Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-28 / 48. szám
mmsám ncca 19. TalAtnn ÍSÍJŰL"Umfl ve leim » Délm*«yaronté(i Szeoetl Vasárnap, 1932 február 28 Ar«24tni«r Vm. évfolyam, 47. szám CLÖFieCTt»> SJO hMktta. t4 nu.m»tani* h«IM tftvetei«v«i reottol I város elnéptelenitése • Nem hisszük el, hogy a város polgármes* tere Irta alá azt a felterjesztést, amelyik a tóidmivelésügyi minisztertől a szegedi haszonbér, löknek a Dunántúlra való felepitését kívánja. (Nem hisszük, hogy a aaegedi polgármester Irta alá est a felterjesztést s fea mégis ő irta alá, •nem hisszük, hogy tudta, mit ir slá. Miért harcolunk ml a miért kellene ennek » Tárosnak harcolni — azért mondjuk, hogy \kellene, mert a nem fogadott küldöttség nem 'harcolhatott a a válasz nélkül maradt felterfjesstés elküldése még nem harc (a táros taég ennyire ölhetett kezekkel soha nem foIgadott csspásokst) , mjért kellene ennek Jí városnak harcolni a:<ért, hogy ne veszítse el Intézményeit? Két okból. Előszór azért, hogy e városnak a vidék fölé kiterjedő érdekszíé• rája *e gyöngüljön, mert minél kevesebb in. tézménye van, annál gyöngébb szálak fűzik e vidéket a városhoz. Másodszor pedig azért, rhogy a lakosságszáma ne csökkenjen, mert a ; város ipara, kereskedelme s azt is mond' hatjuk, hogy e város mezőgazdasági terme* lése nem a lakosság mai számához van méretezve, hanem e népesedésnek ahoz a fokibői, aminek rövid időn belüli elérését joggal ^ehette számításba a termelés mindegyik ága. S most előáll t város polgármestere ázzál « kívánsággal, bogy mesterségesen csökkentsük "e város lakosságát vágjunk eret a vértől, egészségtől, erőtől felduzzadt szervezeten s azt ez erőt, egészséget és vért, amire ennek a városnak már nincs szüksége, adjuk át vérszegény és emberszegény vidéknek. Hát ha lehetne túlnépesedésről beszélni s ha valóban nem az elnyomorodásnak, hanem a duzzadó erőnek, a kicsattanó egészségnek, a pirosan száguldó vérnek teremtése lenne sz as emberfelesleg, amelyik ebben a városban nem találja meg munkáját éa nem keresheti meg kqpyerét, akkor még csak lehetne arra gondolni, ami már tetté ért a polgármesteri felterjesztésben. De az intézmények elveszítése, a szegedi állami tisztviselők nagy csoportjának áthelyezése Idején hozzákezdeni s\\ot a telepítési akcióhoz, amelyik a város haszonbérlőit ia megtizedeli, csak öngyilkos vónsnoli* tikot tem eszköz** lehet Ha az a cél, hogy ebben a városban gyilkoltunk le mindent, ami városias s térjünk visz* «za a nagyközségek gazdasági és kulturális nívójára, akkor nézzük azt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a város lakóinak számát. Idegenforgalmi politikánk nincs, mert szsal nem tudunk törődni, hogy idegenből jöjjenek a városba, de egy olyan antl-láegenforgalmi politikát akarunk szolgálni, amelyik máshonaae nem hoz ide senkit de a saegedieket máshova elviszi. Igy fejlődjón ez a város? A várost először kivitték a körtöltésen túlra, amikor megalapították a telepeket, — ami a vámosban mozgékony erő, épitő szándék volt, •A kivitték a körtöltésen. Most a tanya népét akarják elvinni a Duuántulra. Hát fejlődhetik valamikor még ez a wfros, ha most az emberanyagában L meg akarják gyöngíteni Mint Jégverés idejéu a kétségbeesett gazda •eraenyt pusztít az elemekkel: sUristen, mevflkünk tudja jobban?* — a város polgár* Mesterének ez s felterjesztése versenyez a ®*mány elsorvasztó politikájával, a kormány wbzi az intézményeket a hatóságokat és a ^tisztviselőket, a város polgármestere peJg al akarja vitetni a haszonbérlőket. Urís*tlrM fmi^f fnhhftn tml+rh+n 1+sr+gényVenl ezt f odrait f , r. • A tanyai vasutat megteremtettük és még as unokáink nyugodt áhnát is feláldoztuk azoknak a terheknek vállalásával, amelyekkel >a világ legjobb vasutjác-nak üzembentartása Jár. A tanyai vasutat ezért alkottuk meg, hogy: a tanya népét behozzuk a városba. Mi szükség; van tanyai vasútra, ha a, tanya népének számát nem növeljük, hanem elsorvasztjuk, fis miért fáradozunk a gázgyári szerződés meg-, hosszabbításának problémájával, ha nagykőeség lese ebből a városbői, akkor úgyis vissza kell térnünk a petróleumul ágitáshoz, mert a villany fénye ás költsége nem HMk majd az elnéptelenített váróéhoz. . . . Szeged polgársága nem fogja megengedni, hogy áldozata legyen enrask az evakuálási tervnek. Szeged mezőgazdasági munkásságát e szegedi haszonbérlőket ne tegyék d innen, Inkább arról gondoskodjanak, hogy ennék a városnak határain belül fussanak mankóhoz is kenyérhez s maradjanak meg fogyasztói e szegedi kereskedelemnek ás iparnak. A kormány politikájára ne rtfrosromibolő tervekkel válaszoljunk. Amig idegenből hozunk burgonyát, kukoricát ás gyümölcsöt, addig as okosan veaetett áá körültekintéssel Irányított mezőgazdasági munkások ás' haszonbérlők aokkal nagyobb számban Is megtalálhatnák a város tflrül exisztendájukát, mint ahányan most nyomorognak e terv* seerütlen várospolitika, irányítás nélküli gazdálkodás* a botorul megralyoaodott köztér* bek irgalmatlan nyomása alatt Megsemmisítették mondották ki képviselőnek indítanak a TÉlitiAgf ToioÜ fliit euen a szavalatszedő küldöttség elnőf mWeir 900 a baiwí>rtLfS!f Stéz József egységespárti és Ulain Ferenc párti Jelölt harcolt a mandátumért A *á lasztásl elnök a hivatalos Jelölt Görgey Józsefet Jelentette kl megválasztott képviselőnek SS szótöbbséggéi A független kisgazdapárt a választást petícióval támadta meg, mert •ott a pencföVM m m^sanmtsnetre Görgey József mandátumát és szótöbbségééi Ulain Ferencet mondotta ki Mduvál&stoítképvta kinai csapatok visszavonul Klang-Vanból ;r A k Inaink Indemlorflol kérték lel Mpaiencanok^nk »« (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) SanghalMi jelentik: A japánok a szombatra virradó éjsza. Ha a leghevesebb hareot foh-tartík, azonban esak néhány szás méternyire tudtak előrenyomulni Londonból Jelentik: A Dalig Bzpreee tudósítójának távirata szerint snahÉingi kormány felhívta ludendorffot, hogy vittatfa el a kínfltt nemzeti hadsereg főparancsnokságát és szsrrecse meg 1 kinai haderőt. A kinsi ellenállás sikereinek titka az. hogy a kinsl csapatokat Bessel tábornok és Kriebel ezredes vezetik, sldk T.udendorffntk tejbizalma, szbb munkatársai voltak. , SaaAaibói jelenük: A ispánok szombat* semmisítő pergőtüzet zúdítottak Sapeire, netr W később a Kiang.Van-1 fenolon: Wlstték meg a sárótftzet. A Jelek szarint a nagyszerű technikai felkészültséggel rendelkező Japánokkal vemben a kínaiak harci kedve alábbhagy. , Későbbi Jeleatfr sserint a kinai csapatok vistza. vonultak Khng-vanbót. Amikor « japánok visazsfoglalták a falut a házakat felgguftottdk, mert szerintük sz ablakokból lőttek a csapatokra. A kínaiak folytatták a Japán főhadiszállás és No. mars tengernagy zászlóshajójának bombázását Siaiáriális biróság iiélkexik a ráckevei gyilkos feleit llcőy Jirpdd bevallotta. Oogy egyeáUl ölte meg HUOós köz* fegyscőt - MeglaldltdM am elrabolt pénmt — Valósmtnüleg kedden (tl össze a tögtönttélö bíróság Budapest, február 27. .A ráckevei borzalmas gyilkosság tettese Tlchg Árpád, aki — mint tegnap jelentettük — »Jsö vallomásában barátjára, Páes Lászlóra ls terhelő 'Sllomátt tett. Szombaton délelőtt bevallotta, hogy * egyedül Me meg Miklós Zsitmond kői- " feggzót. Beismerő vallomást többszöri hazudozások és' eíSrtA amstoblral Mrrtárai. va«v legalább ls enyhíteni igyekezett ügyén. Wvfcték a ráckevei hullaházba, ahol tetemrehivták Miklós Zsigmond holtteste előtt. Itt vágre megtört Tlcby és bevallotta, hogy egyedül követte el a ggiikosságpt. Rettenetes dulakodás fejlődött U a gyilkos és áldozata között Tichy kezéből kiesett a balta. Miklós pedig Tichy re térdepelt ée a helyzet az volt, akié a balta, azé az élet. Tichynek sikerült elkapui a baltát és azzal térdepelő helyzetben viszeseteié u<rv fefbe vdfta a kör jegytől.