Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-13 / 9. szám

Szerdán szállltlák a dorozsmai (ADélmagyarorszáf munkatársi tói) A dorozsmai rablógyilkos, Juh áss János még mindég a csendőrség foglya. Az üllés-dülői őrsön tovább nyomoznak a bestiális rablógyflkosság részletel után éa a nyomozásban állandóan núkség van Juhász Jánosra is. A gyilkos, aki két védtelen öreget kegyetlen módon lemészárolt, teljesen magábaroskadt, megtört, állandóan sir és lelkiismorctfurdslásokról panaszkodik. Egyre azt hajtogatja, bogy pénzre vo'l ízQhséjje az esküvőihez, amely 27-én lett volna. A cyndőrség kihallgatta a gyilkos leendő apósát és anyósát, valamint a volt menyasszonyt is, akik a mátkaság körülményeire nézve tettek vallomást Elmondották a szülők, hogy Juhászt nagyon rendes, becsületes embernek ismerték, aki ngy látszott, hogy a légynek sem tud ártani. Valahányszor azt kérdezték tóié, hogy lesz e pénz az esküvőre, mindig biztatta óket és arról beszélt, hogy mennyien tartoznak neki. Felsorolt egy sereg embert, többek kőzött Bóz ó Ferencet is és azt mondotta, bogy ezek idejében fizetni fognak. A gyilkosság napján is be az Qgyászságre rablógyilkost ott voltelözőleff a menyasszonyánál. Vidáman beszélgettek a közefgö esküvóröL Délfelé Málott, búcsúzott és azzal ment el, hogy mindenáron behajtja követelését Másnap tért csak vissza. Hóna alatt sonkákat hozott Igen vidámnak látszott és azt mondotta, hogy a sonkákat ogyik adósától kapta ajándékba. Azt mondotta,, hogy a sonkákat el kell tenni a lakodalomra, hogy legyen mit enni adni • vendégeknek. Nem látszott rajta semmi felindultság és nem beszélt arról, bogy bol Járt előző estén. A gyilkos a csendőrség előtt elmondotta, bogy a gyilkosság elkövetése után kulccsal bezárta a tanya ajtaját és a kulcsot a küszöb alá tette. A csendörök azonban a kulcsot nem találták meg a Jelzett helyen, mire a gyilkos azt mondotta, bogy eiyaa kevés volt a zsákmány, hogy a kulcsot la elvitt*, mert « akarta adtat Útközben azonban megijedt, bogy a kulca árulója lehet és ezért bedobta ax árakba. Juhász Jánost valószínűleg szerdán kísérik be Szegedre. "Szeged minden rétegének tiltakozni kell a Máv. iizleivezetőségének megszüntetése ellen* Nagy szabása akciót Indítanak a kereskedelmi miniszter lenre eOea (A Délmagyarország munkatártától.) Ktnét Béla kereskedelmi miniszter legutóbb nyilatkozatot adott arról, hogy milyen intézkedéseket tervez az államvasutak szerveretének centralizációjáról. A miniszter szavaiból megállapítható, hogy a Máv. üzletvezetőségek tervezett leépítésével Ismét súlyos veszedelem fenyegeti a végvárossá nyomorodott Szegedet. A terv ellen már most a legélesebb harcot kell megkezdeni Szeged érdekében. Az ügyben megkérdeztük Szeged gazdasági és városi életének több vezetőjét, akik az alábbiakban tiltakoztak a Szegedet súlyosan érintő terv ellen. Bokor Adolf a Szegedi Lloyd Társulat elnöke ezeket mondotta: — Mérhetetlenül felháborít ez a terv. Napnap után ujabb kitalálás jön. aminek mindig a vidék issza meg az árát Ezt az amúgy is agyonközigazgatott és a mindenféle hinterlandjától megfosztott várost még ennek a csapásnak is kitenni, Olyan nagy szerencsétlenségnek tartom, amit Szeged ki sem tudna heverni. Ha ez a terv megvalósulna, halálos csapást mérnének az ország második városára. dr. Pálfy József polgármesterhelyettes igy nyilatkozott: — A gondolat már nem először kisért és a kereskedelmi és Iparkamara fel is hivta a város figyelmét a nagyhorderejű ügyre. Én akkor illetékes helyeken azt a választ kaptam, hogy & gondolat komoly formában még nem vetődölt fel. Most Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter ajra a centralizációm gondol és ezzel kapcsolatban az üzlctvczelöséaek megszüntetésére. — A város hatósága minden erejét latba fogja vetni, hogy Szegednek ezt a nagyjelentőségű himtalát Itt tartsa, amelyért annakidején olyan nagy áldozatokat hozott Nem fogjuk tétlenül nézni ezt a centralisztikus törekvést, hanem a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a többi érdekeltségekkel karöltve. együttes nagyszabású akciót indítunk a terv meghiúsítása érdekében. — Akkor, amikor a decentralizáció mellett küzdüuk és a vidéki gócpontok kifejlődését tartjuk elsőrendű kormányzati feladatnak —amelynek gróf Klebelsberg Kunó miniszter korában Is nagy hive volt —, akkor egyenesen meglepő ez a mostani Iránytűt, ami egyel jelerttene a visszafejlődéssel. Akciónkba bevonjuk a város országgyűlési képviselőit, a januári közgyűlés elé pedig megfelelő javaslatot terjesztek eló, hogy Szeged törvényhatór sága a legnyomatékosabban tiltakozzék a Máv szegedi üzletvezetőséae measzüntetésének terve ellen. dr. Toneffl Sándor a kereskedelmi é* iparkamara főtitkára a következőket mondotta: — Az a terv, hogy a Máv. üzlelvezeföségeit megszűntessék, illetve forgalmi kirendeltségekké fejlesszék vissza, a Máv. pénzügyi helyzetének folyománya gyanánt szül-tett meg. .A Máv. pénzügyi helyzetének három rákfenéje van. Az egyik a forgalomnak a visszafejlődése, amely általános ex egész vil£~on. A másik egy speciális magyar körülmény, amely a békeszerződésekből származik, a nagy és politikai jellegű nyugdijteher, amelyet a Mávnak az elszakított országrészekből idemenekült vasutasoknál kell viselni Hogy ez a nyugdijteher mekkora, legjobban az a körülmény mutatja, hogy mig békében a nyugdijteher 3—4 százalék körül mozgott, most az összbevételek 28A százalékát teszik ki. A harmadik teher, ami a Máv-ra nehezedik: a tuladminlsztrálás. — A Máv-nak ma összesen 8 ezer kilométer vonala és 6 üzlelv *z«tősége van, vagyis átlagosan 12(X)—1300 kilométer vonalra esik egy üzletvezetőség. Ezzel szemben a nyugatenrópai tapasztalatol azt mutatják, hoqy körülbelül kétezer kilométer az a vonalhossz, amit a normális viszonyok, tehát a mainál jóval nagyobb forgalom mellett is egy központból el lehet igazgatni. Az üzletvezetőségek száma tehát nálunk föltétlenül sok. amit még súlyosbít az a körülmény, hogy az ország megcsonkítása folytán az üzletvezetőségek csaknem kivétel nélkül a perifériákba kerültek, tehát fekvésük nem központi jellegű. Nálunk azonban a bajokat még tetézi a központi Igazgatás hypertrofiája. Az üzleivezetőségeken kivül még a régi Magyarországra méretezett igazgatóság, ezenkívül a vasúti és hajózási főfelügyelőség és mindezeken felül a kereskedelemügyi minisztérium. — Az egyszerűsítés szükségességét már évek óta minden közlekedési szikem l>er tudja és ismeri A keresztülvitel módozatait illetőleg azonban éhs ellentét áll fenn a centralizáció és decentralizáció hívei között fin a magam részéről nemcsak a szegedi szempontok által indíttatva, amelyek kívánatossá teszik, hogy egy olyan nagyjelentőségű hivatal, mint az üzletvezetőség Szegeden maradjon, hanem az általános közlekedéspolitikai szempontok figyelembevételével is, természetszerűleg a decentralizáció álláspontján vagyok. — Ennek egy értekezleten, amit a Máv. igazgatóságánál még a mult év szeptemberében tartottak, kifejezést is adtam és azt mondottam, hogy a helyes megoldás az volna, ha mindenekelőtt a kereskedelemügyi minisztérium megfelelő osztálya, a vasúti és hajózási főfelügyelőség és az igazgatóság egy olyan szerv formájában vonatnék össze, mint például a postánál a vezérigazgatóság. Ez a köz- • ponti adminisztrációnak az egyszerűsítését, gyorsítását jelentené és nagy személyzeti megtakarítással is járna. Ezen reformok mellett az üzletvezetőségek megmaradnának, legfeljebb a vonalhosszak tekintetében történnének változtatások, ugy, hogy megfelelő vonalmenynyisége lenne minden üzletvezetőségnek. — Semmi esetre sem tarthalom azonban helyesnek a centralizációs megoldási, amely, ismét Budapestet favorizálja, mint amennyi más esetben már történt a vidék rovására és csak megnehezítené a vidék ködekedési és közgazdasági érdekeinek érvényesítését az államvasút! szolgálat keretein belül Vértes Miksa a kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának elnöke Igy nyilatkozott: — Az utolsó évtizedben a vasutügyi politika már két kellemetlen meglepetést hozott Szegedre. Az egyik a volt leszámoló hivatal feloszlatása, a másik a rókusi műhely megszüntetése. Mindkét intézmény eltűnése sók-sok fogyasztó elvesztését jelentette Szeged számáraAmikor most a kereskedemmügyi miniszter a vasút átszervezéséről beszélt ezek a szomorú előzmények önkéntelenül a< eszembe Jutnak és a legújabb terv fáidalmas, keserves meglepetést Jelent — Mert tulajdonképen miről van szó? Sok száz család tűnne el ismét a városból, az iparos, a kereskedő, az orvos, a szórakozó helyek és a háztulajdonosok is rendldvül súlyosan megéreznék, ha megszűntetnék a szegedi' üzletvezetőséget A racionalizálásnak ezt az útját amely a vidéki városok és kulturcentru» mok elsorvasztását Jelenti, teljesen helytelen-; nek és elhibázottnak tartom. Wlmmer Fülöp a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke a következőket mondotta: — A kereskedelemügyi miniszter a vasárnapi intervjuban olyan röviden foglalkozik a szóbanforgó kérdéssel, hogy egy nem szakembernek itt annál nehezebb véleményt mondani minthogy a miniszter az egész eszmét leginkább a szolgálat egyszerűsítésével, gyorsításával és főleg olcsóbbá tételével indokolja. Ennélfogva kizárólag csak szegedi szempontból foglalkozom a kérdéssel és mivel kétségtelen, hogy az oly körültekintően és kifogástalanul vezetett szegedi üzletvezetőség megszüntetése, illetve forgalmi kirendelt"?-gé való visszafejlesztése városunkra nézve minden Irányban nagy kárt és hátrányt jelentenet ebből a szempontból amellett vagyok, hogy városunk illetékes körei a terv ellen idejekorán és a legmegfelelőbb módon állási foglaljannk. Zálogjegy ét mielőtt eladná gvözödjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Oáspár, Mikszáth Káimtn-B. 12. sz. Keresek megvételre hamis e*onifo$ikat, briili.ins ékszert, régi arany és ezüst pénzeket 212 Bélveaaviiitfik ®**Téte,r* ^ UEIF EGGYMJIUH. m6nyt és utascrbéiy t m>_ £

»S áron. Vétet. Eladd*. Csere. Bélyeritereskedés Fogadalmi temnloirnal szemben. *»