Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-27 / 47. szám

DEM AGYAKORSZAG MBOCO. R(«rue»to*éo: Somogyi ucca SS. I. «• Telelőn s 23-33. - KladAhlvalal. kOloMnhHnrvtAr legylroda • Andi •cm S. Telefoni 13-Ofl. - Nyomda « LBw Uoöi ucca l«. Telefon t ÍO-J4. TArtrali levélcím Délmanyarnniáa ««eqed I mozik sztrájkja A szegedi mozitulajdonosok elhatározták, hogy március első napján bezárják üzemeiket, mert a város által követelt vigalmi adó megfizetésére exisztenciájuk összeomlása nélkül tovább nem vállalkozhatnak. A vigalmi adó magassága régi panasza a szegedi moziknak, — háromszor küldte vissza már a belügyminisztérium az erre vonatkozó szabályrendeletet megerősítés nélkül, a polgármester azonban a tizetnötszázalékos vigalmi adó követelésében eddig hajthatatlan maradt Mindenki tudja, bogy a szegedi mozik hevételük tizenöt százalékát fizetik el vigalmi adóban s mindenki tndja azt le, hogy az egész országban Saegeden a legmagasabb a mozik vigalmi adójának kulcsa. A bruttóbevétel tizenöt százalékát odafizetni vigalmi adóban talán lehetséges lenne akkor, ha más adót a mozivállalatoknak fiaetniök nem kellene. De amikor a várossal s az állammal szemben minden adófizetési kötelezettségüknek már eleget tettek, amikor már minden állami tfs városi adójukat kifizették, akkor odaáll még e Táros az üres zsák szájával a mozi pénztirak mellé éa a bevétel tizenöt százalékát elveszt vigalmi adóban. A várt* többet vesz el a mozik bevételiből, mint amennyi a mozi tutajl danolnak megmarad. tt. Természetesen lehet ezt fa csinálni, csak erről az eljárásról ne mondják azután, hogy a magántulajdon tiszteletén alapul. A városnak minden fillér bevételre szüksége van, a város a mai helyzetében még kevésbé mondhat te egyetlen fillérnyi bevételéről sem. A városnak azonban legalább annyira kell őrkódnte az adóalanyok felett te, akik a bevitelt szolgáltatják, mint a bevételei felett Ha azt akarjuk, hogy az adózók necsak azt adják ide, ami a zsebükben van, hanem kereshessenek is a városnak, megkereshessék a kővetkező évek adóját is, akkor nem szabad olyan mértékű adót követelni, hogy az adózóit exiszjenciáját veszélyeztessük vele. Az adóztatás terén sincs jogosultsága a rablógazdálkodásnak. Már pedig az agrikultura szókincséből kölcsönözve, csak a rablógazdálkodás kifejezésével lehet szemléletessé tenni azt a módot, amivel a város az állami és városi adókat viselő mozivállalatoktól e bruttóbevételük tizenöt százaiékát veszi el vigalmi adóban. Mennyi pénzt, mennyi munkát áldoznak ezek a vállalkozók, mennyi kockázatot viselnek s mennyi terhet hordoznak a a pénznek, munkának, idegeknek és egészségnek szolgáltatása nem hoz számukra annyi jövedelmet, mint amennyit a város a maga számára a mozik pénztárából vigalmi adó cimén kivesz. Mégsem tartható fenn az az állapot, hogy a város odaálljon csendes társként a mozivállalatok mellé s minden munka, bptfektetés és kockázatvállalás nélkül nagyobb jövedelmet biztosítson magának, mint amennyit a vállalkozók, akik tőkéjükkel, munkájukkal, kookázatvállalásukkal vesznek részt az üzletben, a maguk számára elérni nem tudnak. IIogy a város a vigalmi adót nem engedheti el, az természetes. De éppen ilyen természetesnek kellene annak is lenni, hogy a vigalmi adó mértéke nem lehet magasabb a vállalkozók számára elérhető jövedelemnél s hogy a vigalmi adó enormis magasságánál fogva nem lehet támadás a vállalkozók és vállalkozások exisztenciája ellen. Az uj szegedi mozi egyik minapi LeadSzombat, 1932 február 27 Asaa tőtniér Vin. évfolyam, 4Q. tfám ványában hivatkozik arra, hogy három h6> nap alatt mintegy tiseser pengőt szolgáltatott be adóban a városnak. Hát he Ilyen adóalany alakul, nem as lenne kötelesség a városnak, hogy támogassa • adóflartóképeaségét a maga hasznára fentartaa a jövőben ts? Valamikor ingyen telket s adóelengedést biztosítottak as uj vállalatoknak iparpártolás dmén. Lehet akkor olyan elsőrangú adószedőkkel szemben, mint amilyenek á'mozivállalatok, Ilyen krodélfe adóval eljárni? Azt Mssik, hogy az adóbevételéket leltet biztosítani az adózók ezisztenciájának kimélése nélkül? As as adózó, amelyik 80-40.000 pengő adót ígér évente, azt már megérdemli, hogy élni* dolgozni és — adófizetni engedjék. fis ne mondják azt, hogy a mozivállalatok átháríthatják est sz adót a közönségre. Ma ják a mozik látogatottságát Arra fa gondolni, hogy módba as emberek áltálában nem járnak egyedül. Ha *~é tagból álló | család tejenktht tí^M fAlérrel kénytelen tób. bet fizetni, akkor es már olyan tőbbká, ital ss elhatárosást Is befolyásolni slkslmns « ami észrevehetően hat a mozik látogatottságára S amikor nincs as orsságban Táros, ahol olyan súlyos terheket követelnének a mozivállalatoktól, mint Saegeden, akkor talán mégis érdemes foglalkozni aszal a kérdésééi, hogy mindenütt másutt tévednek-e a hatóságok és tévednek-e a törvényhatósági bizottságok, csak >pen Szegeden rendelkeztek azsal a bölcseilyik ss adósók exisztsodájánsk VBje nélkül tud gondoskodni t Táros bevételeinek fokozásáról. Minél látogatottat), bak a mozik, annál több bevétele tesz a városnak. As a tapasztalat, amit az autóbuszvállalatnál a váras megssersett, hasznosithatd tenne ezen a téren Is. Inkább fisessenek százan nyele százalékot, mint húszan tizenötöt A váras érdeke fa megköveteli a mozik vigalmi adóiának teszállfiását, a váras érdeke fa tilt*, kőzik as ellen, hogy s mozik basárásáséi e városnak mtoden költség; befektetés és koo-i kőcat nélkül jelentékeny bsiétoleket ssotgál. tató pénzforrásait betömjék. részleges —- — i hwwf-eteik (&ud>apfuti itiftó&itóftto Wífwfífttfrf^f.) w ból jelentik: A kínaiak tegnap eate a japánok által a nap folyamán elfoglalt területet vissza, hódították. As etlentimadis a legvéresebbek egyike von a Sanghai körül folyó harcban. A Hnaiak minden tüzérségi előkészítés nélkül mély csendben indultak a sötétség beálltával a japánok éhen, akiket az ellentámadás telfesen 'várat tai* 4*. Vi. res kézitusa után a japánok kénytelenek voltak kiüríteni a nap folyamán oly.sok áldozatul et foglalt állásokat, ngy, kogy a kínaiak újból Kifing. Van falu romfainak , birtokában vannak. . i Sanghaiból jelentik: Péntek a meglepetések napja volt a sanghaü háborúban As első; meglepetés as volt, hogy a japánok a Jelenleg rendelkezésre álló emberanyagot . Mdaltdmaddtokr* heezndtfd* /ML Az első meglepetésszerű otdaltámadis délben tör. tént. Egy japán ezred .„ , vájattanul *egs»dtlotta jen-CeoCsaa fahet. amely teljesen kivül fekszik a harevonalon. Amire •ok ni taktikával t értek el a sanghal-i fronton a ttnaiak észrevették, hogy bs akarják MM ka* ritsni, a japánok a faluban már beásták magukat és biztos fedezékből Verték, vtsssa a ktnat*k ettem támadásátA másik meglepetés as a repülőtámadás vol^ amit ff bombavető repülőgép v v .^ intézett a hang-csatd Unal repülőtér pán bombavetflt elpusztították a repülőtér t/árait. Tizenegy kinm repülőgép és kigyulladt a repülőtér mellett fokvő városrész. Három Unai repülőgép nyomban felszállott a ja* pán gépek elten, da mind e Toklóból jelentik: A nagyhatalmak péntek* ufabb közős demareot nyújtottak m Toaisava japán külügyminiszternek, amelyben feL ssóütják, utaaitsa a japán katonai hatóaágokat, hegy Sanghai nemzetközt területén ne szállítsanak partra katonaságot is vonják vfssaa a japán bajókat ... Eltogiák a ráckevei gyilkosság lenesét A volt kSs/egysőditaok ölte meg Miklós Zsigmondot egy ielfedexeit 110 pengős stldcasxtds miatt Tlcöy Arpdd SMCtlnt résxívett a gyilkosságban társa, Pdcs Cdsxló ls — Pdcs drlatlansd. gát Oangoxtaífa erttTegBmtapert, február 36 A ráckevei kosság ügyében a nyomozás tovibb fol nap felbonoolták a meggyilkolt k tes holttestét, amelyen él sulyea sérülést számoltak sssse. A halált okozó sérülések fejsieesapásokiéi eredtek. A gyilkosság színhelyén ujabb helyszíni szemlét tartottak. Megállapították, bogy Miklós Zsigmond Íróasztalától véres ut vezet a felső irodában levő szekrényig é« hogy . a szoir. bWos üres szoba fala mindenütt véres. Az a Mtevés, hogy e gyilkosságot ho»szan'>rló véres Oulakedá* 'lézlf> meg. A nyomozás pénteken eate •mfrnénye vearfete. A rendőrség még a csütörtöki nap folyamán őrizetbe vette Tlchy Árpád és Pic* I.ászló közjegyző, dljnokokat akik körűi Tlchy péntekra est* bevallott*, hogy < gyilkolta meg basssubü n közjegyzőit e•ye<t«st de súlyosan megvádolta Páca Lászlót ls, aki szerinte ré s vMt válna • borzalmas kegyetfenségü gyllko -'ágben. Amikor Miklós Zsigmond átvette s irodát, 110 pengő sikkasztást fedezett feL amit Tichy követett el Ezért Miklós Tichyt állásából elbocéjtolla és a rendörségen feljelentette. Tichv ekkor kijelentelte, hogy, bo«KSit fog eicért állni.