Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-09 / 31. szám

/ DÉLMAGYARORSZÁG Mf^tí". Rserkeizfotéa Somosyi ncoa Illem lefeion: lVJS.'lUadóhlyaml. HMCÉBBÍKIHI yvíHf é# t60ytfoda * Affttdl wm S. Telelőn > ll-OO. - Nyomda t Ww U«M UOCA i»». Telefon« Í8-M. tírlrett levelein* Deimnayawncéa "*eoed Küldöttségileg Helyeseljük, a legnagyobb mértékben he* lyeseljük Somogyi Szilveszter polgármesternek azt a tervét, hogy a város küldöttségileg tiltakozzék a kormánynál az államépitészetiés erdöhivatal, valamint a tanfelügyelőség elhelyezése ellen. Mindakdt szón hangsúly van. Amu Is, hogy küldöttségileg és azon is, hogy tiltakozzék. Szabadjon a polgármestert tervet, amely remélhetőleg már a legközelebb! Jövőben megválasztásra kerül, kiegésziteni. A tiltakozó küldöttségnek nagynak keU lenni Hatalmasnak. Legyen benne képviselve a város mjnden társadalmi rétege, a városi S

ndolat és a virágzó kulturális élet minden rátja. Hívják meg ebbe a küldöttségbe a gszdasági. irodalmi, képzőművészeti, tenel és színházi élet mindazon országos nevú reprezentánsailptakik tapasrt alták és tudják, hogy mit Jelent ar országra, európai suly és jelentőség czempontjából is, az egyre lüktetőbb életű város a -»it jelent, ha ennek a megcsonkított, szsgény kis országnak amúgy !s vergődő városait leépitik, anélkül, hogy ezzel kiemelnének más helységet, vagy helységeket Jelentéktelen, ségükböl és Irulturális szürkeségükből. HivJák meg a küldöttség élére a szegedi országgyűlés). képviselőket és felsőházi tagokat Ezt a kérdést végre dűlőre kell vinni Ne n tudjuk, hogy milyet, erők mozdultak meg és dolgoznak Szeged ellen. De mondja meg gróf Teleki Pál, a közgazdasági egyetem tanára, Sándor Pál, a magyar kereskedők vezére, Papp József, az Iposz és Chórin Ferenc, a gyáriparosok elnöke, hogy melyik városban fejlettebb a kereskedelem és ipar: Szegődén, vagy Szentesen s hogy országos szempontból Szegd fejlesztése, v*gy te'ggése és lő íkretétel.- a fon tos. Mondják uicg Apponyi Albert. Wlassits Gyula és . Berzevjczy áj|>ert, nagy Magyarországnak egykor való három nagy kulli.szfliinisiterel, hogy áldozott-e 67 óta magyar Táros annyit a kulturáért, mint amennyit Szeged áldntott, amikor telemet részt vállalt a kolozsvári egyetem újjáépítésé, ek hatalmas munkájából és kőltségéhőr. Mondják meg. kulturális és kulturpolitika-e a tanfelügyelösc'<et akár elvenni, akár elvenni akarni attól a várostól, amely nehéz országos és helyi megpróbáltatások idején tiz milliót áldozott arra, hogy legyen égve eme? Mondja meg Radnay, hogy az operukullusz, Dolmány!, hogv * zenekultusz, Glntz Oszkár, hogy* a képzőművészelek r.épszerüsilée szempon'.jábói és érdekrben a két város közül melyik részé; e kell inkább biztosítani a fejlődés föltételeit fe eszközeit s hogy van-e müvés;eti ág szerte « országban, melynek az az ér<?eke. hogy Szeged leépi e>sék? Mondja meg Magyary Zoltán, a racionalizálás kormánybiztosa, hogv » hivatalok el- és áthelyezésénél mért nem »z ő szempontjai és mért a nyilvánosság előtt ismeretien lia'.almásságok racionalizálási I <íempontjai érvényesülnek? Az érveket mind mondják el mások. Mi, uegediek tiltakozzunk. Áldozataink, munkánk, Eredményeink és mégis sokszor való mell őzkésünk és állandóan ismétlődő sérelmeink '"dalában li'takozzunk nyíltan. méltóságosan, ífrincesen és hangosan. Tillakozzunkelső^rban és különösen megaláztatásunk elén. ^hboz joga van a polgármesternek, hogy elhelyezze ügyosztálya éléről azt a tanácsnokot, *i nem jól lálja el a mnnknköróL AK„.v U Kedd, 1932 február 9 Ara Mim«r Vin. évfolyam, 3Q. >gám Joga van, hogy felszólítsa as illető tanácsnokot* hogy adja be a kérvényét a nyugdíjazásért Ahhoz azonban nincs Joga, hogy megtartsa akörér BiőriSBTESi Ba' ségből, hogy Szegedet állandóan mint Santea éa Szentest mint Szeged riválisát szerepellessék. Szeged nem kér ebből a dicsőségből Se ? Csongráddal, vagy Kistelekkel való rhrais és párhuzam dicsőségéből. As árvia eltelt ötvenharmadik, sz egyetemi építkezések első kapavágásai után eltelt nyolcadik esztendőben sem« a tanácsnokot és munkakörének egyrészét kiossza a kiadónak, másik részét a főjegyzői Iroda helyettes igazgatójának, harmadik részével pedig valamelyik másodosztályú fogalmazót foglalkoztasson. Elég volt abból a dicső- _ __ lapén erősítést küld és uj offenzívét kezd Sanghai ellen Hétlff esflfl tartott e Vnng erőd vénet ostroma, a lilaalak visszaszorították a Japán csapalokal Japán 40 aimó yent bocsá|t e sanghai akdó céHeka Jé, paran< addig. maradjon^, Sanghai. zsiai helyzet nem fog eny(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból Jelintik: Pratt admirális, s távolkeleti amerikai haderők parancsnoka közli, hogy ót ujabb hajóegység éa pedig két könnyű cirkáló, két ágyúnaszád és egy repülő* gépanyahajó kapott parancsot, hogy Sanghai• ba Induljon. A két ágyúnaszád ée a repülőgépanyahajó már elindult Manillából, mig a két cirkáló, amely már qtban volt hazafelé az amerikai partok felé, parancsot kapott, hogy visszaforduljon és ban, amig a keletázsiaj hűlni • • Az illetékes haditengerészeti hatóságok határozták, hogy feji Egyesült Államok Manillában állomásozó ázslsl flottáját megerősítik. Ebből acélból a középamerikai vizekről két ágyúnaszádot és egy cirkálót Marillába vezényelnek. Azt a tervet elhalasztották, hogy az ázsiai flotta tizenhárom hadihajóját viszszahivják az amerlrial kikötőkbe. Sanghaiből jelentik: Vasárnap óta a harcok kőzénnontja a Idnai késen lévő Vus-ang erőd. Kilencszáz főbfil álló japán rsapat vasárnap partrsszftllt a tankok és torpedórombolók védelmé alstt Hétfőn erős ágyútűz alá fogták a japánok az erőditményt ugyanakkor Sapejt l* lőni kezdték^ ezzel a hatalmas kikötőváros ötödik ostroma is megkezdődött A kina| csapatok Nank{ngból erősítést kaptak. C.sang.Ui.Csang tábornok — aki nem más, mint Herthaii amerikai repfllő — vezetésével 26 kinai repülőgép érkezett erősitésképen. Tokióból jJentik; A japán főhadiszállás a vuszungl harcokkal kapcsolatban jelentést adott ki és abban annaK a reményének ad kifejezést, hogy Vus/ungot még a hétfői nap folyamán elpusztítják Sangliaiból jelentik: A Vuszung erőd ágyúzása egész nap tartott, a fapdn folytan lőtték az erődöt és csak akkor szűntették be a tüzelést, hs külföldi hajók haladtak el s folyamon. A japánok Izgalommal várják az erősítéseket, hogy megkezdhessék az aj offendvát Sanghai ellen, Sanghaiból jelenük: A Vuszung erőd sorsa még az esti órákban* sem dőlt eL A japánok ujabb erősítéseket kaptak, a kínaiak viszont az esti órákban ellentámadást kezdtek és heve. harc után visszaszorították a topén csapatokat. A japán kormány — tokiói jelentés szerint — március végéig *0 millió ven hitelt boosdjtott a hadsereg rendelkezésére a sanghai akció céljaira. Toklói hir szerint Japán megoldási lehetőséget keres. A javaslat lényege as volna, hogy a főbb kereskedelmi kikötők körül 10—15 mérföldnyi körzetben demilitarizált zónákat állítanának fel és Mandzsúriát ls demilitarizálnák. Washingtonból Jelentik: Az amerikai fűiügyminisztérium nyilatkozata szerint az amerikai kormány nem járul hozzá ahox a japán tervhez, hogy az őt legfontosabb kikötőt a semleges zónával semlegesítsék. Genfből Jelentik: A f^nfi orosz delegáció cáfolja azt a hírt, hogy Vtadivosztokban orosz csapatokat vontak össze. Mindössze arról van szó, hogy a halármenti helyőrségeket átcsoportosították. Tardieu és az angol külügyminiszter beszéde a leszerelési konferencián Anglia a gáz/a repülőbombák és a tengeralattjárók használaténak eltiltását |avasol)a „Tardieu beszéde eloszlatta azt a reményt, hogy a konferencia előbbre vinné a leszerelés ügyér - Irfák Berlinben Genf, február 8. A leszerelési konferencia mai ülése iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy egyetlen l.ely sem maradt üresen. Elsőnek Sir John Simon angol külügy miniszter jelentkezett szólásra. — Tiz év multán — mondotta —, mikor végre összeül a leszerelési konferencia, a távol keleten uj háború támadt, de azért ne mondja senki, hogy alkalmatlan a pillanat a leszerelési konferenciára. A leszerelési konferencia feladata: hogy egységes elvet állapítson meg a leszerelés módjára. Arról van szó, hogy biziositani kell a békél és meg kell óvni. Sir John Simon három praktikus javaslatot