Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-13 / 9. szám

Szerdán szállltlák a dorozsmai (ADélmagyarorszáf munkatársi tói) A dorozsmai rablógyilkos, Juh áss János még mindég a csendőrség foglya. Az üllés-dülői őrsön tovább nyomoznak a bestiális rablógyflkosság rész­letel után éa a nyomozásban állandóan núkség van Juhász Jánosra is. A gyilkos, aki két védtelen öreget kegyetlen módon lemészárolt, teljesen ma­gábaroskadt, megtört, állandóan sir és lelkiismo­rctfurdslásokról panaszkodik. Egyre azt hajtogatja, bogy pénzre vo'l ízQhséjje az esküvőihez, amely 27-én lett volna. A cyndőrség kihallgatta a gyilkos leendő apósát és anyósát, valamint a volt menyasszonyt is, akik a mátkaság körülményeire nézve tettek vallomást El­mondották a szülők, hogy Juhászt nagyon rendes, becsületes embernek ismerték, aki ngy látszott, hogy a légynek sem tud ártani. Valahányszor azt kérdezték tóié, hogy lesz e pénz az esküvőre, min­dig biztatta óket és arról beszélt, hogy mennyien tartoznak neki. Felsorolt egy sereg embert, többek kőzött Bóz ó Ferencet is és azt mondotta, bogy ezek idejében fizetni fognak. A gyilkosság napján is be az Qgyászságre rablógyilkost ott voltelözőleff a menyasszonyánál. Vidáman beszél­gettek a közefgö esküvóröL Délfelé Málott, búcsú­zott és azzal ment el, hogy mindenáron behajtja követelését Másnap tért csak vissza. Hóna alatt sonkákat hozott Igen vidámnak látszott és azt mondotta, hogy a sonkákat ogyik adósától kapta ajándékba. Azt mondotta,, hogy a sonkákat el kell tenni a lakodalomra, hogy legyen mit enni adni • vendégeknek. Nem látszott rajta semmi felindultság és nem beszélt arról, bogy bol Járt előző estén. A gyilkos a csendőrség előtt elmondotta, bogy a gyilkosság elkövetése után kulccsal bezárta a tanya ajtaját és a kulcsot a küszöb alá tette. A csendörök azonban a kulcsot nem találták meg a Jelzett helyen, mire a gyilkos azt mondotta, bogy eiyaa kevés volt a zsákmány, hogy a kulcsot la elvitt*, mert « akarta adtat Útközben azonban megijedt, bogy a kulca árulója lehet és ezért bedobta ax árakba. Juhász Jánost valószínűleg szerdán kísérik be Szegedre. "Szeged minden rétegének tiltakozni kell a Máv. iizleivezetőségének megszüntetése ellen* Nagy szabása akciót Indítanak a kereskedelmi miniszter lenre eOea (A Délmagyarország munkatártától.) Ktnét Béla kereskedelmi miniszter legutóbb nyilat­kozatot adott arról, hogy milyen intézkedé­seket tervez az államvasutak szerveretének centralizációjáról. A miniszter szavaiból meg­állapítható, hogy a Máv. üzletvezetőségek ter­vezett leépítésével Ismét súlyos veszedelem fenyegeti a végvárossá nyomorodott Szegedet. A terv ellen már most a legélesebb harcot kell megkezdeni Szeged érdekében. Az ügyben megkérdeztük Szeged gazdasági és városi életének több vezetőjét, akik az alábbiakban tiltakoztak a Szegedet súlyosan érintő terv ellen. Bokor Adolf a Szegedi Lloyd Társulat elnöke ezeket mon­dotta: — Mérhetetlenül felháborít ez a terv. Nap­nap után ujabb kitalálás jön. aminek mindig a vidék issza meg az árát Ezt az amúgy is agyonközigazgatott és a mindenféle hinterland­jától megfosztott várost még ennek a csapás­nak is kitenni, Olyan nagy szerencsétlenség­nek tartom, amit Szeged ki sem tudna he­verni. Ha ez a terv megvalósulna, halálos csapást mérnének az ország második váro­sára. dr. Pálfy József polgármesterhelyettes igy nyilatkozott: — A gondolat már nem először kisért és a kereskedelmi és Iparkamara fel is hivta a város figyelmét a nagyhorderejű ügyre. Én akkor illetékes helyeken azt a választ kaptam, hogy & gondolat komoly formában még nem vetődölt fel. Most Kenéz Béla kereskedelem­ügyi miniszter ajra a centralizációm gondol és ezzel kapcsolatban az üzlctvczelöséaek meg­szüntetésére. — A város hatósága minden erejét latba fogja vetni, hogy Szegednek ezt a nagyjelen­tőségű himtalát Itt tartsa, amelyért annak­idején olyan nagy áldozatokat hozott Nem fog­juk tétlenül nézni ezt a centralisztikus törek­vést, hanem a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a többi érdekeltségekkel karöltve. együttes nagyszabású akciót indítunk a terv meghiúsítása érdekében. — Akkor, amikor a decentralizáció mellett küzdüuk és a vidéki gócpontok kifejlődését tartjuk elsőrendű kormányzati feladatnak —­amelynek gróf Klebelsberg Kunó miniszter korában Is nagy hive volt —, akkor egyenesen meglepő ez a mostani Iránytűt, ami egyel jelerttene a visszafejlődéssel. Akciónkba be­vonjuk a város országgyűlési képviselőit, a januári közgyűlés elé pedig megfelelő javas­latot terjesztek eló, hogy Szeged törvényhatór sága a legnyomatékosabban tiltakozzék a Máv szegedi üzletvezetőséae measzüntetésének terve ellen. dr. Toneffl Sándor a kereskedelmi é* iparkamara főtitkára a következőket mondotta: — Az a terv, hogy a Máv. üzlelvezefösé­geit megszűntessék, illetve forgalmi kirendelt­ségekké fejlesszék vissza, a Máv. pénzügyi helyzetének folyománya gyanánt szül-tett meg. .A Máv. pénzügyi helyzetének három rákfenéje van. Az egyik a forgalomnak a visszafejlő­dése, amely általános ex egész vil£~on. A másik egy speciális magyar körülmény, amely a békeszerződésekből származik, a nagy és politikai jellegű nyugdijteher, amelyet a Máv­nak az elszakított országrészekből idemene­kült vasutasoknál kell viselni Hogy ez a nyugdijteher mekkora, legjobban az a körül­mény mutatja, hogy mig békében a nyugdij­teher 3—4 százalék körül mozgott, most az összbevételek 28A százalékát teszik ki. A har­madik teher, ami a Máv-ra nehezedik: a tuladminlsztrálás. — A Máv-nak ma összesen 8 ezer kilométer vonala és 6 üzlelv *z«tősége van, vagyis átla­gosan 12(X)—1300 kilométer vonalra esik egy üzletvezetőség. Ezzel szemben a nyugatenrópai tapasztalatol azt mutatják, hoqy körülbelül kétezer kilométer az a vonalhossz, amit a normális viszonyok, tehát a mainál jóval na­gyobb forgalom mellett is egy központból el lehet igazgatni. Az üzletvezetőségek száma te­hát nálunk föltétlenül sok. amit még súlyosbít az a körülmény, hogy az ország megcsonkí­tása folytán az üzletvezetőségek csaknem ki­vétel nélkül a perifériákba kerültek, tehát fekvésük nem központi jellegű. Nálunk azon­ban a bajokat még tetézi a központi Igazga­tás hypertrofiája. Az üzleivezetőségeken kivül még a régi Magyarországra méretezett igaz­gatóság, ezenkívül a vasúti és hajózási főfel­ügyelőség és mindezeken felül a kereskedelem­ügyi minisztérium. — Az egyszerűsítés szükségességét már évek óta minden közlekedési szikem l>er tudja és ismeri A keresztülvitel módozatait illetőleg azonban éhs ellentét áll fenn a centralizáció és decentralizáció hívei között fin a magam részéről nemcsak a szegedi szempontok által indíttatva, amelyek kívánatossá teszik, hogy egy olyan nagyjelentőségű hivatal, mint az üzletvezetőség Szegeden maradjon, hanem az általános közlekedéspolitikai szempontok fi­gyelembevételével is, természetszerűleg a de­centralizáció álláspontján vagyok. — Ennek egy értekezleten, amit a Máv. igazgatóságánál még a mult év szeptemberé­ben tartottak, kifejezést is adtam és azt mon­dottam, hogy a helyes megoldás az volna, ha mindenekelőtt a kereskedelemügyi minisz­térium megfelelő osztálya, a vasúti és hajó­zási főfelügyelőség és az igazgatóság egy olyan szerv formájában vonatnék össze, mint pél­dául a postánál a vezérigazgatóság. Ez a köz- • ponti adminisztrációnak az egyszerűsítését, gyorsítását jelentené és nagy személyzeti meg­takarítással is járna. Ezen reformok mellett az üzletvezetőségek megmaradnának, legfel­jebb a vonalhosszak tekintetében történnének változtatások, ugy, hogy megfelelő vonalmeny­nyisége lenne minden üzletvezetőségnek. — Semmi esetre sem tarthalom azonban helyesnek a centralizációs megoldási, amely, ismét Budapestet favorizálja, mint amennyi más esetben már történt a vidék rovására és csak megnehezítené a vidék ködekedési és közgazdasági érdekeinek érvényesítését az ál­lamvasút! szolgálat keretein belül Vértes Miksa a kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának elnöke Igy nyilatkozott: — Az utolsó évtizedben a vasutügyi politika már két kellemetlen meglepetést hozott Sze­gedre. Az egyik a volt leszámoló hivatal fel­oszlatása, a másik a rókusi műhely megszün­tetése. Mindkét intézmény eltűnése sók-sok fo­gyasztó elvesztését jelentette Szeged számára­Amikor most a kereskedemmügyi miniszter a vasút átszervezéséről beszélt ezek a szo­morú előzmények önkéntelenül a< eszembe Jutnak és a legújabb terv fáidalmas, keserves meglepetést Jelent — Mert tulajdonképen miről van szó? Sok száz család tűnne el ismét a városból, az iparos, a kereskedő, az orvos, a szórakozó he­lyek és a háztulajdonosok is rendldvül súlyo­san megéreznék, ha megszűntetnék a szegedi' üzletvezetőséget A racionalizálásnak ezt az útját amely a vidéki városok és kulturcentru» mok elsorvasztását Jelenti, teljesen helytelen-; nek és elhibázottnak tartom. Wlmmer Fülöp a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke a következőket mondotta: — A kereskedelemügyi miniszter a vasár­napi intervjuban olyan röviden foglalkozik a szóbanforgó kérdéssel, hogy egy nem szak­embernek itt annál nehezebb véleményt mon­dani minthogy a miniszter az egész eszmét leginkább a szolgálat egyszerűsítésével, gyor­sításával és főleg olcsóbbá tételével indokolja. Ennélfogva kizárólag csak szegedi szempont­ból foglalkozom a kérdéssel és mivel kétség­telen, hogy az oly körültekintően és kifogás­talanul vezetett szegedi üzletvezetőség meg­szüntetése, illetve forgalmi kirendelt"?-gé való visszafejlesztése városunkra nézve minden Irányban nagy kárt és hátrányt jelentenet ebből a szempontból amellett vagyok, hogy városunk illetékes körei a terv ellen idejeko­rán és a legmegfelelőbb módon állási fog­laljannk. Zálogjegy ét mielőtt eladná gvözödjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Oáspár, Mikszáth Káimtn-B. 12. sz. Keresek megvételre hamis e*onifo$ikat, briili.ins ékszert, régi arany és ezüst pénzeket 212 Bélveaaviiitfik ®**Téte,r* ^ UEIF EGGYMJIUH. m6nyt és utascrbéiy t m>_ £ »S áron. Vétet. Eladd*. Csere. Bélyeri­tereskedés Fogadalmi temnloirnal szemben. *»

Next

/
Thumbnails
Contents