Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-14 / 10. szám

Szerdán este megbeszélést tartottak a harmadik Iparkamarai választás ügyében Tárgyalások a jeKKaekrfl (4 Délmagyarorsság munkatársitól) laaewtas, bogy a harmadik iparkamarai válasz­tá«t február 7-re tűrték ki. Ax iparosság külön­böző frakciói között máris élénk mozgalom indult meg a választásokkal kapcsolatban. Az Ipartestü­let a kamarai tagválasztások megejtésére Jelölő­bizottságot küldött kl, amely, már lóbbizben ta­nácskozott a jelölésekről de döntés természetesen még nem történt Szerdán este az Ipartestületben értekezletet tar. tottak Kertész József elnóldéséveL A tárgyalisok akörül forogtak, hogy a listára hány gyáriparost hgny kisiparost, ezek között hány szodáldemokra.* tft ás hány polgári pártállásu kisiparost vegyenek ál értekeiletet 'az Ipartestület által kiküldött Jelölőbizottság tartotta, kiegészítve magát és kö­«6s tanácskozásra hívta meg a gyáriparosok kép­viseletében Wbmner Fülöpöt, KeUer Mihályt és Hek Jenőt «z utóbbi azonban nem jelent meg. A pepdkakikészitők képviseletében ott voltak Ko­váét istv' ], Ábrahám Balázs, Maferáss István, a szociáldemokrata kisiparosok részéről Carríp Sándor volt jelen. Az értekedet többórás vita után Bokor Adolf, Takács Béla, Kertész József és Nagy József szo­mélyében négytagú bizottságot küldött ki, hogy a legközelebbi napokban megegyezést hozzon létre a különböző frakciókkal. A szociáldemokrata kisiparosságnak as as állás­pontja, hogy gyáriparosokat is felvesznek a lis­tára, de ezeknek a száma legfeljebb S-4 lehet Ez a számarány viszont a gyáriparosokat Mm elé­giti kL A tárgyalások remélhetőleg megegyezést fognak eredményezni, mert amennyire szükséges, bogy a 16 helyből megfelelő képviselet Jusson árok­nak a baloldali kisiparosoknak, akik mindentől ás mindenkitől függetlenül tudják képviselni a kis­iparosok érdekelt, annyira fontos, bogy a kamara vezetésében ne kellja nélkülözni a tapasztalatok­ban és tudásban sokat iekntő néhány gyáripa­rost értesülésünk szerint Wtouuei Fülöp, begsvári Back Bernát, dr. BKxH Samu, Poog*ttc* Albert, Plck jgQft és KeUer Mihály neve van kombiná­cióba véve a gyáriparotok közüL A saodildemok ráták a Wlmmer, Back, Biedl-féle megoldás felé hajlanak. ' 27-ére összehívták a törvényhatóság lanuárl közgyűlését (A Détmaggarorssdg munkatársától.) Dr. Aigner Károly főispán január utolsó szerdájára, 27-re h|vta össze a törvényhatósági bizottság közgyű­lését és a kisgyülést a napirend előkészítése cél­jából 25-éro. A januári közgyűlés napirendje elő­reláthatólag Igen változatos lesz, mert az utóbbi hetek alatt több fontosabb kérdés merült fel, amelyben a közgyűlésnek kell határoznia. Nagy vitát kelt majd a kéményseprési szabály­rwdelet, amely a novemberi közgyűlésen is nagy kavarodást és órákig tartó vitát okozott A novem­beri közgyűlésen — mint emlékezetes — dr. Sín­pár István a szegedi háztulajdonosok nevében a kéményseprési dijak ötven százalékkal való leszáL Htásdt indítványozta. Szűcs Imre viszont a tarifa­mérséklésen kivfil azt indítványozta, hogy a város vegye házikezelésbe a kéményseprési ipart. A kőz­gyűlés dr. Pálfy József polgármesterhelyettes javas­latára ugy határozott, hogy elkészítteti az uj ké­ményseprési szabályrendelet tervezetét ás annak tárgyalása során legkésőbb januárban állapítja majd meg az nj kéményseprési tarifát A terveset most elkészült, a jogügyi bízottság hétfőn tárgyalja és a bizottság javaslatával ktrűl a Januári köz­gyűlés napirendjére. A januári közgyűlésen választják meg S köt. igazgatón bizottság öt af tagfát. öt tag megbíza­tása ugyanis a matt év végéve/lejárt Mivel igy csonka a bizottság, januárban nem is tart ülést, S hivatalfőnökök februárban a két hónapról egy­szerre teszik meg Jelentéseiket Januárban választja meg a közgyűlés as atfdL felszólamlást bizottságok tagfait is. A kereskedők és ax iparosok már kijelölték delegáltjaikat ReKkivül sok lakbér- és földbérmérséklési kére­lem kerül még a napirendre, a lakbérmérséklési kérelmeket azonban előbb a lakbér bizottság tár­gyaija le. »Szegednek elsőrendű érdeke, hogy megmaradfon a vasúti üzletvezetőség* Sürgős lépéseket kell lenni a leépítési terv ellen (A Délmagyarcrszág munkatársától.) Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszternek az a ler­MB, hogy a Máv. igazgatását centralizálja és ezzel kapcsolatban a vidéki üzletvezetőségeket megszünteti, Szegeden nagy megdöbbenést kel­lett A Délmagyarország szerdai számában részletesen nyilatkoztak a lehetetlen tervről és mindenki állást foglalt ellen. Dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes a januári közgyűlés tiltakozásával egyidejűleg a város valamennyi közgazdasági szervével együttes akciót indit a városra súlyos csapást jelentő terv elejtésére. 'A lehetetlen tervvel kapcsolatban kérdést Intéztünk a Máv. szegedi üzletvezetőségének vezetőjéhez, aki szerdán érkezett vissza bu­pesti útjáról. Dr. Veress Gábor Máv. üzletigazgató az Ügy érdemi részére vonatkozólag nem kivánt nyilatkozni és hangsúlyozta, hogy a Kenéz Béla kereskedelmi miniszter által felvetett tervről, amely ma még talán kidolgozás alatt áll. nem is nyilat­kozhat — Az üzletvezetőség személysete — mondotta ezután dr. Veress Gábor — körülbelül 2U csala dot alkot, pontosan a családtagokkal együtt 55S ssemélyr*! gondoskodik az Cv. További kérdésünk az volt hogy mit jelent a forgalmi kl.endrHsé;;, amire az üzletvezetőségeket le akarják építeni. — Erre a kérdésre nem tudok pontos választ adni, nem tudom, hogy ezt hogyan képzelik el. A Máv. eddigi adminisztrációjában voltak forgalmi főnökségek és ma is vannak vonalfőnökségek. Ezek az intézmények egészen csekályszámu, néha csak 1—2 tisztviselővel végzik a kijelölt területeken a forgalom irányítását és kizárólag csak a vonalrész, tehát az állomások egymáskózóttl üzemi működé­sét irányítják. — Az állandó jellegű forgalmi kiren­deltség uj, nálunk egyelőre (smertflen fo­galom, amelynek a hatáskörét ezután keL lene megállapítani. Ettől a hatáskörtől, illetőleg a létesítendő forgalmi kirendeltségre rá­bízandó feladattól függ, hogy mekkora sjeraélyaet­tel- lehetne egy ilyen forgalmi kirendeltség működé­sét biztosítani. Megkérdeztük ezután dr. Veress Gábort, hogy minek a híre, a centralizációnak, vagy a decent­ralizációnak. Az üzletigazgató ezt a választ adta: — Egyénileg a decentralizáció hive vagyok éa a vidéki városoknak közgazdasági, kulturális és szociális fejlőkését abban látom biztosítva, hogy nemcsak a közigazgatási szerveket hanem magát a közgazdasági ''letet is minél jobban decentrali­zálják. Ebből az álláspontomból kifolyólag Sze­gedre nézve, mint szegedi polgár, egy Ilyen nagy intézménynek, mint az üzletvezetőség, elvesztését őszintén fájlalnám és sajnálnám. KOrmendy Máíyás as ipartestület elnöke ezeket mondotta: — Az államvasutak üzletigazgatófáffának meg­szüntetéséről már régebben volt J-ZÓ. Még a mult év tavaszán felhivtam a kereskedelmi és ipar­kamara figyelmét a szegedi üzletigazgatóság meg­szüntetéséről érkező hírekre. Illetékes helyről azon­ban a/t a választ kaptuk, hogy a hír nem felel meg a valóságnál;. Annál inkább meglepett most az eevj!; esti laobau megjelent közlemény, amelv ngyaneaak as fl*%tfp*gatÓság megtttatttftéatK. tervéről ad hírt — Szöged iparosságát igen kellemetlenül érinti ez a híradás. Köctudomásu dolog ugyanis, hogy az egyetlen fogyasztóképes társadalmi osztály ez­időszerűit a tisztviselői kar. A —Ipiiak a kereskedelem, a saabaa pályán levők nagy llmefs. mind-mind fogyasztóképtehn. Pedig a város s szerencsétlen békeszerződés folytán teljesen magám van hagyatva, el van zárva minden vasúti ás keres­kedelmi forgalomtól. Éppen ezért tokozott sullysl kell az illetékesek figyelmét felhívnunk srra a veszede'emre, amely az egész várost éri azáltal, hogy aagy létszáma tisztviselőt foglnlkostaté kös­k>t$xméayt apa « akarnak h elverd • városból. Elvitték már Innen • leszámoló hivatalt a rókusl Javítóműhelyt és fűtőházat megszűntették, ásás v»­" a caeudfrséget megszüntették • háByftráraL Ezek egytől-egyig fogyasztót, megren­delőt vittek el az Iparosságtól. - Nincs M« a halogattam. sürgősen lépéseket kell tenni az üzletigazgatóság elhelyezése tervinek napirendről levétele iránt Félő. bogy nagyon köny­nyen ugy Járunk, mint amikor a rókusl Javító­műhely leépítésének hírére eljártunk az akkori kereskedelemügyi miniszternél, Hermann Miksá­nál Kérésünkre, bogy hagyják meg továbbra U a műhelyt Szegeden, azt a választ kaptuk: már Mm lehet, mert minden intézkedés megtörtént a tol­os^atás, az áthelyezések ügyében. — A városnak elsőrangú érdeke, hogy továbbra is itt maradjon as üzletigazgatóság- Ne sajsaipa* tehát semmi munkát, hogy ss tt Is — Mltviav sz általáaas ár­rendezés is behalthatatlan adé­bitralikok tMftstiek elrendeléséért (A Délmaggarország munkatársától) Dr. Kertész Béla törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt terjesztette a januári közgyűlés elé: — As simult esztendő gazdasági pusztításai nyo­mán sz adózók nagy tömegei váltak vagyontalan nokká, veszítették et existendájukat, mig másokat a válság létalapjukban rendített meg. Ezek az adózók as előző évekb-sn terhükre Igvetett jelen­tékeny összegű adóhátralékokat ma már meg. fizetni nem tuáfák. A kincstárnak követelései ezek­kel sz adózókkai szemben véglegesen be haj ihatat­lanoknak tekintendők. — Tarthatatlan már az a helyzet hogy a pénz­ügyi hatóságok ezeket a behajthatatlanná vált köztartozásokat továbbra Is állandóan nyilván, iartják, behajtásokat a sikertelenség biztos tada. tóban továbbra ts folytonosan szorgalmazzák, ami­nek eredménye a temérdek végrehajtás, örverés­kitüzés és transzferálás. Esek az intézkedések a kincstárra nézve sem Jelentenek eredményt mert az ilyen végrehajtási eszközökkel kipréselt adó. fillérek a felszaporodott kamat és behajtást költ. ségek fedezésére sem elegendők, a töketartozásra a fizetésből már semmi sem juthat — s az adózó tartozása továbbra ls növekszik. A véglege­sen behajthatatlanná vált követelésekről a kincs­tárnak véglegesen le kell mondania, mint az egy­szerű kereskedő is kénytelen leírni behajthatatlan követeléseit Ezt kívánja az adózó polgárság fel­zaklatott idegállapotának megnyugtatásához és a még létezi adóalanyok fizetési képességének meg­mentéséhez fűződő nagv érdek, de kívánja ezt a pénzügyi adminisztráció érdeke ls, amely a be­hajthatatlanná vált nsgyösszegű adótartozásokat továbbra is vezetni, nyi Iván tar'ani, behajtásukat eredménytelenül és céltalanul erőltetni a Jelen­legi létszám mellett képtelen. — Tapasztaltuk, hogy ugy a három esztendő előtt megindított egyszeri adőrendezési eljárás, va­lamint a pénzügyi hatóságnak a pénzügyminisz­teri rendeletben biztosított adótörlési joga ls eddig hatástalannak bizonyult — Indítványozom ennélfogva: mondja ld hatá­rozatában Szeged város közgyűlése, bogy felirattal fordul a pénzügyminiszterhez, kéri olyan ujabb adórendezési eljárás sürgős megindítását amely, nek során egy bizottság vizsgálná felül az összes, egy esztendőnél régibb adóhátralékokat Ez • bi­zottság felerészben a kincstár, feleréazben az adózó polgárság kiküldötteiből állana, elnöke pedig egy kiküldendő közigazgatási biró lenne. Az igy össze, áilitandó bizottság, melybe a tőrvényhatóság kül­dené ki az adózók képviseletét köteles legyen lelkiismeretes vizsgálat tárgyává tenni a hátralékos adózó gazdasági helyzetét s ott abol az adóhátra­lék teljesen behajthatatlanná vált azonnali teljes törlést abol viszont csak átmeneti fizetési nehéz­ségek forognak fenn, hosszabb kamatmentes ha­lasztást esetleg minimális kamatozás melletti hosz­szabb részletfizetést álljon jogában engedélyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents