Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

1 szezon elöhaladottsága miatt nSI és fférffl TELIKABATOK ,BUNDÁK " soha nem létesett olcsö árakon már 20 pengőtől kezdve kaphatók Blau Ignácz cégnél SSSSÜSr" KELEMEN UCCA 3. \ REGI SZEGEDBŐL MIIJDA KrOnlháh emberekről, dolgokról Irta: SL $ Z I 4 C 85 Hangyaszorgalommal gyűjtötte a vagyonát, a külsejével se törődött sokat, nem irtózott a munkától, olyan ereje volt, hogy hetven éves korában fogadásból felemelt egy ökröt. (1907 őszén halt meg, 87 évet élt.) Pádual Szent Antal napján ott volt nála ebéden az egész hivatalos közigazgatás, de azon kivül nem ért rá vendéget fogadni. 1900-ban, amikor a csanádi egyházmegye zarándokukra ment Velencébe, első püspöke, Szent Gellert hamvaihoz, ott volt Pálfy is a dómban. A prédikáció után pedig egyszerre csak előugrott s belekezdett egy magyar beszédbe. Ugyancsak bámultak rajta. de nem merték elcsltltanl. Egyszer a tanyán bérmált Dessewffy Sándor csanádi püspök, Rupa adta a díszebédet. — Szent atyám, mondja, majd hozok én magának olyan bort, hogy a király is megihatja. Harminc éves lesz az ősszel, a magam szüretelése. Azóta palackban hever a pincében. Lemegy az öreg Rupa, de sokáig elmarad. Amikor megjön, hatalmas palack van a kezében, ott tisztítja le róla, nagyobb hatás kedvéért, a társaság előtt a pókhálót — Mesés bor. a salát termésem, harminc éves! Aztán nekirugaszkodik a dugóhuzóval, erőlködik. — Ejnye, a fene beléd, de megszorultál! Végre nagyott' pattant a levegő, a palackból pedig kiszáll egy bolondos kis légy és odarepül a kegyelmes püspök elé... Akkoriban nagy viták estek arról, hogy meddig él a légy? A velencei virtust nem 1900-ban követte el legelőször. 1883 őszén, mikor a király eljött megnézni a már felépített Szegedet, kiment a tanyavilágba is, Asotthalmába. A látogatás a megállapított rendben folyt le, Ferenc Jó?sef már sietett a kocsijához, rr.ikor előugrott Pálfy Antal, akkor domaszéki kapitány & nem törődve az általános elképpedéssel, ékes beszédbe kezdett, megköszönve a tanyaiak nevében, hogy meglátogatta a népet saját otthonában, >ahol király még sohasem járt.« Egyben engedélyt kért rá, hogy azt a helyet, »ahol most szent személye állc, az alsótanyai nép emlékoszloppal örökíthesse meg. Ez az ásotthalmi — most már királyhalmi — iskola udvarán felállított királyi mellszobor története. Dobó Miklós rókusi plébános volt, innen vitték le Temesvárra kanonoknak. Gyönyörű szép szál ember, mint általában az egész Dobó család, — mikor bemutatták a királynak, az kissé naivul meg is kérdezte. i H u Vilmos - Nem az egri Dobóak közül való az apát ur? Az apátot meglepetésszerűen érte a kérdés, Pálfy polgármester épp kt akarja segíteni azzal, hogy a népszerű szegedi családnak az >uras« ágából származik, mikor közbevágott szokott temperamentumával Pálfy Tóni. - A Csipás Dobók közül való! A király nem ia volt tovább kíváncsi a leszármazás fejtegetésére, még valami egészen meglepőt hallhat (ahogy a legenda szerint mondtak tó neki leírhatatlan etnográfiai dolgokat Újszegeden, mikor a halak neve utón érdeklődött), — hanem ujabb magyart szólított hát meg. Csak a teljesség kedvéért említem még Lázár György feljegyzését, amely szerint népünnep volt aznap a tanyán s negyven bográcsban főzték patyolat-gyolcsba öltözött juhászok a bürgepaprikást. László Mihály tanyai legény pedig, mint katonaviselt ember, haptákba vágta magát. - Felségednek jelentem alásan, negyven juhász, ezer kiló hus, ötven hektó bor. A király szalutálva tudomásul vette a jelentést a a bográcsok hosszú sora előtt eldefilirozott (A dudások Is elfogytak.) Átalakul a világgal ez a város is, amely a nép-korzón régen nem ismeri a bokorugró szoknyát a hímzett papucsot. A dohánygyári lányok, meg a paprikások fazonokat keresnek a divatlapokban, vasárnap módis szoknyában jflennek meg az utcán, selyemharisnyák után vergődnek s Iakkclpővel kacérkodnak. A bubifrizura se ritka. Kit érdekelne ezek után a luda, a régi magyar zeneszerszám? A tanyán alig van a dudásokból hírmondó, ott egyre nagyobb tért hódit a fuvóshangszer. összeállnak négyanöten, beszerzik a szerszámokat s zenét szolgáltatnak* kellő helyen és kellő alkalommal. A hegedűre nincs tehetsége a mi népünknek, ahhoz csak a városban jut egyébként is valami felsöséges gög nyilvánul meg ezen a téren, mert csak a cigány hegedül. Kevesen vannak tisztában a duda lényegével, formájával, alkatrészeivel, ezért előbb arról szólok. A tárogatónak a ml vidékünkön nincs nyoma, csak a dudának. Ennek a sípjában nád van, akárcsak a tárogatóéban. (Olyan az, amilyent a gyermektrombitában alkalmaznak.) Csinálták epigonok cinkből is. de ez már nem az eredeti. A magyar dudát az ezermest:r dudás mindig maga készítette. A fajtájai szerint kosfejű, kecskefejü és menyecskefejü van forgalomban. Férfifej sohasem diszlt dudát. Csak a fejek az egymástól eltérők, a sipok egyformák. (Folyt, köv.) Sylltíér Tisztelettel tudatom, hogy a Petőfi Sánier-sugárut 19. sz. alatt Molnár «s wMietm fakereskedő eéget Wilheim Albert ur barátságos uton való kiválása folytán változatlanul egyedül fenntartom és ezt az eddigi keretek között tovább vezetem. M Inir fakereskedő. Felelős szerkesztő: PASZlO.t JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap, ás Nyomdaváltalat Rt. könyvnyomdájában. Felelős üzemvezető: Klein Sándor. ZÁKONYI 174 címfestő SX5g2L TAbor-u. 7/b., adópalotával szemben. Kenyeret Kohn Benőnél vegnen, mert ott a leglobbal m!ndlg a legolcsóbban kapta. Gondolkozzon rajta. Fehér ... 30 fillér Félbarna . . 28 fillér Barna... 24 fillér I kg-os rozs és fehér vekni 32 fillér bent az Oztetben készpénzfizetés melleit. 176 I MAYA keddi, a PEERGYNT pénteki előadására féláru Jegyek DELMAGYARORSZAG Peer G r a t: aiss Ferenc •Hnunrai AZ ARADI UCCAI KIADÓHIVATALBAN