Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-26 / 46. szám

izeom. •ierhewftM«o: Somogyi ucca SS. Lem. Tdalon r 23-M. - KJadAhlvaial. kOlctüBkDBr^*' «• leoytred* - Aradi ucca S. Teleion « l>«Oft. - Nyomda « l»w lladt ucca 10. Telefon • SS.M. Távirati éa levélcím - D^hni*oTamr>BAo * Távol kelet A Sárga-tenger partján, a Jangcekiang tor­kolatánál ropognak a puskák, kattognak a gépfegyverek, dörögnek az ágyuk és robban­nak a repülő-bombák. Ideát Európában mozik­ban mutogatják a japán csapatok szállítását hajón és vasúton, a drótakadályokat Sanghai nccáin és a japán tankok felvonulását olyan paloták, bankok és gyárépületek között, ame­lyek egyik európai nagyvárosnak se válnának szégyenére. Mialatt ezek történnek, a Nép­szövetség jogtudásai azon vitatkoznak, hogy háborúnak minősíthető-e a Kina és Japán kötöm állapot, minthogy egyik állam se üzenle meg a háborút éa nem jelentette ki nadi­állapotban levőnek magát Formulának min­denese! i« igen szép a Népszövetség felelős­ségének elhárítására és tehetetlenségének el­palástolására. Kevéssé valószínű ellentep. hogy a kinai, aki Sapeinél golyót kapott a hasába, vagy a japán katona, akinek ellőUék a lábát f Kiangvan erőd elleni rohamnál, Rflyen nemzetközi jogi prbolémákon töpren­kednék halálhörgésének perceiben. ~ Az európai olvasók nagyrésze előtt érthetet­len as, ami a távol keleten történik. Nem tadják '> megérteni, hogy miként vádolhatja Japán Kinát békebontással, mikor japán had­osztályok nyomulnak elő Mandzsúriában és Japán hadihajók bombázzák Savgbai .exft&t Ha pedig valaki előveszi a térképet, méltán zavarba jöhet, hogy miként helyeződhe ett át a hadszintér úgyszólván napok lefolyása alatt Mandzsúriából Sanghai környékére, mikor a távolság megfelel a Budai est—London közölt! légvonal hosszának. A magyarázat a követ­kező. ^ " A japán szigetország kiterjedése 8S5 ezer négyszögkiloméler, tehát jóval kisebb, mint Frenda-, vagy Németország. Ezen a terúle'en azonban hatvan millió ember él összezsúfolva, terjeszkedési lehetőségek nélkül. Figyelembe kell venni azt is, hogy az északi szigetek J-.ii­májuknál fogva csak korlátolt számú lakos­ságnak nyújthatnak megélhetést és igy a népesség nagy része Nippon déli rcszn és • déli szigeteken tömörül össze Ott is a termő talaj viszonylag kevés, a népszaporodás él­Jenben rendkívül nagy. É\ente hatszázezer lélekkel szaporodik Japánban az anyaország lakossága. Ez a kényszerű helyzet nö\ielle •agyra a japán kivándorlást és kényszeri­tette a japán kormányokat, hogy az emter­fólósleg számára letelepülési területeket sze­rezzenek. Ez vezetett a kilencvenes években a japán—kinai és a kilencszázas évek elején a japán—orosz háborúra amely Formc*za stf­f*. Korea félsziget és Szakdalin déli részé­tek birtokába juttatta a mikádó birodalmát. Ezek az országok is azonban sürü népessé­gek és számottevő emle-fölösleget felvenni jen tudnak. Ezért vetelte Japán a szemét Mandzsúriára, a kinai binxialora Koreával ha­táros melléktartományára. Nagv ország, ler­®<keny ország, növényi és ásvánvi kincsek­en bővelkedő ország. A kieriedése kilenc­°aaezer négyszögkiír méter, totál közel há­JJmszor akkora, mint a békebeli Magyaror­A lakossága ellenben mindössze husz­"alliö. Ott van tér gyarmatosításra, mező­Wfaasági, ipari és kereskedelmi tevékenység JJjtésére. Japán már lóbhizben kisér&et Jjs hogy Mandzsúriában megves e a lábát. J ebben a törekvésébe-.', az európai hatalmak í'Amerika megakadályozták. Annyi jogot megszerzett magának, hogy a dél­^^dzsuríai vasúton a jaj- iattvalók és Péntek, 1952 február 26 ÁraMtliw. vtq. évfolyam, 45. gto japán érdekek megvédéséi katonai őrségeket tarthasson. Ezt a jogot akár ja most Japán tényleges megszálláséi «s hódítássá átváltoz­tatni " ' " :• "oti'r •<* 5" .'• » Az időpont kétségtelen öl ;jól van megvá­lasztva. Európa a. j&en pillanatban egy eré­lyesebb akcióra Japánnal fsemten képtelen éa as aem valótzinü, hogy Amerika a mai gazdasági, válság k^Jén kpckásatos kalandba bocsájtkozsék. Szovjetorosiország, amelynek Mandzsúria északi részében vannak nagy ér­dekei, máris meghitrált Az öíóss-Jspán há­ború tapasztalatai papján nem meri a távol keleten egy külpolitikai komplikáció veszedd­mét felidézni Alig hihető tehát, hogy Ja­pán Mandzsuiba meghódításában - hogy ml­lyen nevet fognak adirt% (fiplotaáda tolvaj. nyelvén a hódításnak, astökéletesen mailé, kes - komolyabb akadályokkal találkozzak. A hatalmak meróghf fognak, :tiltako«ni fog­nak és végül belexíyn^an^k a tőrténtekte. < fis Sanghai? Pö^ánatot kfrttnk a dnilcaa. nak látszó kijelentéséig nem,látszik komolynak. Komoly csak ások" számira, akiket a bomba elér és a fűbe ha­rapnak. Japánnak ellenben Sanghaiban ko­moly céljai nem lehetnek. Sanghai a Jangce­kiang torkolatánál, Kioa legsűrűbben lakott vi­dékén fekszik. Ott a népfólöslegét elhelyezni" akard Japánnak céljai nem lehetnek. Pilla­natnyilag szükség van asonban • Sanahaira, hogy a világ figyelmét Mandzsúriától elte­relj I " sziós te láglapok körül as európai kqncest-' tbol a harc, mig s v!>' ighad táviratokkal vannak tele, a . japán divíziók szinte észrevétlenül, feltűnés . nélkül nyomulnak előre Mandzsujában. És . mikor rendeződésre kerülnék as ügyek, Japán . nagylelkű lesz, le fog mondani Sanghairól, v. de birtokában marad Mandzsuriónak. A nagy­hatalmak pedig őrülni fognak, hogy ezen as • áron megmenthetik megtépázott presztízsűket. * Ez a ml horoszkópunk a távol keletre. A ­kővetkező hetek igazolni fogják, hogy bdye­sek voltak-e a tények alapján ejőre fclállitótt következtetéseink. h- ? rlkal közvélemény • alak mellé állott y«|lakoi4jK0^ac8«vel J^aMnal-JapAn héboru (Budapesti tudósítónk lalefonjelea­Japán csapatok njobb erős tárna** kezdtek. He­japán csapatok ujabb erfc U«aűást hevítek. He­ves tü előkészjléi után és tankok Indultak támadásra A harc Ja^­ák eldöntetlen. A csütörtökre virradó éjjel a nok újból erősen bombázták Sapei* uj nq zek keletkeztek, amelyek hajnalig megvflág széjszikát. ; A japánok tiltakozást jelengettek be az amerikai, konzulnál amiatt, hogy az amerikai repülök, köz­tük a két nappal ellőtt lelőtt Short, a kínaiak oldalin ré zvwmek a hareokb'n. Az amerikai, konzul erre felszólította az Egyesült államok: Sanghaiban élő minden, polgárát ..hogy a barik­ban 'zgo.i^n semleges állaspfaitoi foglaljon él Sanghaiból jelentik: A kiangvanl frontszakaszon váltakozó szerencsével fotvt csütörtökön a kinai— japán háború. A japánok támadása a csütörtöki nap folyamán Ml« H**|rC*« falu elleo irányult1 A HptfMk arfs tüzérségi elgfcészUs után benyo­mniuk a remmmálfiU faluba és kiűzték a ktaal csapatokat, amelyek rendetlen visszavonulásra kényszerültek és igy a japánok egy kilométernyi uj területet nyertek. De még mielőtt beáshatták volna magukat a kínaiak ellentámadásba mentek át is* visszaszorították a japánokat Tacs«ní körül este véres harcok folytak. Tokióból jelenük: A japán sajtó nyugtalanul fo­gadja az Amerikából érkező híreket amelyek ar­ról számolnak be, hogy az amerikai közvélemény * Mattak meRé állott.'Ez maid azt fogja eredmé­nyezni - irják a lapok hogy megerősödik a kinaiak ellenállása, ami majd késlelteti e konflik­tus gyors befejezését. A lapok annak a vélemé­nyüknek is kifejesést adnak, bogy az amerikaiak ellen ilyen körülmények között ellenséges han­gulat teremtődhet Japánban. Elkedvetlenedve irnak a japán újságok arról, bogy lapánaak va'ósztnülrg még ken Qsrlale a nemzetközi területen okozod károjiai A gazdasági liberálizmustöl való eltérés növelte a válságot Gralz Goczttv beszéde a parlament csütörtöki ülésén Ntaes kijárás, csak sfirieté*. A képviselőház mai ülését ett délelőtt 10 órakor nyi­Budapeat, február 25 csekély érdeklődés mellett totta meg Almásy László elnök. A fóldbiifokrrndrzés befejezésére vonatkozó tör­vény módosításáról ;z iló (örvényjavaslathoz első­sorban Kócsán Károly szólt hozzá, aki a javaslatot elfogadta. ' ' t MsfasJts Géza: Igazat *d Gsal Gasztonnak: az, <géí* rendelkezés csak anra való, hogy a Ujárók' kereshessenek. Vay Miklós báró után Saikáes Andor Schandl Károllyal polemizál. Helvesli a fóldbértö szövet­kezetek gondolatát. Megemlíti, hogy Bfkésmefjni­b« *gy I8M baldas Mrtokal e Máady-Herfég ko..zorrtum másfélmillió pengéé t vásáréit meg. A vármegyei gazdaérdekeltség azonban azt akarja, hogy ez a birtok kisbirtokosok kézért jusson. Szsder Ferenc: Mégis a Míndy Samué lesz a birtok. . ' Dinnyés Lajos: Majd egy Jó kijáró fog keresni rajta. Jánossy .Gábor: (Derültség.) , Szakács Andor: Ha azt akarjuk, bogy a kül­földi hitelezők mérsékeljék a kamatot akkor rs«r a belföldi kamatot keli leszállítani. A mező­gazdaság súlyos helyzetét a belföldi pite elerőt­lenedése is okozza. A fóldmivesosztály aortát nem lehet fecskerendszerrel megjavítani, gondoskodni keli leleptlési akcióW a NMdmunká?o-tU!y fftld h«zjntta!á<érér. Grats Gusztáv: Nem tartja nyomósaknak azo­kat ez indokokat amelyeket felhoznak arra nézve, hogy a válságot a gazdasági liberális rendszer okozta. Ellenkezőleg, a vá'ságot világviszonylatban aem mezd|l«!U semmi mis elő, mint • gazdasagl Hberá'izmus rendsrertnek és e kózgazdiság |0r­vényeinek mrlICSése. Arra kell törekedni, hogy megszüntessék a mezőgazdasági termelés %«szie­séges voltát. As eddigi politikát bizonyos tekin­teten mizió alá kell venni As egy ugráeeai a teljes vamunlóni v«ló áttérést nem tartja he-

Next

/
Thumbnails
Contents