Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

I teszelével, rendezői fflfüvtszetével és nemes Wék^vei a pesti kulturális élet égik értékes eseménye Ezer driga gyermek (ezer flu és egy szőke kisleány) játsza az »Emil és a detektívek* (a dme: rémes!) pál-nccal filmet. Mert ez a kónynyes, mosolygós, rimes és melódlás film a »Páluccal fluk« tiszta művészetének nemes testvére, ahol nagyszerű regényt kap a nagyvárosi kisdiák chimérás képzelete. Felejthetetlen es a film a sok számára, akik művészetet és irodalmat ls keresnek a filmiparban, akik számára ez a drága ezer gyermek többet jelent a maga álmaival, képzeletével, hadseregével és harcaival, mint a filmoperettek édeskés füzetesregénysablonja. Tatán el lehetne hozni Szegedre ls ezt az egyórás felejthetetlen költészetet... Van még egy angyali történet is a farsangos Időkből Tőrtént pedig farsang egyik utolsó estéjén, bogy színházunk egyik ifjú tagjának múlhatatlanul szüksége volt kitűnő szmokingjára, amelyben meg kellett volna jelennie elegánsan és fényesen a nagyérdemű közönség előtt A szmoking körül azonban némi kis zavarok voltak; amennyiben e nemes estélyi öltözék egy idő óta éJtten pihent egy városi müintézet raktárában, amelyet Szomory Dezső enyhén az Irgalom he• gyének nevez. A szmokingra okvetlenül szükség volt, igy hát ki kellett volna váltani édes rabságából. Ifjú hősünk megérezve a nagy alkalom jelentőséit, megjelent az igazgatói szék előtt la töredelmesen elmondotta a szomorú helyzetet lQs előleg kellene, talán e színház kiváltaná a fontos öltözéket... A perc nagy volt <s megváltó, — de a direktori szék kegyetlen. Előleg nincs, de a szmoking-ügy estére rendben leszi Egy telefon az Irgalom hegyére, komoly Igazgatói garancia — és a szmoking erre e farsangos estére Afszabadult édes rabságából. Ifjú hősünk felöltötte a nagyszerű szmokingot, bátran elvégezte kötelességét és az előadás után megjelentek nála az Irgalom hegyének szigorú emberei éa — vitték vissza a szmokingot a szottoru rabságba,,, \i irgalmas emberek egy estére kölcsönadták ifjú hősünk remek szmokingját... Hóiggeim és Uraim hiába nem hiszik —, az élet néha még most is álom.., Hamis ékszerek Hely* is F. MOLNÁR fitvösmflhllv Kárász acca 12. szám Értesítem nagyra- m becsült vevőimet, öogy alkalmi árusitásom harisnya un uü koíottórah nagyarányú árleszállítással kezdetét vette Csak közismert ló minőségű anyagot árusítok Luszfig Imre Széchenyi fér 2. sz. Szánt UikécaMrdé KRISTÁLYVIZE nagyazerOan Iáit • Ezt kérje mlndanflttl Fölér alcat: Dugonlcs-térl Maftqyörban. Telefon: 25-48. £ TerMsö A Duna—Tisza csatorna Az ország, Szeged és a munkanélküliek szempontjából a legértékesebb alkotásnak nyilvánította gróf Klebelsberg Kunó a Duna-Ti^za csatornát. A mecnvilatkozásból kitűnik, hogy a csatorna tervezetén az illetékes minisztérium egyik osztálya dolgozik. Ehhez hozzáfűzhető, hogy Szentes és Csongrád ugyancsak szünet nélkül fáradoznak a csatorna betorkolóhelyének megszerzése érdekében — de Szegeden mintha mindezt a legnagyobb nyugalommal szemlélnénk. A jelenlegi helyzet tényleg az, hogy, a régi nagy Magyarországon közgazdasági vonatkozásban a fővároson kivül Temesvárt kivéve, nem uyílatkozott meg annyi szó és iráa, mint amennyiről a szolnoki és csongrádi csatornabetorkolásról tudunk. Ezekkel szemben Szegeden sajnosán eddig éppen nem a befolyásos helyekről emeltek szót a csatorna szegedi betorkoláaa érdekében és a pár lelkesítő buzgalmára csupán a* történt, hogy a tizenkettedik órában megalakult a Duna-TUza eaaterna bizottság. E bizottság munkásságának eredményéről a nyilvánosság még mit aem tud. A Duna— Tlrza csatorna ügye pedig mindig Időszerű és ezen kérdéssel Szolnok és Csongrád ma Is foglalkoznak azon Jól felfogott érdekűkben, hogy a városukra jzidőszerint igen kedvezően álló nagyfontosságú ügy Szeged kikapcsolásával. Javukra döljőn el. Mi szegediek a helyzetről Ítélve: »ráérünk ama móg«. Megállapítható, hogy a Duna—Tisza csatorna szegedi betorkolásával, mióta a csatornakérdés felvetődött, sokkal többet foglalkoztak, mint manapság, amikor pedig a jelenlegi határviszonyok kőzött élő Szeged közgazdaságilag úgyszólván halálra van Ítélve és csak a Duna-Tisza csatorna szegedi betorloolásától remélhetné fejlődését. Komoly formában 1701-ben Bala Antal Pest vármegye földmérője foglalkozott a csatornakérdéssel, akt a jelenlegi Budapest-Dunapart teherpályaudvar hetyéről kiindulva Pilis-AlbertirsaCegléd—Abony érintésével Szolnoknál torkolandó csatornát tervezett. Ugyanekkor szóba került a Harasztiról kiinduló Kecskemét érintésével, Csongrádnál torkoló vonaL A már akkor nagy közgazdaság érzékkel rendelkező temesváriak ezen utóbbi megoldás mellett kardoskodtak és tervbe Tették a Csongrádról kiinduló Aradig, majd Arad és Temesvár között létesítendő csatornát. Jelszavuk az volt, ha csatorna lesz, annak előnyeitől Temesvár nem maradhat le; a csatornatermek — a kereskedelmi minisztérium idevonatkozó müvében található feljegyzések szerint — a közös cseh-osztrák udvari kancellár jóindulatából meghiúsultak. E tervet kivéve, minden más megoldási kísérletnél Ss?ge<f ls szerepel. Külön említésre méltó, bogy 1006-ben, amikor a csongrádi betorkolás került előtérbe, Szeged alaposan előkészített érvekkel jelentkezett a betorkoló hely' várományosául. A XIX. század végre meghozta Szeged emberét Vediea István személyében, aki a város földmérője volt. Elgondolása szerint a »Dana—'Tisza csatornának szegedi betorkolási helyét nemcsak Magyarország, hanem egész Ausztria hasznukra fogják felkeresni«. Ezen elgondolás azóta lényegei bővült azzal, hogy Ausztrián kivül JugeszláV»J. Román1* í* Csehország, sőt Németország ts hasza.*tthialja a szegedi betorkolási. Vedres szerint Pesttől-Szegedig tervezendő csatorna az, mely az összes forgalmi, közgazdasági és pénzügyi követelményeknek megfelel. Be«z5aes József vizimérnók 1836-ban kettős tervet készített, melyek egyike a szegedi belorkolás mellett nyilvánult meg. Kívánatos, bogy a csatornakérdésében a kereskedelmi és a földmivelésügyi miniszter a döntésnél figyelemmel legyen Szegedre és a legjobban megcsonkított, minden hinterlandjá4 veszített határvárost: Szegedet nyilvánítsák a létesítendő csatorna betorkolóhelyéül. Ennek érdekében a szegedi Duna—Tisza csatorna bizottságának fáradságot nem ismerő működését reméljük. Az eredmény annál kevésbé kétséges, mivel a csatorna betorkolási helyéül forgalmi és távolsági szempontokból is Szeged a legalkalmasabb. Ha a mai súlyos viszonyok között nem történik más, csak annyi, hogy megkrzlik a Duna—Ti5za csatom» építését, ugy a munkanélküliek ezrei: munkások, iparosok, mérnökök és más keresetnélküliek munkához és munkájuk ntán keresethez julnik, mely kereseti lehetőségből az ipar, kereskedelem, végeredményben az á.lam is gyarapszik. Most már nem marad más hátra, mint aaon óhaj, bogy «. fontos jelentőségű Duna— Tí?za csatorni munkálatainak mielőbbi megkezdésével az ország, Szeged és a munkanélküliek helyzetén javítsunk, Kozmja Marcell. Ast uf afrlUal filmen bálóval vadásznak a fenevadakra W. D. Hubbard expedíciójáról késtiStt af »Elszabadult Afrikae cimű film, améty elsfri torban azért nem hasonlit elődjeihez, meri] az expedíció vezetője nem vadállatok, avagy szeliditett vadállatok legyilkolásával akarta ér>{ dekessé tenni munkáját. Az őserdők és fÚ*\ ves pusztaságok végtelenjében hatadt W, ZX Hubbard kis csapata, amelyben a vezér ót dalán ott volt a felesége és két kis gyermeke h. A bájos apróságok ugy játszadoznak M veszedelmek kőzött, ahogy a napsugár eaSlJ log az örvény felett. _ . . . Afrika állatvilága természeteién felvonnij ezen a filmen ls, de Hubbard ceak agy szer nyúl fegyverhez, amikor a krokodilus! kéngi*\ telen agyonlőni. Egyébként nem puskával, ha*i nem hálóval vadássza az állalokai. Élve fogja az oroszlánokat, vadblvajokatpnadarakat, Hu gyókal. Különösen érdekes az oroszlánok elfő* gaiása, aminek hírére összegyűlekeinek a ni* gerek és örömükben vad diadalmi tánccá járnak. A filmet kitűnően szinkronizálták. W. BŰ Hubbard helyett Gellért bajos hangja tag*] ferálja végig az expedidót. Legolcsóbb rádióki hangszóró csereakció Kelemen Mártonnál, Kelemen u. 11. •••».• -Ki". •fco.- ^'^ttsSUM^ Rádió, írógép és kerékpár Bzletében. MQszemekék terméssethtten késsittink betegeink részére. T. Ad. MQiiar, Söhna, wtasbadaa. Budapesten, IIL Esplan&de Nagyszállód*, Zsigmond u. 88—40. 1938. febr. 29-tól 37-ig A Turáni Atok alól vonfa kl magát Asszonyom 04 Tiltakozzon? ^ *** fel dicsér és* A magyar dupla* damaszt áru Asztal és ágykészletét 30 évi tartónégi kSteleaeHség melleit szerezze be a készítő Csets müszövőnél Kölcaey ucca S. Iz úri bSIgykSzOnség figyelmébe! Magnyftottaai »ELEGflNT« bécsi kalapszalonomat Dugonics-tér 5. ötéves bécsi mtiködésem eredményei érvényesülnek minden kalapomon: ízlés, elegancia, stílus és olcsóság. IredeH bécsi modalek. Alkalmi éa saason újdonságok. Javítások. Hidvéger Boriska