.' Cornellus Nalf és WUlem Barentsz kapitányok. Kínába szóló árukkal rakják meg a hajókat El ls indul az első ilyesfajta hollandus hajóraj és eljutnak a Novaja Szemit* partjaiig, dl ott kudarcot vallanak. • Ez a sikertelenség azonban nem tudta kh törni a holland kereskedők makacs akarását A> következő évben, 1596-bsn ujabb ssrkl expedíciót szerveznek két hsjöval. Az egylkne! a kormányosa WIllem Barentsz lett éa ugyanazon a hajón volt Gerrlt de Veer is, aki hflsa jegyezgette a kutatóut lefolyását, de Veerkönyvi igen jó szolgálatokat tett z későbbi ssr* utaüőkssk, akik nagyon sokat okulhattak abból. Hogy ebben az expedícióban Barentsz esak kormányos volt sz inkább csak papiroson volt meg. Azért ö volt a feje, lelke, Irányítója m egéss társaságnak. A másik hajó egyenesen1 a Sarkra akart menni és ott keletre fordylnLl Barentsz engedett nekik és erre - ügyes irányítása mellett - sorra fedezték fel • Beeren szigetet (ott ejtették el az első legezmedvét), majd a Spltzbergák (mai Svalbard) szigetcsoportját Itt kettéváltak. Rijp, a ml-' sík hajő kapitánya, aki a szigetcsoport lesieti oldalán próbált felhatolni, megunta a sok küzdelmet és visszafordult. Barentsz ellenbenegyz* nesen keletnek tartott és el is Jutott a NoT vaja Szemljáig, ahol hajója befagyott és Zf állójéggel együtt feltartóztathatatlanul sodródott a sziget egy kis Öblébe, amely lg W földrajzi szélességen feküdt • r TFolvtj Ialatea ebédmenü, leves, afllt, |M főnlék, tészta v. aajt, v. feketekávé »Bf ha 10 ebédre előfizet. Vilaastékoa sőnAk. Bő Elsőrendű faiborok, kőbányaj sőr. OtfSayseae. Vacsora 70 nHér 9WÍ . (edecSou liborok, kőMnyai sőr. OifSayzeae. • 64 RAFFAY étterem. Békebeli zóna 24 Ülllr. Nem kell rabmunkát vásárolni, mert elsőrendű raüa?ztKlosok által készített remek bútorokat MEGLEPC OLCSON toz forgalomba Kartész Sándor mlllpart bútorcsarnoka Okvetlenül teldntse meg az árakkal Jelzett kirakatot, kat és a dus választékkal felszerelt hatalmas bútorcsarnokot a FEKETESAS UCCABAN, de kérem figyelni a KERTÉSZ névvel 4 '• MEGHÍVÓ.... A azegedl szállodások, kávésok, vendéglősök Oi korcsmárosok tpartárafaUnak azl^vfcgyir nSvetkezete 1932. évi március hő 30-án délután 3 ét*. kor a gyár hivatalos helyiségében. Mérey-ucca 13 b. rendes közzyülést tart melyre a t részvényeseket tisztelettel meghívja. Szeged, 1932 március 10-én tartott iaargatósárf ülés határozatából. As Elnökfég. Tárgysorozat: N í. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése 2. Igazgatósági Jelentés az 1931. üzletévről. '< 3. Felügyelőbizottság jelentése. 4. Mérlegszámla és üzleteredményazámla bemutatása — javaslat. a nvereség felosztására vonatkozólag. 5. Az igazgatóság részére a felmentvénv megadása. 6. Az osztalék megállapítása. 7. Szavazatszedő bizottság választása. 8. A felügyelőbizottság és a pénztárkezelőig részére a felmentvény megadása 9. Esetleges indítványok. 10. Elnök, alelnök, 12 igazgatósági tag — 5 péttag, 3 felügyelőbizottsági tag és 2 póttag választása. Indítványok a közgyűlés előtt 3 nappal a szövetkezet irodájában adandók be. Később beadottak nem tárgyaltatnak A közgyűlésen a szavazást esak az a részjegyes gyakorolhatja,, ki részvényeit a közgyűlés megtartása előtt legalább 3 nippal elismervény ellenében a váHa'at irodájában letétbe helvezl A zárszámadások a hivrtilos órák alatt a vállalat irodájában Mérev-ucoa 13b. niegtokinth tök 200