Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-23 / 43. szám

DELMAGYAKOKSZAG llEOea •serkMKlotégi Somogyi u< tLl.em Telefoni 22-33.^KladAIUrnlal, naiMOnkOnr^Sr ét !nylrod» • Andi aoco 8. Telefon » 13-OA. - Nyomda t L0W Itv&t ncca Tele*w < 2A-M. Távirati ét levélcím IMImagyarontAa Heoed Kedd, I9$2 február 23 An lomitfr Vffl. évfolyam, 42. BIÖPIZBTÉ9' te** Badapeaio igs. * B«y« > Itt. vntér. «• Unnei teelc felvétele tarifa leni* hétti htvaieléval n 3.20 ap 24 ISIL Rlr> _ Meore­Mtwla remtel U1 pártalakulás A Jelek arra mutatnak s a hírek' azt jósol­ják, hogy a magyar belpolitikai élet Jelentő* változások előtt áll. Azok • pártkeretek, me­lyek tiz évnél hosszabb kormányzás számára őrizték a többséget, napról-napra lazulnak s ma már nem tudnak ellenállni sem a belül* r61, sem a kívülről ráható erők nyomásinak. Azok a politikai okok a azok a' gazdasági körülmények, melyek az egységes párt meg­alakítását lehetővé tették, ma már történelmi emlékek. A kisgazdák, akiket egykor az egy­séges párt megalakulása után a hatalom fa­lovában hozták be a többségi pártba, már régen kiszorultak az egységes pártból s ma már hozzájuk közelebb álló politikai szer­vezetük is van. A Jogrend helyreállítása és megszilárdítása ma már nem belpolitikai program. Ami ennél~46bb volt az egységes párt programjában, az • kormánytámogatá­son felül soha aktuális nem volt és soha ak­tuálissá nem válhatott Mint például a tit­kos választójog, amiről mindig megállapítot­ták, hogy a programban benne van, de ami­ről soha nem mondták, hogy meg kellene valósítani. f. Nincs még Itt az ideje annak, hogy az ^y­séges jpárt szerepéről összefoglaló Ítéletet mondjunk, mert az is lehet, hogy a párt meg­marad, esak az egységes jelleg szűnik meg. Most bennünket nem is ez az Ítélkezés fog­lalkoztat, hanem a tény, amivel számolnunk kell s amivel szemben nincs okunk elhall­gatni a magunk álláspontját. Mi szívesen fogadunk minden olyan ala­kulást, amelyik a mai párturdomnál Job­ban fogja védeni az ország érdekeit. A lé­nyeg, akárhogyan is variáljuk, mégis csak ez marad. Az elmúlt évek gazdálkodása, a fedezetlen kiadások, a törvényhozási felha­talmazás nélkül eszközölt kiadások, az ál­lamháztartási deficitek, amelyek mind hoz­zájárultak az életünk elnyomorodásához s as országnak és a polgárságnak elpauperizálá­sához. joggal erősitik meg a polgárságnak várakozását uj politikai rendszer és uj po­litikai morál irányában. Az csak természetes, hogy aldk eddig feltétlen helyeslői voltak an­nak a rendszernek, amelyiknek működése nyo­mán jutottunk el idáig, nem kővehelhetik ma­guknak az uralomban való részesedés mo­nopóliumát. Az ország a testén és a betevő falatján tanulta meg, hogy politikai uralmuk kizárólagossága mit nyújtott számukra. Az ország közvéleménye nem maradt érinle'lcn az utolsó félév eseményei s az utolsó fél­évben feltáruló tények tanulságaitól. A köz­vagyon kezelésében gyökeres változást, máj közéleti morált, a közhatalomnak alapjában megváltozott kezelési módszerét követeli a Polgárság pártállásra való tekintet nélkül. Ki aki tapsolni tud a népjóléti minisztérium vagyonkezelésének, ki az, aki lielyesclni meri « állami túlköltekezést, ki az, íki folytatását követeli a költségvetés nélküli kiadásoknak s • fedezetlen megrendeléseknek, ki az, aki nem ^rgeti az összeférhetetlenségi lörvény reform­Ját és a közélet purifikálását, ki az, aki nem Juggetlen emberekre al.arja bizni a törvény­hozást? S hozzá merjük tenni, van-e valaki, * választójog reformját nem tartja sür­gősnek s aki ragaszkodik tovább is a választói "^ny ajánlási rendszeréhez? Mindebben nem lehet és nincs is közöttünk ""érés. Ezeknek a követelményeknek hűsé­ges szolgálatát azonban nem várhatja az or­szágnak még kormánypárt! meggyőződésű pol­gársága sem azoktól, aldk tiz éven keresz­tül azoknak a Jelenséfféknek voltak helyeslői, tapsoló* és tömjénező!, amelyek ellen most osztatlan egységben |11 síkra as egész or­szág közvéleménye. Az uralomban, a hata­lom gyakorlásában részesíteni kell szokat ls. akik eddig is azoknak as Igazságoknak har­cosai voltak, amelyeket most már be fel! látnia ^ igazságokként kell elismernie a kor­mányzatnak is. Mi most csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ti/ választások: nélkül a belpolitikai helyzet szanálása nem képzelhető el és nem valósitható meg. Az a képviselőház, amelyik a gyökeres módosításra szoruló választói tör­vénynek szolgabirák és csendőrőrmesterek ál­tal értelmezett rendelkezés* álapján Olt ősz­sze, a nemzeti akarat hü kifejezőjének nem tekinthető. Ez a választási rendszer a válasz­tás bonyolult gépezetét kinevezéssé egyszerű­sítette. Az ajánlási rendszer akadályai elé állított Jelöltek s a csendörkordon elé állí­tott választók egyfelől, másfelől a kinevezett hivatalos jelöltek részvételével nem alakulha­tott meg az a törvényhozási testület, ame­lyikre az ország népe a mai s az ezután el­következő időben megnyugvással bízhatja sor­sának Intézését Az uj pártalakulás legelső kö­vetelése a titkos választójog törvényheiktatá­sa, a választási rendszer becsületesebbé té­tele s az uj választások megtartása legyen. Nem elég a pártok válassfalslt Jobbra, vsgy balra tolni, a közéleti morál In iníegrum res­f ff add-ját a képviselőház összeállításánál toll kezdeni. A multat és a jövőt olyan szakadékok választják el egymástól, hogy ald vállalja a felelősséget a multakéit, azt nem lehet fe­lelőssé termi a Jövőért K jJ IV3 > ' ' ' A miniszterelnök súlyos ítélete a Dréhr-Ugyben [n z* 'ti* »I-Í9 H • ;'.. • r ' . Károlyi Gyula t^f^Jftj ur ' = Dréhr ( Budapesti (ádóftíóht tél, Károlyt Gyula miniszteréi miniszter hétfőn meghozla Ítéletit a Dréhr­ügyben. - A. miniszterelnök ,/ 16 rendbeli hivatali jétségben, kőzte ' > U legsúlyosabb szabálytalanságban ta­lálta vétkesnek Dréhr Imrét és ezért ' . állásvesztésre és nyugdlfttesztéerr, va- i hmM 82272 pengő kár megfizetésére n : ítélte.t • A terjedelme* indokolás felsorolja azokat a fegyelmi vétségeket, amelyeket az ítélet meg­állapított. Ezek közül a legsúlyosabbak a hadirokkantalap terhére kiutalt Ju­talmak. a pénzkezelési szabálytalansá­gok, néhai Vass József fivérének, Vass és a bflníetőblrfoAtnt fogadja el fllefékesnek !; ' Jánosnak ai^ss'ágátrendezésére kiutalt összegek és a menekültügyi senélyek körüli szabálytalanságok. » Dr. Dréhr Imre az Ítélet közlése után nyi­latkozatot Juttatott el a lapokhoz, amelyben kijelenti, hogy nem Ismert él sfm a fegyelmi bizottsá­got, sem Károlyi Gyulát illetékesnek hogy az ügyben ítélkezzék. Éppen ezért a fegyelmi bizottság előtt meg sem felent. Egyedül a parlamenti bizottsá­got és a független bíróságot ismeri el illeté­kesnek. _ ~ Az ügy legújabb fejezete politikai kőrőBíen nagy feltűnést keltett A sapeM fronton is megkezdődön az offenziva, de a kínaiak visszaverték a Japánokat Ujabb Japán hadoszíélyok vonulnak tel, bogy kffrfllzérfék 9apel> (Budapesti tudósitónk telefonfelentése.) Sanghajból jelentik: A nagy offenzíva két első napja hullámzó harcokkal járt, de Kiang­Wan falu egyrészének elfoglalásán kívül más eredményt nem adott a japánoknak. A bor­zalmas üíközet harmadik napján a megerő­sített kinai tüzérség több japán hndihafót el­talált Vuszungnál. Több japán tank megre­kedt a mocsarakban, ahová Csai tábornok a japánokat be akarja csalni. Sanghajból Jelentik: A japán csspatok egyre Jobban nyomulnak Sapei felé. Kiang-Wan el­foglalása után a japánok minden igyekezete arra irányul, hogy körülzárják Sapeit és ezért bövitették ki mintegy 8 kilométerrel a front­jukat, egészen Tachang faluig. A füstfelle­gek védelmében előrenyomuló japán gyalogság a kora délutáni órákban elfoglalta Muhang falut és tovább nyo­mul Tachang felé. Ezzel a bekerítő mozdulattal egyidejűleg a sajtéi fronton ls megkezdődött q harc. de a japánok ereje a kínaiak él­lenállásán megtört. A kínaiak' a japán ágyuk és bombavető repülő­gépek előkészítő munkája után rohamra in­duló japánokat visszaverték. A kínaiak előre­toltgépfegyverosztagai jól beváltak. Vuszungnál a helyzet változatlan. A nem­zetközi negyedet nem érték lövedékek. A Ja­pán repülök röpcédulákat dobtak le, ame­lyekben arról értesitik a lakosságot, hogy vi-

Next

/
Thumbnails
Contents